Szatmári Gazda, 1913. (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-29 / 13. szám

5-ik oldal. SZATMÁRI A méhes külsője legyen tiszta. Szorosan a méhes falától egy-két méternyire garaszoljuk föl, hogy a le­hulló méhek ne essenek áldozatául a fűben meglapuló békáknak. Az itatóban mindig friss viz legyen és sohase fogyjon ki! Első magyar általános biztosító tár­saság. A közgazdaság bármely ágát művelő vállatatok közhasznú működésének kritériumát az adja meg, hogy az illető vállalat működési körében mennyire jut kife­jezésére az ország és a vállalat által müveit gazdasági ágazat fejlődése. A jól vezetett, céltudatos programmal dolgozó vállalatok mérlegei mindenkor hű tükrei a köz­viszonyoknak. Ily szempontból vizsgálva az Első ma­gyar általános biztositó társaság most megjelent 1912. évi mérlegét és zárszámadását, hazafias önérzetünk büsz­ke megelégedéssel konstantálhatja, hogy ez a mi 55 éves magyar társaságunk milyen fiatalos szervvel és biztos erővel tudja szolgálni a reábizott érdekeket és noha a nagyságnak már eddig is magas étapjait érte el, még mindig tud magasabb fokokra jutni. Annál ör- vendetesebb ez, mert a társaság, mint tudnivaló, első sorban és túlnyomó részben a hazai talaj művelését tartja helyes feladatának, tehát prosperitásának eredmé­nyei közvetlenül és közvetve a magyar gazdasági érde­keknek válnak javára. A laikusnak is megközelítő fo galmat nyújthat a társaság óriási térfoglalásáról az, hogy évi bruttó díjbevétele valamennyi ágazatban meghalad­ja az 53 millió K-t és hogy a társaság értékpapi rállo- mánya és pénzei ca. 173 millió K-ra rúgnak. Gigászi számok ezek, ha tekintetbe vesszük, hogy hazánk köz­gazdasága a modern fejlődésnek még csak első kor­szakában van és áz Első magyar általános biztositó társaság már ezt a rövid időszakot a biztosításügy te­rén oly eredményekkel gazdagította, melyek a gazdasá­gilag legfejlettebb államok biztositó társaságainak sorá­ban is díszes pozíciót biztosítanak részére. A társaság március 14-én délután tartotta Zichy János gróf v. b. t. t. alelnök elnöklete alatt ez évi ren­des közgyűlését. Az igazgatóságnak ormódi Ormody Vilmos vezérigazgató által előterjesztett jelentése sze­rint a társaság díjbevételei a lefolyt év ismeretes rend­kívüli kedvezőtlen gazdasági viszonyai dacára is mind- j egyik üzletágában emelkedtek, tanúságául annak az osz­tatlan és változatlan bizalomnak, melyet a társaság öt­venöt évi munkásságával a magyar közönség legszéle­sebb rétegeiben vívott ki magának. A tüzbiztositási üz­letkárok tekintetében kedvezőnek nem mondható ugyan azonban az 1911-iki abnormális évvel összehasonlítva, mégis lényegesen kevesebb kártérítést kellett a társa­ságnak teljesítene, úgy, hogy ezen üzletág kielégítő GAZDA március 29. nyerességgel zárul. A jégbiztositásí üzletág lefolyása a múlt évben előfordult rendkívüli gyakori és súlyos jég­verések következtében, a melyek igen jelentékeny kár­térítéseket igényeltek, veszteséges volt. A szállítmányo­zási üzletet a társaság a nemzetközi verseny tultengése folytán már évek óta csak szükebb keretek közöt foly­tatja s ezen üzletág a társaság óvatos üzletpolitikája folytán ez évben is némi nyereséget hozott. A betörés biztosítási üzletágban szerzett kedvező tapasztalatok az üzletállomány fokozott fejlesztésére sarkalták a társasá­got, ami az elmúlt évben is eléggé sikerült. Az élet­biztosítási üzletág további fejlesztésére a társaság a le­folyt évben is kiváló gondot fordított s fokoztt mun­kássága, valamint a biztosítási feltételeknél és díjtáb­lázatoknál élebeiéptetett időszerű újítások következtében az életbiztosítási uj szerzemények a pangó gazdasági helyzet és pénzügyi viszonyok dacára is túlhaladták az előző év szerzeményének összegét. Noha a társaság gazdag tartalékainak elhelyezésére szolgáló elsőrendű, értékpapírok tőzsdei árfolyama az általános, súlyos gaz­dasági helyzet folytán jelentékenyen alászállott, az esz-- tendőkön át következetes előrelátással és óvatossággal külön e célra gyűjtött tartalék egy részéből az évi üz­leteredmény mindennemű megterhelése nélkül is fede­zetet nyertek a különben csak átmeneti jellegű árfo- lyamkülönbözeti összegek. Az 1912. évi üzleteredmény a válságos gazdasági helyzet dacára is a legjobb, a melyet a társaság ötven­öt évi fennállása óta eddig elért. A zárszámadás 5,413.333 K. 26 fillér tiszta nyereséget -tüntet fel, s az igazgatóság indítványozta, hogy az alapszabályszerü le­vonások után fenmaradó 3,500.688 korona 21 fillérből részvényenkint 800 korona összesen 3,200.000 korona fizettesskk ki osztalék gyanánt a még rendelkezésre ma­radó összegből pedig — az alapszabályszerü 108.266 korona 66 fillér ezidei hozzájáruláson kívül — további 100.000 korona a tisztviselői nyugdíjalap és az alap­szabályszerü 541.333 korona 33 fillér ezidei hozzájá­ruláson kívül további 200.688 korona 21 fillér a külön tartalék gyarapítására fordittassék. A közgyűlés az igaz­gatóság jelentését egyhangúlag utdomásul vette, az i- gazgatóság indítványait ehogadta s a fölmentvényt úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak meg- i adta. Jóváhagyta még a közgyűlés az igazgatóságnak és a választmánynak az alapszabályok értelmében köz­hasznú célokra fordítandó 27,066 korona 66 fillér fel­osztása iránti együttes javaslatát. Végül, a felügyelő bi­zottság tagjainak mandátuma lejárván, abba újból egy­hangúlag beválasztották: Berzeviczy Albertet, Burchard- Bélaváry Konrádot, Németh Tituszt, Radvánszky Géza bárót és Üchtritz Zsidmond bárót. Folytatás a 8-ik oldalon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom