Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-04 / 1. szám

3-ik oldal SZATMÁRI GAZDA január 4. De ma nem kevéssbbé fontos a központi társadalmi intézmények megerősítése abból a célból, hogy a gazdaközönség a gazdasági po­litika országos kérdéseinek intézésénél termé- j szetes súlyának megfelelőleg erejének teljes­ségében érvényesüljön. Szervezkedésre és összetartásra hívja fel a gazdaközönséget az idők szava és az élet kény­szere, mert ez a feltétele annak, hogy önma­gáért helytállhasson és összes képességeit a közjóiét és a nemzeti haladás hasznára fejt- hese ki. Az okszerű takarmányozásról. íi. Egyik múlt számunkban a takarmányozás elméle- leti alapját ismertettem, most annak gyakorlati alapra való alkalmazására térek át. Ezúttal a zöldtakarmányozást figyelmen kívül hagyva a téli takarmányfélcségek ismertetésére, azok helyes adagolására és előkészítésére szorítkozom. A takarmányokat szálasokra és nem szálasokra osztjuk. Az előbbiekhez a szénafélék, szalma és polyva, az utóbbiakhoz a gyökök, gumók, szemesek és gyári hulladékok tartoznak. A széna légszáraz zöld takarmány. Hatékonysá­gát illetőleg annak minőségétől függ s különösen a ke­ményítő érték ingadozik tág határok közt. Száraz a- nyagtartalmuk átlag 85 százaléknak, ebből fehérje 2—5 százaléknak vehető, e keményítő élték pedig 20—40 százalék-ig mehet. Bár széna nélkül a növen­dék állatokat kivéve minden házi állat kiteleltethető, ha kellő menyiségü táplálóanyagot pl. szalmával keverve etetünk, mégis olcsóbban jövünk ki, ha a drága abrak takarmánnyal kiegészített csekély táptartalmú szalma helyett szénát etetünk. Az adag nagyságát egyrészről a széna minősége, másrészről az állat által végzett mun­ka nagysága határozza meg. Fő elv, hogy nagyobb tápszükségletü állatokkal több szénát etetünk mint kisebb tápszükségletüekkel, mindenkor szem előtt tartva főleg hízó állatoknál és fejős teheneknél az adagok mérséklését. A szalma abban ktilömbözik a szénától, hogy sokkal kevesebb fehérjét kevesebb zsírt, nitrogén men­tes anyagot és sokkal több nyersrostot tartalmaz. Az állatok takarmányozásánál a szalma fontos szerepet játszik, amennyiben az abrak és vizenyős takarmányok szalma segélyével megjavíthatok, mert egyrészről a könnyen nyelhető abrak takarmányoknál a szalma be­hatóbb rágásra ösztönzi az állatot, másrészről a vize­nyős takarmányok petyhitö hatását redukálják. Adago­lásnál szem előtt kell tartanunk, hogy a lassan fejlődő állatok jobb szalmaértékesitők s igy nagyobb mennyi­ségű szalmát etethetünk azokkal, mig a gyorsfejlődésü állatok már tápdusább takarmányt igényelnek s igy a szalma csak szükség esetén és kisebb mennyiségben jöhet számításba, akkor is bőséges abrakolással. A szalmát vagy szálasán vagy szecskázva etetjük. Célszerű külö­nösen a szalmát szecskázni, miután az elaprózás által kevesebb és könnyebb lesz a gyomornak az emésztés körüli működése, a nyállal és gyomornedvvel jobban áthatva a szervek által könnyebben válnak felszivha- tókká. A polyva ugyanazon tápanyagokat tartalmazza mint a szalma, de tápértékét jelentékenyen növeli az, hogy az imént a szecskázásnál elmondott előnyök, fokozott mértékben jutnak a polyvánál érvényre. A gyök és gumós növények közül leggyakrab’ a takarmányrépa nyer alkalmazást, különösen a sza marhák takarmányozása terén. Magas víztartalma miatt kitűnő takarmány t nek részére, amennyiben a tejmennyiségre kedvező befolyással van. Száraz anyaga pedig a gyakorlati kí­sérletezések alapján ugyanannyi árpát illetőleg zabot képes helyettesíteni. Összetétele szárazanyag 12%ebből fehérje 01 százalék, keményítő értéke 6 százalék. Az adag nagyságát fejős teheneknél 15—20 kg. hizó mar­háknál 30 kg.-ban állapíthatjuk meg. Itt megjegyzem, hogy a takarmányrépa csekély fehérje tartalmánál fogva ko­rántsem hizlal, de kedvező befolyással van a hízásra, feltéve ha a csekély víztartalmú hizlaló takarmányokkal keverve etetjük azt. Jármos ökrökkel kisebb mértékben etetjük a répát, mert elég erőt nem ád. A sertések sze- rstik a répát, s azt bátran adagolhatjuk tetszés szerint. Az erőltetett répaetetés természetesen káros következ­ményekkel jár, hasmenést okoz, duzzaszt, peíyhiti az állatot, azért különösen a növendék állatoknál örizked­Sürgönycim: BYAT. Bihfalvy literi központi irodája Szatmár, Kazinczy- utca 1. szám. Nagyban szállít Szamos-kavicsot és homokot, tatai cementet, erdélyi gipszet, brátkai rneszet jánosházai asbesí fedőpalát, karcagi agyagárut és miedenféle építkezési anyagot, továbbá salgótarjáni kőszenet, derzsidai (lignit) barnaszenet és a legkitűnőbb mű­trágyákat. valamint rézgálicot, síb. stb. Képviselő: Nagykároly és vidéke Számára: Bium Izidor, Nagykároly Tompa utca 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom