Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-24 / 21. szám
május 24. SZATMÁRI GAZDA 7-ik oldal. Azért nemcsak hangos panaszra van itt szükség, hanem arra, hogy kialakuljon az a közvélemény, amely a törvényhozást rábírja törvény alkotására az idegen birtokszerzés terjedése ellen, Szőlők jövedelmezősége. Miután vármegyénk egyes vidékein is a múltban igen sokszor, minden számítás nélkül, óriási befektetéssel neki fogtak áz uj szőlők telepítésének, nem lesz érdektelen szőlőink jövedel- mezőtlenségét számadatokkal igazolni, melyből mindenki meggyőződhetik, hogy bizony a szőlőre ekzisztenciát alapítani képtelenség. A szőlő, a mai költséges művelés mellett a legnagyobb fényűzés, amit a gazda megengedhet magának; azoknak kik magok mivelik meg szőlőjüket, vagy a mely vidék (pl. a Hegyalja) értékesebb bort termel, kedvező időjárás mellett jövedelmet is hozhat, de bizony a könnyű borok termelésénél — ha a kiadásokat jól összeadjuk — anyagi eredményt vagy egyáltalán nem, vagy ellenkezőleg csak veszteséget lehet kimutatni. Magyarország szőlőiben ugyanis a beruházások beszámításával hozzávetőlegesen számítva más- íél milliárd korona fekszik. Ennek az összegnek hat- százalékos kamatja 90 millió korona, harminc éves amortizációja pedig 50 millió korona, Szőlőinknek tehát az évi üzemköltségeken kivül 140 millió koronát kellene hozni, hogy ez a másfél milliárd korona kellőleg jövedelmezzen. Az üzemköltség a karópótlást, trágyázást stb is beleszámítva, kát. holdanként ma legalább is 400 k-ra teendő. Ezt a 600,000 kát. holdra átszámítva kitesz 240 millió k-t. Tehát voltaképpen 380 millió k-t kellene a magyar birodalom szőlőinek átlag évenként hozniok, hogy a szőlő necsak az évi kiadást, hanem a benne fekvő tőkeérték annuitását és kamatait is előteremtse. Hogy ezt az összeget elérhessük, bortermelésünknek kilenc millió hektolitert kellene évente eredményezni legalább is 42 k átlagár mellett. Eddigelé azonban sem a kilenc millió hektoliter termést, sem a 42 koronás átlagárat nem értük el egy esztendőben sem, mert szőlőink termésértéke a hivatalos statisztikai adatok szerint az utolsó öt évben következőképpen alakult; 1908-ban kitett kb. 208 millió koronát, 1909-ben 116 milliót, 1910-ben 125-öt, 1911-ben 186-ot és tavaly csak 130 milliót. Tehát öt év közül csak kettőben térült meg az amortizáció és a kamat. Az üzemköltségeket azonban nem kapja meg a szőlősgazdaközönség összesége, még az évi költségeit sem, igy tehát az amor- izáció és kamat sem térül még meg ezidőszerint a szőlőgazdaságnál. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: avasi Kőszegremete, Rózsapallag ; csengeri Óvári, Szamosda- ra t., Szamosdob. Tyúkod t.; erdődi Nagymadarász; fehérgyarmati Vámosoroszi; nagybányai Giródtótfalu; szatmárnémetii Nagypeleske 1 u. és 1 1. Veszettség: fehérgyarmati Czégény; mátészalkai Kántorjánosi; nagykárolyi Érkörtvélyes t. Ivarszervi hólyagos kiütés: mátészalkai Olcsva 3 u- nagykárolyi Érdengeleg 2 u. ló. Rühkór: avasi Avasujváros ló, Avaslekence ló, Bikszád 5 u. ló, Rózsapallag t. ló, Turvékonya ló; csengeri Atya 2 u. ló, Csenger ló, Csengersima lót Porcsalma ló; Szamossályi ló; erdődi Géres ló, Krasz- nasándorfalu ló, Királydaróc 4 u. ló, Piskárkos ló; mátészalkai Jármi ló, Kántorjánosi ló, Nagyecsed 3 u. ló, Tunyog ló; nagykároyi Érkörtvélyes m. ló, Kismajtény ló; nagysomkuti Koltó ló; szatmárnémetii Nagypeleske ló, Szárazberek ló; szinérváraljai Aranyosmeggyes ló, Nagykároly t. ló. Sertésorbánc: nagykárolyi Börvely t. Sertésvész: csengeri Szamosdara, Vetés t; erdődi Hirip t.. Laphegy, Résztelek t.; fehérgyarmati, Nagy- szekeres, mátészalkai Nyírmeggyes; nagykárolyi Börvely 3 u., Csanálos, Csomaköz t., Domahida, Érend- réd t., Mérk t., Portelek; nagysomkuti Pribékfalva t.; szatmárnémetii Batiz t.,Pettyén m., Tisztaberek 10 u. Uradalmak és földbirtokosok ha gazdatisztet s gazdatisztek ha alkalmazást keresnek, forduljanak egyesületünk titkári hivatalához (Szatmár Deák tér 22) mely a közvetítést díjmentesen eszközli. Szatmári állatvásár. 1913 május 21. A f. hó21.-i szatmári állatvásár közepes felhajtás, s élénk kereslet mellett folyt le. Felhajtatott: 300 ló, 400 szarvasmarha, 1000 sertés, 200 juh. Vasúton elszállittatott: 25 szopósborju, 28 szarvas- marha Bécsbe, 35 szarvasmarha Belföldre, ezenkívül 515 sertés. Árak változatlanok. Felelős szerkesztő; Világossy Gáspár egyl. titkár. Segédszerkesztő: Riszdorfer Imre. Főinunkat árs: Rendek Géza. Bérszántást vállalok uj liét géprendszerül gőzekére Handel Nagykároly gőzeke szántási vállalata.
