Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-07 / 23. szám

4-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA junius 7. Ez az érett méz. Ez az a méz, melyet kipörget­hetünk. Júniusban következik el tehát az az idő, melyen fáradsága jutalmát élvezheti a méhész. Ha a 30 kereten levő család a mézürbe rakott lé- peket mézzel rakta meg, s azokat be is pecsételte, bát­ran pörgethetünk. De vigyáznuk kell arra, hogy csak azt a mézet szedjük el, mely reá nézve fölöslegesnek látszik, s a- melynek kipörgetésével szükséget nem szenved. Nem kell bevárnunk, hogy a mézeslép minden sejtje befödött legyen, mert nem használhatjuk ki sike­resen a főhordást. Elég, ha a keret szélétől 2—3 ujj­nyira lefödött a méz. Fölösleges kapzsiság a mézür mind a 10 keretét kipörgetnünk. A netán bekövetkezhető szükség eseté­re hagyjunk meg két legszebb mézeslépet, az elszedet­tek helyét tartalékléppel pótoljuk, de csak addig, amig a mézeslépeket kipörgettük, mely után 1—2 lépet lan­gyos vízzel hintünk ameg, s eredeti helyére visszarak­juk, vagy a következő kaptárból kivett mézeslépek he­lyére függesztjük. Az utolsó kaptár kipörgetett lépeitaz első kaptár mézürébe helyezzük, az onnan kikerülő lépe- ket pedig ismét a tartaléknak szánjuk. A mézeslépekről a méheket egy száll ludtollal a söprőgaraton át a kaptárba tereljük. A pörgetés zárt helyen a méhestől távol történjék. A mézeslépek födését a sejtnyitóvillával, vagy a födelezőkéss.1 szedjük le, de sohase olyan mélyen, hogy a sejtek oldalfalát is megrövidítsük. A pörgetésnél vigyázunk arra, nehogy a lépek a gyors hajtás következtében meggörbüljenek, vagy ép­pen kiszakadozzanak. A kipörgetett mézet gondosan rakjuk el, zárt edé­nyekbe téve, szellős, száraz, pormentes helyre tegyük, hogy a megromlástól biztosan megóvhassuk. Junius hónap első fele, ott ahol még gazdag a hordás, alkalmas a mürajkészitésre is. Az esetleg meganyátlanodott családokat tartalék anyával hozzuk rendbe, a netán álanyás törzseket pedig röppentsük szét, púpos (törpehere) hasítását nyakazzuk le s ezeket a lépeket adjuk be az erős családokhoz. A lenyakazást (a púpoknak a födelezökés segítségével való lemetszését) azért kell elvégeznünk, hogy az igy megcsonkított keretnek beadásával könyitsünk a méhek munkáján. Leszednék a púpokat a dolgozók is, node miért terheljük fölösleges hosszantartó és pepecselő munkával ha a lenyakazást nehány perc alatt magunk is elvégezhetjük. A júniusi meleg nap hasznos segítségünk a viasz­olvasztásnál is. Minden viaszdarabot a kasok aljáról és a kaptárok fenékdeszkájáról összegyűjtött morzsát, a régi (fekete) lépeket tegyük a viaszolvasztóba. A mele­gen tűző nap sugara a legszebb és legtisztább viaszt olvasztja ki azokból. A kártékony rovaroktól, hangyáktól, pókoktól ment­sük meg a méhes környékét. A viaszmoly szenyesfehér, apró pilléjét irgalmatlanul pusztítsuk, mert ilyenkor sok kárt tesz a tartaléklépekben, a melyeket ezért szorgosan heréznünk is kell. A gyarapodó fiasitás számára szükséges viz so­hase hiányozzék az itatóból. Tartsuk törzseinket jó erőben, hogy a közelgő hárs és mezei virágok mézhozamát biztosíthassuk. Junius hónapban ne rajoztassunk. Vagy ha mégis akad raj, üssük össze gyöngébb családdal vagy hason­ló rajjal, megélhetése — különösen a bizonytalan hor­dás végett — úgyis kétséges. Különfélék. A f. hó 18. i gazdanagygyülésre a rendező­ség a jelentkezési határidőt folyó hó 10.-ig meg­hosszabbította. Felhívjuk gazdáinkat a sürgős je­lentkezésre, nehogy ennek elmaradása miatt a- kár az elszállásolásnál, akár az étkezésnél hiányt | szenvedjenek. Elhalálozás. A Biharmegyei Gazdasági Egyesület j titkára Weingärtner Andor junius hó 2.-án váratlanul I elhunyt. Az agiltis titkár bőven ki vette osztály részét abbo' az akcióból, a me'yet a vá™egyei gazdasági , , . " időben kifejtettek, hogy a mo­egyesuletek a legutoou. dern követelményeknek megfelelőied be tudjanak ren­dezkedni, hogy intenivebb működést .fejthessenek ki. Az elhunytban a Biharmegyei Gazdasági Egyesület szor­galmas, kiváló tisztviselőjét vesztette el, itK^ynek Mlső kifejezést adott az a szokatlan mérvű részvét, me'y a b hó 4.-i temetésen oly impozánsul nyilvánult meg/ ^zá- mos társegyesület képviseltette magát a végtisztesség. télén; egyesületünk miután elkésve értesült a gyászról,, táviratilag fejezte ki a nagy csapás felett érzet őszinte részvétét. Az idei terméskilátás. A vármegyei lapokat bejárta az a hir, hogy az idei termés kilátások általá­ban jók. Mi volnánk az elsők, kik a legszívesebben csat­lakoznánk ehez az örvendetes hírhez ha igaz lenne, mert bizony gazdáinkra nagyon ráférne egy jó közepes termés, sőt azt hisszük, hogy iparosaink és kereskedő­ink is örvendetesen vennék azt tudomásul, mert a nehéz pénzviszonyok mellett legalább vegetálni tudnának. Saj­nos azonban, hogy Szatmárvármegye területén általá­ban a termés kilátások nagyon gyengék, alig-alig nyúj­tanak itt ott valami csekély reményt a gyenge közepes, aratásra, mert mint többször megírtuk.: őszi vetés aligvan tavasziak pedig a kedvezőtlen időjárás miatt nagyon kevés helyen sikerültek, a tengeri általában későn lett el­vetve. erről mégnyilatkozni korai, ezen kívül alma nem lesz, a szőlőt igen sok helyen elpusztította a jég s igy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom