Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-16 / 33. szám
augusztus 16. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal Egyesületünk rétművelési és trágyázási kísérleti telepéről. Egyesületünk, Szatmár város részéről átengedett kaszálón, 24000 D-öl területen 1913. év őszén megkezdi művelési és trágyázási kísérleteit, oly módon, hogy azon a mi viszonyainknak megfelelő s a gyakorlatban keresztül vihető trágyázások kombinációi s a ma használatban levő gépek munkája lesznek bemutatva. Célunk, ezen nálunk újnak mondható gazdasági kulturmunkáknak, — az állattenyésztési viszonyok javítása végett — minél szélesebb körben leendő elterjesztése, az eddig mostohán hagyott kaszálók intenzivebb kihasználása s azok termőképesebbé változtatása. Nálunk, sajnos ezen kulturmunkák még a kezdet kezdetén vannak, pedig az eddig végzett kísérletek s a szaklapokban oly sokszor felhozott argumentumok már meggvőzhették gazdáinkat ezek nemcsak mezőgazdasági de közgazdasági fontosságáról is. Az eddig minden művelést nélkülöző s teljesen trágyázatlan kaszálók év- ről-évre silányabb termést adnak olv annyira, hogy országos átlaerunk 17 métermázsa a sokkal gyengébb talajú németországi 23 métermázsás átlaggal szemben. Nyugaton már az intenzív gazdálkodás elengedhetetlen feltétele a rétjavitás, ott már rá jöttek annak áldásos voltára s már egy évtizednél több ideje általánossá vált e kultur munka. Különben ez érthető is, mert ha a növények életét tanulmányozzuk mi is feltétlen arra a meggyőződésre jutunk, hogy levegő, viz és tápanyag nélkül nincs növényi élet. Ha a kaszálót nem műveljük a talaj évről évre tömődöttebb lesz, a növények gyökerei levegőhöz nem jutnak, viszont a tömődöttség következtében a hajcsövesség helyreállítása által a talajvíz elpárolog, ha még a trágyázás is elmarad s a növények a meglevőket elfogyasztják a három legfontosabb tényezőt nélkülözi.k Rendszeres műveléssel, — melyre már eddig is tökéletes gépeket szerkesztettek — ezen hátrányoknak elejét vehetjük. Hogy a növények gyökereihez a levegő és a viz könnyebben juthasson a rét művelésére a gépgyárosok olyan boronát szerkesztettek, mely ezen célnak a a legmegfelelőbb. Ez a rétborona, melynek fogai a láncszemekhez hasonlóan egymással mozgathatólag ösz- szekapcsolt tagokhoz vannak erősítve úgy, hogy az a talajhoz teljesen hozzásimul, s azon kis barázdát hasit, az elkorhadt gyökereket, faágadat, mohát föltépi és kiszedi. A másik eszköz a réthasogató, melynek célja az előbbiéhez hasonló csak fokozottabb mértékben. A rét alaposabb megmunkálását szolgálja még a rétujitó oly módon, hogy a talajból egész gyepszeletet hasit ki, a levegő a gyökerekhez könnyen hozzáfér, a hasadékban a föld megporhanyul s ezáltal a gyökerek szabadabban terjeszkednek, végül módunkban áll fü- magfelülvetéssel a rét flóráját javítani. Ezen gépek munkáját lesz hivatva egyesületünk kipróbálni s az elért eredményekről a gazdaközönséget tájékoztatni. A kísérletet mint már említettem 20 magyar hold területen eszközöljük, annak minden egyes holdján külön trágyázási és művelési kísérleteket végezünk, azokat összehasonlítjuk s a mi viszonyainknak legmegfelelőbbet fogjuk gazdaközönségünknek ajánlani. A galantai gépbemutató. Az O. M. G. E. által rendezett nemzetközi motorikus talajmivelő gépbemutató folyó hó 9. és 10.-én folyt le a kormány, testületek s több ezer gazda jelenlétében. Különösen tekintélyes számmal voltak képviselve az idegen államok s csoportosan vonultak fel a szomszéd vármegyék gazdái. Egyesületünk tagjai közül megjelentek: Világossy Gáspár titkár, Mayer Károly, Mayer Sándor, Pethő György, Péterffy Imre, Szarka Andor, Szoboszlay Sándor és még többen. Ghillány Imre báró földmivelésügyi, Harkányi János báró kereskedelmi miniszterek, Tallián Béla báró, Széchenyi Emil gróf, Hunyady József gróf, Zichy Andor gróf, továbbá Born Ftigyes báró, Szül lő Géza, Mocsáry Sándor országgyűlési képviselők és Kazy József államtitkár társaságában érkeztek meg. Pozsony- megye nevében Bartal Aurél főispán üdvözölte rövid, meleghangú beszéddel a miniszterekket, örömének adva kifejezést, hogy személyes tapasztalatokat kívánnak szerezni erről a gazdasági eseményről, a melynek jelentősége túl megy az ország határain is és bizonyára nagy hatással lesz az annyira kívánatos mezőgazdasági kultúra fejlődésére. Ezután Szabó Sándor deáki gazda keresetlen szavakban üdvözölte a minisztereket, mire Ghillány báró föjdmivelésügyi miniszter mondott őszinte köszönetét a szives fogadásért, kijelentve, hogy ő és minisztertársa nagy gonddal fogják megszemlélni a Sürgönyeim: BYAT. Bihfaluy Albert központi irodája Szatmár, Kazinczy- utca 1. szám. Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tataicementet, erdélyi gipszet, brátkai meszet, jánosházai asbest fedőpalát, karcagi agyagárut és mindenféle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb műtrágyákat. valamint rázgálicot, stb. stb.
