Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-26 / 30. szám
Julius 26. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. remüködését, a harmadik azonban egyenesen rá van szorulva vagy az elsőre vagy mindakettöre, mert belőlük él. Azért mondom nektek, hogy a gazdasági életben legfontosabb ennek a vastag fickónak, a gazdának és a termelőnek általában a szerepe s azézt ennek kell a legnagyobb tisztességet megadnunk.“ így magyarázta meg nekünk pár hét előtt a maga rusztikus, eredeti modorában az öreg Dávid a „farmer“ nagy jelentőségét a nemzetek gazdasági életében, ugyanez eszmét fejtegette gróf Andrássy szalon-nyelven. A két politikus beszédéből egy a tanulság: becsüljétek meg a magyar gazdákat, mert az ő munkájukból élünk mindnyájan, szellemi és anyagi munkások egyaránt. Igen időszerű ez különösen aratáskor, mikor az eredményt mindenki aggódva várja. Ha jó termése van az országnak jut akkor mindenre, nemcsak az okvetlen szükséges és nélkülözhetetlen dolgokra; akkor van pénze iparosnak, kereskedőnek, ügyvédnek, orvosnak, színésznek, még a mai nap annyira divatos mozik is megtelnek, sőt még az úgynevezett fényüzési cikkekre is szánhatunk valamit; mehetünk utazni, fürdőzni még akkor is, ha makk egészségesek vagyunk. A jó termés, a jó aratás bírja. De ha sanyarú a termésünk, akkor ugyebár minden kívánságunk gerinc-sorvadást kap. Minden tervünk vizbe esik, mert az adót, a béreseket, a javításokat meg kell fizetni, a magunk szükségleteinek árán is. Az állam nem várhat, mert azt sok minden szorítja, a fedezeti összegnek ki kell telniök akárhonnan, hasonlag az elsőrangú szükségletek ellátásának is, de minden egyébb marad s az egész vonalon bizonyos mérvű nélkülözés áll be. Ahol az ország sorsa tehát az évi termés körül forog, ott csak természetes, hogy a nemzet gerincének az őstermelőt keli tekintenüuk, bárhogy fészkelődjék is a Lubin bácsi másik két „fickója“, a feldolgozó és a közvetítő. Azért ismét csak azt mondjuk : „Tisztelet a magyar gazdáknak, kik a nemzet gerencét alkotják!“ Vetőmag eladás. A kisbéri, bábolnai, mezőhegyesi és fogarasi ménesbirtokok, valamint a gödöllői m. kir. koronauradalom gabona- és egyébb szemes termény készletéből az erre alkalmas minőségű magvak az alábbi feltételek mellett vetőmagul mindazoknak a gazdáknak kiadatnak, akik ez iránt a birtokok igazgatóságaihoz fordulnak. Az egyes termények csak készpénzfizetés mellett engedtetnek át. Az eladási ár Kisbérre és Bábolnára, Mezőhegyesre és Gödöllőre nézve a budapesti tőzsdei, Fogarasra nézve a fogarasi piacon jegyzett piaci árak szerint állapittatik meg oly módon, hogy az elszállítást megelőző napon jegyzett tőzsdei, illetve piaci árakból szállítási költségre Kisbéren 83 fillér, Bábolnán 50 fillér, Gödöllőn 30 fillér, Mezőhegyesen pedig 100 fillér 100 kgként levonatik, az ily módon megállapított árhoz azonban mivel jól megrostált vetőmag engedtetdtik át, mindegyik birtokon 2 K. azaz: Kettő korona hozzászá- mittatik. Egy gazdáank egy-és ugyanazon gabonanemből 100 q.-ig, — egyébb magvakból pedig 10 q.-ig terjedő mennyiség engedtetik át. A vásárolt vetőmag kizárólag csak vetésre fordítható, ezért a megrendelő gazda kivánatra a megrendelés teljesítése előtt hiteles községi bizonyítvánnyal igazolni tartozik, hogy a megrendelt vetőmagra,- saját gazdaságában - tényleg szüksége van. A szállítást a legközelebbi vasúti állomásra mindegyik birtok ingyen, illetve költség felszámítás nélkül teljesiti, — a vasúti szállítási költségeket azonban a megrendelő fél viseli. A szükségelt vetőmagvakra előjegyzéseket is kérhetnek a gazdák az említett uradalmak igazgatóságaitól és pedig őszi gabonára folyó évi október hó 1-ig, tavasziakra pedig december hó végéig, megjegyezvén, hogy az előjegyzett vetőmagvak kiszolgáltatása az őszi,- illetve jövő tavaszi vetés végéig fog eszközöltetni. Minden előjegyzett vetőmag után előlegül, illetőleg bánatpénz gyanánt métermázsánként 1 korona az illető birtoknak, melynél a megrendelés történik beküldendő, mely összeg azonban a szállításkor az egész vételárba beszámittatik. Budapest, 1913. évi junius hó 17-én, M. kir. földmivelésügyi miniszter. Irodalom. A mezei pockok (egerek) ellen való védekezés tekintettel kötelező tavaszi irtásukra címen a napokban jelent meg Jablonovszky József m. kir. állami rovartani állomás igazgatójának tollából, a földmivelésügyi minisztérium kiadásában egy hézag pótló füzet, mely a mezei egereknek, a gazdák e veszedelmes kártevőinek rendszeres,, tervszerű irtásával foglalkozik. A mű kiterjeszkedik a pockok életmódjaira, ismerteti a védekezést méreggel és méreg mellőzésével, valamint bacilusokkal s a mi igen fontos az egérirtás végrehajtásának szervezésével. A teljes szakavatottságról tanúskodó füzetet ajánljuk gazdáink figyelmébe, ára 50 fillér, megrendelhető egyesületünk titkári hivatala utján. Különfélék. Királyi kitüntetés. Enesei Dorner Béla gazdasági intézőnek a király a jószágfelügyelői címet adományoz-
