Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-12 / 28. szám

6-ik oldal

SZATMÁRI GAZDA

ismét egyes központokon fognak bizottságilag megszemléltetni s a vételár tekintetében létrejött megegyezés irtán azonnal megvásároltatni és átvétetni. 165 cm.-nél alacsonyabb mének, tekintettel a méntelepekben már meglevő anyagra, nem vásároltatnak. Hidegvérű mének bejelentései csupán a hidegvérű tenyészkerület körzetében lakó tenyésztők részéről fogadtatnak el. A megvásárolt mének vételára azon m. kír, adóhivatalnál fog kifizettetni, melyet az eladó a vásárlás alkalmával ki- jelölend.

Bejelentések a kolozsvári kiállításokra. Tömegesen érkeznek a bejelentések az Erdélyi Gazdasági Egylethez a Kolozsvárt, szept. hó 5.— 8. napján tartandó XVII. tenyészállat- és IX. mezőgazdasági gép és termény kiállításokra. Az Egyesület arra kéri a kiállításokon résztvenni szándékozókat, hogy bejelentéseiket a kitűzött bejelentési határidőig eszközöljék, nehogy a késői jelentkezés miatt lemaradjon valaki. Az állatkiálli- tásra szóló bejelentések augusztus hó 8.-ig a gép és termény kiállításokra szólók pedig julius hó 31-ig eszköz- lendők. A kiállításokon rendszeresen részt venni szokott nagyobb gazdaságok, uradalmak, bejelentéseiket nagyrészt már megtették, a gépgyárosok és iparosok bejelentései és érdeklődő sorai is naponta érkeznek. Az idei kiállítások forgalmát és látogatottságát a szeptember 7.-iki országos födbirtokpolitikai nagygyűlés publikuma is jelentékenyen fogja emelni.

Újabb felmérés a Hortobágyon. A Hortobágy hasznosításának kérdése megakadt azon a parcellázó terven, amelyet a földmivelési miniszter kiküldöttei legutóbb készítettek. A terv ugyanis nem alkalmas a kivitelre, mert sérti az állatartó gazdák érdekeit s a pusztát 12.000 holdnyi területen egész hosszában hasítja át, ami által az három részre oszlik. A város mindezt tudomására adta a földmivelésügyi miniszternek, aki most leiratot intézett, amelyben helyt ad Debrecen kívánságának és utasítja Dörner Gyuta műszaki tanácsost, hogy a Hortobágyon sürgősen újabb mérést tegyen. A kiküldöttek e héten kezdik meg a munkálatokat, hogy megjelöljék a kihasítandó 12.000 hold helyét.

Az ugartartás jelentősége. Ezelőtt 30 esztendővel a szántóföldnek kb. 1/3-a állott ugarként Magyarországon, idők folyamán azonban az ugartartás év- ről-évre csökkent úgy annyira, hogy szántóföld területünknek ma már csak 10 százaléka ugar, a miből tehát az következik, hogy a gazdák ma nem tulajdonítanak olyan nagy jelentőséget az ugartartásnak mint tulajdonítottak régen. S valóban úgy is van. Az ugartartásnak lényegesebb jelentősége nincsen, s a mai megdrágult gazdasági viszonyok közepette nem is lehet a gazda annyira pazarló, hogy szántóföldjének 1h részét ugarnak tartsa.

Az ugartartásnak az a jelentősége van, hogy egy évig a talaj semmit sem terem, következésképen nem

julius 12.

vonatnak el tőle növényi tápláló anyagok, s amennyiben az ugartartás tartama alatt is újabb növényi tápláló anyagok képződnek, ezek felhalmozódnak a talajban, s majd a következő növény táplálkozására lesznek fordítva.

Ez azonban csak elméletileg van igy, a gyakorlatban azonban az ugar tartás alatt képződő növényi tápláló anyagok nem igen raktározódnak el, mert ha az ugar földön nincs is vetett növény, annál több a gyom, a mely éppen olyan mérvben vonja el a talajtól a tápláló anyagokat mint a minő mérvben a műveleti növények teszik azt. Ennek következtében az ugartartás ideje alatt nem igen szaporodik meg a talajban a növényi tápláló anyagok mennyisége, s igy valami nagy értéke az ugar tartásnak nincsen. Nem szükséges ma már ugart tartanunk annyival kevésbé, mert nemcsak istálló trágya áll rendelkezésünkre mint régente a mellyel fedezhetjük a növények tápláló anyag szükségletét, de rendelkezésünkre állanak a műtrágya félék is, a melyek segélyével olyan mértékben pótolhatjuk a növények által felhasznált tápláló anyagokat mint a minő mértékben azt éppen tenni akarjuk.

Ma akár minden második évben is búzát termeszthet a gazda, ha a búza által szükségelt és nagy meny- nyiségben felhasznált foszforsavat műtrágyákkal pl. szuperfoszfáttal pótolja, mert ilyen módon lehetetlenség a talaj kimerülése, lehetetlen, hogy azt terméketlenné váljon. Csakugyan azt lehet ma tanácsolni a kisgazdának, hogy ne tartson ugart, termesszen e helyet takarmány féléket, táplálja azok segélyével jobban állatait, tartson értékesebb állat állományt, termeljen ennek segélyével több és jobb istálló trágyát, s ha ezenkívül minden második évben kát. holdanként 150—200 kg. szuper- oszfátot is ad talajának, nemcsak hogy nem fog az so- fha sem terméketlenné válni, sőt ellenkezőleg termőképessége évről-évre fokozódik.

Vármegyénk állategészsége. Lépfene: avasi Tartolc, Terep; mátészalkai Győrtelek Nyirvasvári, Nyírmeggyes 1.; nagybányai Giródtótfalu , Lénárdfalva; nagykárolyi Nagymajtény; szatmárnémeti Amac ; szi- nérváraljai Barlafalu 1., Nagykároly t.

Veszettség : avasi Ráksa, Vámfalu; csengeri Sza- mosdob ; fehérgyarmati Darnó; mátészalkai Kántorjáno- si; nagykárolyi Érendréd; szinérváraljai Szinérváralja.

Rühkór: avasi Rózsapallag t. ló; csengeri Ga- csály ló;mátészalkai Ilk ló; nagykárolyi Domahida ló, Kismajtény ló, nagysomkuti Koltó ló; szatmárnémetii Adorján 2 u. ló, Szárazberek ló; Nagykároly 2. u. ló.

Sertésorbánc: erdődi Nagymadarász ; máttészalkai Nagydobos.

Sertésvész: csengeri Szamosdara, Ura t; Vetést; erdődi Krasznaterebes p-, Szinfalu; fehérgyarmati Fehérgyarmat t., Gyügye Kisar, Kömörő 2 u., Ma tis 3 u., Milota 5 u., Nábrád 2 u., Nagyar, Nagysze-