Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-08-09 / 32. szám

6-ik oldal SZATMÁRI GAZDA augusztus 9. ásától a szemeknek, kivéve az árpát, ahol ez feltét­lenül szükséges. Az eladásoknál pedig különös nagy lóvatosság ajánlatos. Aki békével akarja lebonyolítani terményeinek értékesítését, az ne adjon el mintaszerinti szavatossággal egy hektoliter búzát sem. Tudjuk, hogy az ilyen pereknél mindig a gazda huzza a rövidebbet és amint látszik, ez idén sok alkalom lesz az „Ans- tandra.“ Adjon el mindenki árut a vevőnek: megte­kintve, látva és jónak találva, akkor nem lesz baj. Termény árak. Folyó hó 6-án azonnali szállí­tásra, nagybani eladásnál terményárak következők vol­tak: Búza 76 kgros 20.50; rozs 15.50; árpa 14—13; zab uj áru még nem került eladás alá, tengeri 19 K. Kivándorlók a szénában. A felvidéki kivándor­lásra jellemző, de egyúttal mulatságos eset történt az ungmegyei Fenyvesvölgyön. A csendőrlaktanya élőt szokatlanul gyors ügetésben hajtotta a kocsis a széná­val megrakott szekeret, ami föltűnt a csendőrőrmester­nek, aki meg is állította a szekeret. Kutatni kezdett a szénában s ott találta gugolva Rohály György ungda- róci és Hrabovszky János baranyai lakosokat. A kocsis a galíciai Turka községbe való s azt vallotta, hogy a két ember az ungvári piacon fogadta fel őt, hogy csem­péssze át őket a határon Galíciába, mert ki akarnak vándorolni Amerikába. A kivándorlóknál kevés pénzt találtak. Azt állították, hogy a feleségük Turkába küldte volna utánuk a szükséges útiköltségeket. A furfangos kivándorlókat és a szöktető polyákot átadták a Nagy- bereznán állomásozó határrendőrségnek. Ez az eset gondolkozóba ejtheti a furfangos kivándorlókat, hogy a határrendészeti közegek ma már nagyon figyelm:sek s nem tanácsos útlevél nélkül az óceáni útra vállalkozni. Tenyészsertés kiállítás és vásár Nagyvára­don. A Biharmegyei Gazdasági Egyesület Nagyváradon a lóvásártéren f. évi augusztus 31-én tenyészsertés ki­állítást és vásárt tart. A vásárra Arad-, Békés-, Bihar- és Hajdú vármegyék gazdái csakis hazai kondor serté­seket hajtanak fel, mely nagyszabásúnak Ígérkezik. A vásár augusztus 31-én reggel 9 órától este 6 óráig lesz nyitva. A vásárt mindazoknak figyelmébe ajánljuk, akik kitűnő tenyészsertés anyag birtokába óhajtanak jutni. Svájczi szarvasmarha beszerzés. A magyar Mezőgazdák Szövetkezete állattenyésztési osztályának ve­zetője augusztus második felében Svájczba fog utazni több megrendelés foganatosítása végett. Akik ezirányu szükségletüket biztosítani óhajtják, megrendeléseikkel mielőbb a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetéhez fordul­janak s ha az utazásban személyesen részt venni óhaj­tanak, ezen szándékukat is közöljék. Mezőgazdasági szakoktatási mtézményeink a kolozsvári kiállításokon. Óriási készülődések elő­zik meg az EGE szeptember havi kiállításait, hogy a kiállításokkal kapcsolatos országos birtokpolitikai nagy­gyűlés alkalmából az ország minden részéből Kolozs várra egybeseregló nagy gazdaközönségnek bemutatha­tó legyen Erdély mezőgazdaságának és állatenyésztésé- nek hű képe. A kiállításokon, mint értesülünk, az er­délyi mezőgazdasági szakoktatási intézmények is eddig még nem tapasztalt arányokban fognak részt venni és fogják emelni kiállítandó tárgyaikkal és állataikkal a kiállítás tanulságosságát. A kolozsvári gazdasági akadé­mia a kiállítási helyiségül szolgáló korcsolya-csarnok hatalmas nagy boltíves belépőtermét már előre lefoglal­ta, még korábban bejelentette a kiállításon való részvé­teli szándékát az algyógyi földmives iskola is, amely mellé minden bizonnyal a többi erdélyi alsóbbfoku szakoktatási intézmények is sorakozni fognak. A gazda­sági akadémia kiállításaival kapcsolatban külön csoport­jai lesznek a kolozsvári vetőmagvizsgáló és növényki- sérleti állomásoknak, az akadémiai gyógynövénytelep­nek, azonkívül a kertészetnek stb. Az akadémia gazda­sága az állat- és terménykiállitáson fog válogatott állat és illetve termény-kollekciókat bemutatni. A tejhamisitók üldözése. A tejhamisitókat s a hamis tej forgálombahozóit, mint a napilapok hirdeté­sei között megjelenő végzésekből is megállapíthatjuk, újabban erélyesebben üldözik a hatóságok. A földmi- velésügyi miniszter 108.778/912. sz. határozatában ki­mondja, hogy „a tej hamisítása csakis annak forgalom­ba hozatalára való tekintettel büntettetik s úgy az, aki a tej maghamisitásáért büntettetik, ugyanazon tejnek ilyen állapotban való forgalombahozataláért nem bün­tethető. Szóval, ha valakit már megbüntettek a hamisí­tásért, nem lehet megbüntetni azért, mert azt a hamisí­tott tejet el is adta. Viszont 26.887/907. sz. határozatá­ban azt mondja ki a miniszter, hogy „a meghamisított tejnek forgalombahozatala esetén nemcsak az árus bün­tetendő, hanem kinyomozandó és megbüntetendő a ter­melő (a gazda) is, aki a hamisítást elkövett el.“ Az osztatlan közös legelőkről szóló 1913. évi X. tcz., mely most várja hatálybaléptetését, a magyar mezőgazdasági politikában határkövet jelent, melytől nagyarányú gazdasági fejlődés várható. Hogy ez a tör­vény kellően és idejében ismertté lehessen s annak üd­vös intézkedései minél hamarabb mehessenek át a köz­tudatba, dr. Börcsök Andor, az igazságügyminisztériumba beosztott törvényszéki biró, alapos és könnyen áttekint­hető magyarázatokkal, utasításokkal és utalásokkal ellá­tott szakmunkát irt róla, melyet nemcsak a hivatalnoki kar, hanem a nagyközönség is haszonnal forgathat. A vaskos könyvet, melynek cime: „Törvény az osztatlan közös legelőkről“, hatalmas bevezetés nyitja meg, mely valóságos gazdassági essai a közösségnek s a legelők jogi és gazdasági viszonylatairól. A törvény egyes sza­kaszaihoz irt magyarázatok pedig a Börcsök ismert jo­gászi szakavatottságát mutatják. A munkát Benkő Gyula (Bndapest, IV., Dorottya-u. 2.) adta ki s kapható min­den könyvkereskedésben. Ára 4 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom