Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-12 / 28. szám
2-iy. oldal. SZATMÁRI GAZDA julius 12. ; a ’t«dat, hogy a bevetett vetőmag jelentékeny része kifizetve sincs. Az eső zuhog, a folyók áradnak, s még remény sincs, hogy állandó kedvező idő beállta esetén is az átáztatott földre mikor lehet kaszával lépni. Még csak elképzelni sem tudjuk, hogy ennek a csapásnak minők lesznek a következményei. Pénz- és terménykészletek kifogyva, hitel kimerítve, megélhetési viszonyok rém drágák, ipar és kereskedelem a rósz gazdasági viszonyok miatt teljesen pang, az állam segitó keze lekötve. Mi lesz ennek a kétségbeejtő helyzetnek vége ? Azt hiszem, hogy erre a kérdésre a választ ma megadni senki sem képes, mindazonáltal hozzászólani kötelességünk. Mint tapasztalati tényt kell leszögeznünk, hogy a legnagyobb veszedelemben is az ön-ön magunkba vetett bizalom — de nem az önhittség —, saját erőnkre való támaszkodás az az ut melyen haladva célt érhetünk. Azonban ily viszonyok között minők a mostaniak, első sorban komoly számot kell vetnünk vagyonúnkkal, bevételeinkkel és kiadásainkkal s ez utóbbiakat csak a nélkülözhetlenekre szorítani, mig jövedelmünk forrásait kitartó szorgalommal párosult tudással lehetőség szerint fokoznunk kell. Az alatt a sokat jelentő mondás alatt: a föld jövedelmét fokozni kell s a gazdasági életünkben helyre áll az anyagi egyensúly, nem azt kell értenünk, a mit a legtöbb gazda még ma is ért: vagyis a föld jövedelmét kalászosok több termelésével emelni, hanem igen is birtokunk kiterjedési, talaji, éghajlati viszonyaink pontos szem előtt tartása mellett a gazdálkodás lehetőség szerinti összes ágaira kiterjedni, mit ha követünk, egy kedvezőtlen Péter Pál nap nem ingatja meg lábaink alatt ezt a földet. Most tehát a midőn fejünk felett úgyszólván összecsapnak a hullámok, s a két egymásután következő kedvezőtlen gazdasági év nyomasztó viszonyai összeroppanással fenyegetnek, vezessük be birtokunkon lépésről-lépésre a belterjes gazdálkodást s akkor a gazda emberileg számítva függetlenítve lesz az időjárásnak oly gyakran csapásszerüleg lesújtó szeszélyeitől. Ez legyen a két keserves esztendő tanulsága. m ... Remény a kivándorlás csökkenésére. Sokat irtunk lapunkban az amerikai kivándorlásról, annak erkölcsi és anyagi káráról s főleg arról a nemzeti veszedelemről, mely a mezőgazdaságot fenyegette a mi földmives munkásaink kivándorlása utján. Több Ízben kifejtettük, hogy a kivándorlás megakadályozása kényszerítő eszközökkel képtelenség, annak csökkentése csak prventive szociális utón lehetséges különö sen akkor, amidőn véreink garasaiból egyes hajósvállalatok busás jövedelmet húznak, kik falusi népünkre rázudit- ják mindenre kapható telhetetlen ügynökeiket. Mint sajnosán értesülünk a kivándorlás ebben az esztendőben ismét jelentékeny emelkedést mutat. Bármennyire is áltattuk magunkat azzal, hogy a kivándorlás már nem oly rendkívüli, mint amilyen volt nehány évvel ezelőtt, az eddigi számok, melyeket a hajóstársaságok közzétesznek a kivándorlási fogalomról, azt mutatják, hogy a folyó esztendő rekordévként zárul a ha- i jóstársaságuk könyveiben. A kivándorlást szigorító rendszabályok tehát épp úgy nem tudtak gátat vetni a kivándorlásnak, mint ahogyan nem tudja haza csábítani Kühne mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓMBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETÖGÉPEK. Osbome amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona* tisztító- és'szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szóló* műveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piae-tér, báró Vécsey-ház.
