Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-14 / 24. szám
4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA junius 14. szövegében már csak azért is közölni, hogy az egyesületünk minden egyes tagjának birtokában legyen, hogy igy az állattenyésztés terén figyelembe veendő szempontokat ismerje s azokhoz tarthassa magát. 1. §. Az apaállatok beszerzése Szatmár vármegye területén. A köztenyésztés céljára szükséges apaállatok beszerzéséről a községek tartoznak gondoskodni, szabadságukban áll azonban ezen kötelezettség teljesítésével a közbirtokosságot, gazdaközönséget, bérlő társaságot stb. megbízni, de a köztenyésztés céljára tartott ezen apaállatokra a jelen szabályrendeletben foglalt intézkedések szigorú betartásáért a községek felelősek. Pásztorok semmi körülmények között sem tarthatnak apaállatokat. 2. §. Beszerzés módja. A tenyészállatok beszerzésével egy-egy év tartamára az elöljáróság két tagját bizhatja meg a község, akik csakis azon tenyészállatok közül vásárolhatnak, amelyeket a m. kir. gazdasági felügyelő a köztenyésztés céljaira alkalmasnak kijelölt; ezen apaállatok köztenyésztésre bocsájtás előtt állategészségügyi szempontból a járási m. kir. állatorvos által meg- vizsgálandók. A gazdasági felügyelőség utján beszerzett egyedek abban az évben, vagyis a jövő évi tenyészállat vizsgálatig tenyészigazolvánnyal ellátottnak tekintendők igy azoknak megvizsgálása, vagyis azokra nézve az utó apaállat szemle elmarad. 3. §. Tenyészigazolványok kiállítása. A tenyészigazolványok kiállítására a járási mezőgazdasági bizottság illetékes, kinek elnöke a járási főszolgabíró tagjai: a m. kir. gazdasági felügyelő, vagy helyettese és egy az állattenyésztésben jártas járási mezőgazda- sági tag, továbbá a járási m. kir. állatorvos. A szemlében a gazdasági felügyelő szakvéleménye egyenlő szavazat esetben feltétlen irányadó. 4. §. Apaállat-szemle. Az apaállatoknak megvizsgálása évenként ősszel tartandó és október 1-től február 1-ig feltétlenől befejezendő. A tenyészigazol- vány az újabb apaállat vizsgálatig, vagyis egy évig érvényes. A vizsgálatnak községek szerint való sorrendjét a 3. §-ában megjelölt és a járási főszolgabíró által összehívott bizottság értekezlete tűzi ki, amely értekezlet az apaállat vizsgálatok kezdete előtt kellő időben hivandó össze. A vizsgálatok ünnep- és vasárnapok kivételével lehetőleg megszakítás nélkül nap-nap után eszközlendők és a községek aként csoportositandók, hogy járásonként lehetőleg tiz napnál többet igénybe ne vegyen. A községi elöljáróság köteles intézkedni az iránt, hogy a községekben levő és vizsgálat alá eső apaállatok a kitűzött határidőben pontosan a bizottság elé vezettessenek. Amely község és bikatartó tulajdonos, aki a köztenyésztésre használandó bikáját az előre meghatározott időben nem vezeti megvizsgálás céljából a bizottság elé, a külön vizsgálat költségeit viselni tartozik. A tenyésztésre alkalmasnak talált bikák a vármegye területére egyöntetűen megállapított felismerhető jellel — mely az igazolványban is feltüntetendő — látandók el. A bizottság a kiállított tenyészigazolványokról járásonként nyilvántartást vezet, a nyilvántartásban kitüntetendő a bika száma és jele. A vizsgálatok befejeztével a bizottság a nyilvántartás egy példányát a vármegyei mezőgazdasági bizottsághoz tudomásvétel céljából megküldi. 5. §. Apaállat-szemlék költségei. A költségek fedezésére minden megvizsgált és igazolvánnyal ellátott apaállat után a községek, illettve az egyes tulajdonosok által bika után 4 kor., kan után 1 kor. fizetendő. A dijakat a szemlék alkalmával a községek, illetve az egyes tulajdonosok a helyszínen fizetni tartoznak. Az összegyűlt dijak a szemlék befejeztével a vármegyei állategészségügyi ebadó-alapba beszolgálta- tandók. 6. §. Tenyészirány. A vármegye területén köz- tenyésztésre csakis tisztán tenyésztett magyar fajta, valamint pirostarka nyugati fajta és pedig: berni sziement- háli, nemkülönben ezek keresztezéseiből származó tenyészbikák, továbbá szőke göndörszőrü mangalica sertés-kanok használhatók. A szarvasmarha-tenyésztés járásonként következőképpen állapittatik meg: 1. Nagykároly járásban magyar fajta: kivéve Nagykároly városát, hol pirostarka, továbbá Mezőterem, Vál- laj, Mérk, Csanálos, Fény, Mezőpetri községeket, hol külön csordába járatva pirostarka. 2. Mátészalkai járásban magyar fajta. 3. Fehérgyarmati „ „ 4. Csengeri „ 5. Erdődi „ „ kivéve Krasznabéltek községet, hol külön csordába járatva pirostarka fajta. 6. Szinérváraljai járásban magyar faj, kivéve Óhuta, Zelestyehuta, lloba, Nagysikárló, Szamosmonostor, Bu- ság és Borválaszut községeket, hol piros tarka. 7. Avasi járásban pirostarka, kivéve Avasujváros és Kőszegremete községeket, hol magyar fajta. 8. Nagybányai járásban plrostarka faja. 9. Szatmári járásban magyar fajta, kivéve Ombod községet, hol külön csordába járatva pirostarka fajta. 10. Nagysomkuti járásban pirostarka fajta. A tenyészirány megváltoztatása tárgyában a vármegyei járási mezőgazdasági bizottság, valamint a gazdasági felügyelőség meghallgatásával a törvényhatósági bizottság határoz és határozatát elbírálás, vagy jóváhagyás végett a földmivelésügyi miniszterhez terjeszti fel. Az ekként kiadott engedélyekről a földmivelésügyi m. kir. miniszterhez jelentést kell tenni. 7. §. Apaállatok számának meghatározása. Hatósági beszerzése. Minden községben a köztenyésztésre használt apaállatoknak oly számban kell lenni
