Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-16 / 33. szám
augusztus 16. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. tetőt is alkalmazni olyan nagyságban, hogy az alatt a legnagyobb kakasunk is könnyen elférhessen. Ezen tetőnek nemcsak az lesz az előnye, hogy az állatokat megvédi a nap hevétől, hanem az is, hogy a porfürdő meg lesz védve az esőtől is, úgy hogy eső után is megfürödhetnek; ezen utóbbi különösen a nyári viharos rövid, de azért erős esőzések alkalmával nagy jelentőséggel fog birni. Arra nézve, hogy hány ilyen porfürdőt kell egy udvarba beállítani, határozott feleletet adni nem lehet, mert az elsősorban az állomány létszámától és az udvar nagyságától függ, mert magától értetődik, hogy nagyobb udvarban több ilyen oorfürdőt lehet elhelyezni, mint kisebben, viszont nagyobb állomány több porfür- dőt fog igényelni, mint a kisebb, egynéhány tyúkból álló tenyészet. Végül még megjegyezzük, hogy az élősdiek által megtámadott baromfit mindaddig, amig azoktól teljesen meg nem szabadítottuk, a rendesnél bővebben és táplálóbban is kell etetni, mivel ellenkező esetben annyira leromlik, hogy a tojásrakással is fel fog hagyni mindaddig, amig magához nem jön. Az ilyen baromfinak főleg proteinben és keményítőben bő eleséget kell nyújtani, úgy mint szemeseleséget és a jelenlegi időszakban még kevés zöldséget is. Aki azonban, baromfióljait egész éven át tisztán tartja, továbbá arra is ügyéi, hogy ismeretlen idegen tenyészetekből beszerzett baromfival állományát az élősdiek hadával be ne fertőzze, annak tökéletesen elegendő, ha a tisztaság mellett csak arra ügyel még, hogy állománya porfürdőkkel is rendelkezzék, illetve ha korlátolt kifutón kénytelen baromfitanyésztést űzni, akkor gondoskodik az előbb vázolt mesterséges porfürdőkről is. Bászel Elek. A tözeges rétek műtrágyázása. Hazánkban sok a kevés és savanyu szénát termő tőzeges rét, mely káli és foszforsav műtrágyázással aránylag olcsón feljavítható. Ezekkel ugyanis elegendő mennyiségű ásványi tápanyagot viszünk a talajba, a melyekből a rét növényzete gazdagon táplálkozhatik, másrészről pedig ezek megkötik a tőzeg tökéletlen el- korhadása folytán keletkező savanyu humusz savakat és ezzel előmozdítják az édes füvek és herefélék tenyészetét. A műtrágyázás azonban csak oly tőzeges réten lehet jövedelmező, a hol a tőzeg nem tulnedves, de túlságosan kiszárítva sincs, a rétet gyakori vizáradások nem borítják és a savanyu füvek között már elegendő mennyiségű édes fü is táplálkozik. A hol tehát egyébként a tőzeg nedvességi viszonyai megfelelőek, de a növényzet csupa savanyu füvekből és gazból áll, ott a műtrágyázással egyidejűleg megfelelő fümagkeverék felvetésével kell a jobb minőségű gyep létesítéséről gondoskodni. A tőzeges rétek műtrágyázásával, az országos növénytermelési kísérleti állomás igen jói sikerült kísérleteket végzett. így 1908 őszén a Hanságban a Balaton mentén és Háromszék megyében 40 helyen egy-egy kát. holdas parcella trágyáztatott 200 kg. szuperfoszfáttal és 75 százalékos kálitrágyával. Használható jelentés 24 helyről érkezett és pedig 7 helyről csak az első évi, 9 helyről a trágyázás utáni két évről, 8 helyről pedig három évről. Az első évi átlagos terméstöbblet 1095, a második évi 708, a harmadik évi 365 kg. I. r. széna volt kát. holdanként. A 24 holdon előállított öszzes terméstöbblet 41,241 kg. volt, amelyből egy holdra 1720 kg. esik. A műtrágyázás következtében a széna minősége is javult, úgy, hogy egy métermázsa szénatermést 5 koronára becsülve, a holdankénti terméstöbblet értéke 86 korona volt és ebből levonva a 30 korona trágyázási költséget, a műtrágyázás tiszta haszna egy kát. holdon 56 korona. A 30 korona műtrágyázási költség tehát ez esetben 56 korona 187 százalék tiszta hasznot eredményezett. Ennél azonban jóval nagyobb haszon érhető él akkor, ha a műtrágyázás sok éven át rendszeresen al- kalniaztatik. A kapuvári uradalom tőzeges rétjein pl. 1899-től 1905-ig rendszeresen folytak a műtrágyázási kísérletek 1889-ben kát. holdadként 400 kg. Thomas- salakkal és 600 kg. kainittal trágyázták a réteket, 1900- ban fűmaggal felülvetették, 1901-ben és 1903-ban pedig ismét 200 kg. Thomasalakkal és 100 kg. 40 százalékos kálisóval trágyázták. A hat év alatt egy kát. holdon felhasználtak tehát 800 kg. Thomassalakot, 800 kg. kainitot és 200 kg. 40 százalékos kálitrágyát, mely a felülvetéssel együtt mintegy 120 koronába került. Termett a területen évi átlagban 3564 kg., a hat éven át tehát 214 q. I. r. széna á 4 K. — 856 K. értékben. A 120 K. műtrágyázási költség után tehát a hat éven át 102 q szénatermés és 520 K. jövedelmi többlet származott; ebből levonva a 120 K. műtrágyázási stb. költséget, a tiszta haszon 400 K. Esik tehát egy évre 20 K. trágyázási költsége után 67 K. 335 százalék tiszta haszon. Látnivaló tehát e föltétlenül megbízható adatokból, hogy a tőzeges rétek műtrágyázása milyen óriási hasznot ád. Őszkor lévén a réttrágyázás ideje, jónak láttuk erre most felhívni a gazdaközönség figyelmét. Bővebb tanács és felvilágosítás szerezhető a magy. kir. orsz. növénytermelési kísérleti állomástól Magyaróvár. K. B.
