Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-30 / 35. szám

5-ik oldal SZATMÁRI

az erre vonatkozó munkálatok befejezést nyertek, a Gazdák Biztositó Szövetkezete rövidesen felkarolhatja a biztosításnak ama ágazatait is, amelyekre altruisztikus céljánál fogva hivatottnak érzi magát.

Küzdelem az állatjárványok ellen. A földmi- velési kormány részéről megindított erélyes akció az állatjárványok kiküszöbölésére már eddig is meglehetős eredményt tudott felmutatni. Kívánatos volna azonban, hogy azokat az üdvös rendeleteket és utasításokat, melyeket a kormány kiad a kellő módon végre is hajtsák, hogy az az óriási kár mely az állati járványok miatt a gazdaközönséget sújtja évről-évre minél csekélyebb legyen. Ma még elég szomorú a helyzet az állategészségügy terén, mert nagyon lanyha az állatjárványok elleni küzdelem. Évenként több millió értékű állatot pusztítanak el a különböző járványok még ma is, amidőn az állatorvosi tudomány már kiderítette a legtöbb betegség okozóját, megállapította a sikeres védekezés módját, sőt a gyakorlatban is jól bevált oltások feltalálása által lehetővé tette sok betegségnek nemcsak a gyógyítását, hanem a megelőzését is. Ezeknek a nagyjelentőségű védőoltásoknak minél szélesebb körű megismertetése és általános rendszeres felkarolása a közeljövő sürgős és rendkívül hálás feladata; tertjedésüket bizonyára jelentékenyen meg fogja könnyíteni a földmivelésügyi minisztérium ama helyes intézkedése, amely a vérsavók szabad forgalmát biztositotta. Ha állattenyésztésünket fejleszteni és biztosabb alapokra helyezni óhajtjuk, akkor a céltudatos munkát az állatjárványok elleni erélyes és kitartó küzdelemmel kell megkezdenünk.

Védekezés a rozsdakárok ellen. A junius, július hónapi folytonos esőzés miatt az idén a rozsda rendkívül módon elterjedt, s igen számottevő kárt okozott nemcsak a búzában, de a rozsban is. A tavasziak közül főleg az árpában, amennyiben a szem összeaszott, megszorult, s a gazda nem egy helyt csak ocsut aratott. A rozsda elszaporodása következtében az áttelelő spórák jövőre is nagy bajt okozhatnak, s csak kissé nedves időjárás esetén a jövő évben még nagyobb rozsdakártól lehet tartani. E növényi betegség ellen védekezhetünk a foszforsavas trágyák alkalmazásával, mig a nitrogéntartalmú trágya nagyban elősegíti annak terjedését illetve fellépését.

Legújabb praktikus tojáskeltető és csibenevelőgép. Hogy Magyarországon a mesterséges keltetés mindezideig nem részesült olyan felkarolásban, mint amilyenben részesülnie kellett volna, annak oka az, hogy akár az Amerikából hangos reklámok mellett beözönlő, akár itt bent gyártott iégfütős-gépekkel megközelítőleg sem értek el olyan keltetési eredményt, melyek a várakozásnak valóban megfeleltek volna, sőt a közönség bizalmát nagyon lerontották. Mázor Pál, a békéscsabai gazdasági egyesület segédtitkára és Szabó István a mesterséges keltetés terén egy uj eljárást találtak fel s

GAZDA augusztus 30.

e célból egy melegvízfűtésű, akkumulációs rendszerű, egyszerű szerkezetű tojáskeltető és csibenevelő gépet szerkesztettek, melynek használata gyakorlatlan keltető kezében is kellő sikerrel s eredménynyel jár. A keltető és nevelőgép teljesen tiszta, szabad levegő mellett kötött meleggel működik, épp úgy, mint az anyakotló, azaz csak annyi meleget ad a tojásoknak s továbbnevelés céljából a kikelt csibéknek akár télen, akár nyáron, amennyi meleget a tyuk fejleszt testével. Nem a tojásokat környező levegőt melegíti fel, hanem a kot- lóhoz hasonlóan, a betakart tojásokat melegíti át. A takarmányozás egy praktikus kifutóban igen jól eszközölhető. Ezen keltetőgép egy időben kelt is, nevel is, igen kevés teret igényel, 140 csibe keltetéséhez csak egy négyzetméter helyet foglal el és olcsó, szemben más gépekkel, mert az ára 160 korona 140 tojás befogadására és 140 csibe nevelésére berendezve. Nevelő nélkül 120 korona. A keltető gép megrendelhető Mázor Pál gazd. egyl. s. titkárnál, Békéscsaba, Garay-utca 7. sz., aki válaszbélyeggel ellátott megkeresésre bővebb felvilágosítással is szolgál.

A tokaji bor történetéből. Visszaemlékezve a kassai nagygyűlés alkalmával rendezett tokaji borkóstolóra, amely bizonyára hozzájárul e kiváló bor kelendőségének emeléséhez, érdekesnek tartjuk kiváló magyar fajboraink múltjából elmondani, mily nagy szerepük volt ezeknek már az 1848—49-es években is a külföldön, különösen pedig Franciaországban a főurak asztalánál. Magyar fajboraink jóságával különösen a szabadságharc utáni időkben ismerkedett meg a külföld, amikor ugyanis nemzetünk idegenbe menekült nagynevű fiai közül nem egy dúsgazdag főur hazai terméssel látta el magát. Boraink közül különösen az egri bikavér, a magyarádi fehér s ménesi vörös és a tokaji aszú hódítottak oly annyira, hogy mikor III. Napoleon császár lett, az ő asztaláról sem hiányzott többé a magyar bor. Fajboraink legnagyobb kedvelője maga a császárné, Eugénia volt, aki saját bevallása szerint egyedül a tokaji bornak köszönhette, hogy súlyos gyomorbajából kigyógyult. Ezidő óta azután a császári udvar évente 30—40 gönci hordó legjobb miuőségü tokaji bort vásárolt s egy-egy hordóért ezer forintot tizeitek átlag. A császári kiküldött összevásárolta minden év tavaszán Tokaj és Aradhegyalja legfinomabb borait s az arad hegyaljai vörös borért kétszáz az egri bikavérért 500 forintot adva. A boroshordókat á legnagyobb gonddal, kettős burokba csomagolva szállították Párisba, ahol azután finom velencei kristálypalackokban szolgálták fel azt, melyen kívül a bor minősége latinul volt megnevezve. Ez idő óta még ma is latinul nevezik meg külföldön a magyar fajborokat.

A béresgazda és a cselédség. A cselédtörvény nem rendelkezik afelől, hogy a béresgazdának milyen a jogviszonya a cselédséghez. Miután a közigazgatási