Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-30 / 35. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA augusztus 30. rósz a takarmány ne sajnáljunk tőlük egy kevés abrakot. A kétnyiretü juhokat most kell megnyirni másodszor. A februáriusi elletés végett most bocsáttatnak a kosok az anyákhoz. Minden 25 darabra egy kos számítandó, különben a hosszú párzás következtében a bárányok igen egyenlőtlenek lesznek. A kosok zabo- landók. A tenyésznyájat csak szárazabb természetű rétre szabad hajtani, nedvesebb helyeken csak mustra juhok járhatnak. A hizlalandó sertéseket ha még nem tettük, most kell kiszemelni s a hizóba állítani. Legjobbak erre a célra a második évben levők, mivel hizékonyabbak. A baromfi udvarban válogassuk ki a tenyésztésre alkalmasakat, a feleslegest meg adjuk el, vagy fogyasszuk el. Megjegyzendő, hogy 4 éven felüli tyúkot kár kitelelni, mivel ennek tojóképessége megszűnik, ezen kívül mustráljuk ki a fejlődésekben visszamaradtakat s azokat a tyúkokat ha még nincsenek bár 4 évesek, melyek nem bizonyultak jó tojóknak. Meglehet kezdeni a kacsák és libák hizlalását: a tömésnél azonban gondunk legyen az egyenlő időköz- benni tömésen kívül az ólak tisztaságára. A tyúktojásokat gyűjtsük szorgalmasan s rakjuk el télire szitált hamu közé. Most van az ideje a tenyész fajbaromfiak beszerzésének. Az őszi vetést e hóban általában meg kell kezdeni. A vetés alá való szántásra nagy gondot fordítsunk, hogy a föld lehetőleg ne legyen rögös, hanem porha- nyós s a gazda szeme előtt lebegjen az a köztudat, hogy csak jól megmunkált föld hozhat jó termést. S miután a rögös vetőszántás rendesen a rósz időben és rosszul végzett előmunkálatoknak következése szokott lenni, ha forgatás után rögös maradt a föld, a tövises vagy tányéros rögtörő-hengert a vetőszántás előtt kell alkalmazni, hogy az szétroncsolván az eke előtt a rögöket, hantokat, a vetőszántást utánna szabályszerűen lehessen végezni. A vetőszántásnál, különösen ott, hol a vetés kézzel, szórva történik, széleset forgatni, miáltal igen nagy magházak esnek, semmi esetre sem kell engedni, mivel ennek az a következménye, hogy már a vetésnél a vetőmag legnagyobb része a magház közötti mélyedésekbe pereg s a boronálás által még több kerül oda: vagyis mig a magházak élén alig marad egy-két szem a magból, addig a magház mélyedésébe meg túlságosan is sok jut, minek aztán a következése, hogy még egy része a tulsürü állásnál fogva elcsenevésze- dik s kivész, más része meg mélyen takartatva alá, ki sem kél: nem csoda, ha ily esetekben bármily sűrűén vetünk is, mégis ritka lesz vetésünk, miért is a vetőszántásnál, ha szórva magházra vetünk, kétszeres figyelmet kell fordítani az apró fogatásra. Azért csak ne sajnáljuk a sorvetőgépért a pénzt, mely mellett mind « kellemetlenség elmarad. Főleg könnyebb természetű földeken a vetés előtt — s ezt a rozs különösen megkívánja — a földet legalább 4—5 napig hagyjuk megülepedni, homokos talajon 8—10 napig is. A rozsot előbb vessük mint a búzát, mert rozsnál csak akkor várhatunk jó termést, ha az még ősszel megbokrosodik, miután tavasszal hamar szárba hajt, mig a búza bokrosodása inkábbb tavasszal megy végbe. A szöszös bükkönyt takarmánynak szintén most kell elvetni, és pedig jobb búzával, mint rozszsal, mert a rozs sokkal hamarabb elnyomja mint a búza. A korai tengeri fajok e hónapban már törhetők, valamint a burgonyaszedés is megkezdhető. A burgonyát már a szedésnél osztályozzuk a szerint, a mint melyik mire való. A vetnivalót a végleges elrakás előtt jól ki kell szikkasztani, megfonnyasztani, mivel a vet- nivaló burgonyának megfonnyasztása a tapasztalatok szerint igen kitűnő eredményűnek mutatkozott a termés emelésére. A magnak való burgonyát a leggondosabban kell őrizni a kicsirázástól, mit is száraz, szellős és világos helyen való tartása által érhetünk el legkönyeb- ben, helyes dolog tehát, ha azt valami jó száraz, világos pincébe helyezzük, hol a levegő hőmérséklete fagypontra nem száll alá, de ott is vékonyan elterítve, vagy pedig oly módon vermeljük el, hogy ahoz beföldelés után nedvesség nem juthat. A burgonya termés osztályozásánál figyelembe veendő, hogy a vetnivaló gumók nagyságát, illetőleg a tapasztalat azt mutatja, hogy minél kevésbé kedvező az j időjárás és szegényebb a talaj, melybe a burgonya ül- tettetik, annál nagyobb gumókat kell ültetésre kiválasztani, jó földben az apróbbak is megfelelők, ez utóbbiakból azonban sűrűbben kell ültetni, 65 cm. távolságú sorokban legcélszerűbb 20 cm. távolságra ültetni. A vetésre használt burgonya felaprózása — mint az régebben sok helyen szokás volt — tapasztalat szerint határozottan káros. Az idén vetett lóherét, lucernát ez évben legeltetni nem szabad, mert gyökérzetük még gyenge. Oly réteken, melyeket fel akarunk töretni, sarju- betakaritás után a törést meg kell kezdeni. E hónapban lehet uj rétvetéseket is tenni, ha ahhoz a földet kellőleg előkészítettük. A gyümölcsösökben most van a gazda szüretje az őszi és téli gyümölcsöt gondosan és figyelemmel le kell szedetni és szellős helyre elrakni. Elrakás előtt helyes a gyümölcsöt halomra rakatni és szalmával vagy ponyvával betakarni, hogy az kiizadja magát s ezután egyenkint megtörölve tenni el, igy a gyümölcs sokkal tovább áll el. Eladásuk esetén ha magunknak kell csomagolni a gyyümölcsöt úgy végezzük ezt a munkát, hogy az épen érkezzék meg, mert csak igy kaphatunk termésünk részére biztos és jó piacot.
