Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-25 / 4. szám
3-ik oldal SZATMÁRI GAZDA január 25. természetűnek nyilvánították, de akkor is bizonyos ünnepélyes formalitások fen tartásával. Magja ezen házassági intézmény tehát arra i- rányult, hogy a csjaládi összetartoza'ndóságot jés vérségi köteléket szorosabbá téve, a maga erkölcsi tisztaságában megőrizze. Innét magyarázható meg az, hogy a természeti törvények az erkölcsi törvények lalá lettek helyezve, — minek következménye lön az, hogy különbség — sőt életbevágó fontos különbség jött létre a törvényes és törvénytelen ágyból való születés között. Ezen különbség a mai napig is oly befolyást gyakorol az ember születésére, hogy ttz egyedek közti egyenlő jogi állást is megváltoztatja, — s családi teljes jogokkal csakis a törvényes ágyból való származást ruházza fel, — mig a törvénytelen születést bizonyos körűimé-, nvek és eseteknél figyelembe sem veszi. A nem rég múlt időben a törvényleien .születés bizonyos társadalmi megbélyegzést vont maga után nem csak, de sőt az egyházi rendből az ily szülött kí is volt zárva s egész életén keresztül — habár indokolatlanul — éreztették vele származásának hiányosságát. — Indokolatlanul pedig azért, mert utóvégre is az ily szülött származására semmiféle befolyást nem gyakorolhat s módjában sincs ja természet törvényein változtatni, — mit azonban a társadalmi szokások1 tekintetbe soha nem vettek. Még szomorúbb volt a sorsa az ily módon anyává lett nőnek, kivel a társadalom megvetését annyira éreztette, hogy úgyszólván a tisztesség és erkölcsösség zenitjéről örökre letaszítva madadt s mintegy társadalmon kívüli jéletre volt kárhoztatva. Ám akár ez, akár a vallásosság járt is közbe az ily esetek meggátlásáha, tény, hogy’ az előző időkben az ily törvénytelen születések a minimumra voltak redukálva, tehát az erkölcsi állapot a jelenlegi kornál sokkal magasabb fokon állott mi kétségtelenül kitűnik azon elszomorítói tényből, bogy a törvénytelen születések, melyek a múlt századokban százalékban kifejezhetek sein voltak, ma már az összes születéseknek majd kilenc százalékát teszik. A jelen kor hyperphilantropizmusa, a szociális áleszmék terrorizmusa folytán, — de különösen a fényűzés és henye élet utáni vágyódás oly intézményeket létesített, melyek nemcsak nem alkalmasok a fenti szomorú állapot megszüntetésére, — de sőt egyenesen támogalják a közerkölcsök hanyatlását! Midőn a ma is busás jövedelmeket élvező Jakabok által előkészített úgynevezett szo- cilislaság megmozdult, a halálra rémült intéző köröknek első gondjuk volt ennek alapos kiirtása helyett, valami olyast kifundálni, amivel a »Mob«-nak száját egyelőre betömni lehessen, más szóval könnyíteni az ő terhén, a birtokos osztály rovására! így alkottatott meg az 1901. évi Vili. ésXXl,-i törvénycikk, melyek közül az első az elhagyott gyermekeknek 7 éves korukig az állami intézetekben való elhelyezéséről, tartásáról és neveléséről, mig az utóbbi ugyanazoknak 7—15 éves korukig leendő tartás és nevelésükről gondoskodik, akként (azonban, hogy mig 7 éves korukig az ily elhagyott vagy legnagyobb részben törvénytelen gyermekek tartását — természetesen a közadókból — hz állam látja el, a 7 éven felüli ily gyermekek tartási és ellátási kötelezettségét azon község nyakába dobja, hol az anya illetékességgel bir. Teljesen emberbaráti kötelességnek tartom és elismerem azt, hogy az oly gyermekek, kik teljesen árvák és elhagyatottak, a társadalom támogatásában részesüljenek, — nem tartom a- zonban helyesnek azt, hogy ezen támogatás kényszer utján történjék, vagy éppen az erkölcstelenség támogatására legyen alkalmas. Már pedig a törvényes kényszer nem tesz külömbséget a támogatás szükségességének elbírálásánál, annak helyes vagy helytelen volta felett, s az azt létrehozó okok mérlegelése nélkül általánosságban intézkedik. Ezen felületes intézkedés azután lehetővé tette, hogy az oly egyének persze — akiknek semmijök nincs — s igy semmi féle közterheket sem viselnek — a philantropizmus mezébe bújva, mint nemes lelkű gyermekbarátok szerepeljenek, s másrészről az emberbaráti, szeretet Sürgönyeim: BY AT. Bikfalvy Albert Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tatai cementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet központi irodája jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és miedenféle építkezési anyagot, Szatmár, Kazinczy- továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb mfiutca 1. szám. trágyákat, valamint rézgálicot, stb. stb. Képviselő: Nagykároly és vidéke Számára: Blum Izidor, Nagykároly Tompa utca 17.
