Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-09 / 10. szám
március 9. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal a község ügyvitelét a finánctól kezdve a kormány minden resort-miniszteréig mindenki figyelemmel kíséri. A birto'kossági háztartás kincsei egy közös bu- gyellárisban lapulnak meg, a község pénze kétkulcsos Wertheim-szekrényben sötétkedik. Pedig amabban az előírás szerint 200 koronánál többnek lenni uem szabad s ennek dacára a birtokossági pénztáros lajbi- zseb.ében néha ezres bankók js szerénykednek. A községi háztartás szigorúan megszabott keretek közt mozog, az úrbéreseket patriarchális autonómiájukban senki sem bolygatja. Távol van tőlem minden olyan intenció, amely a számadás rendjét a tiszta- kezüség szempontjából gyanúval illetne, azonban az autonom szervek berendezéséből kifolyólag szükségszerül eg következik, hogy legalább a költségvetés és zárszámadás rendje körül valami indifferens tényező gyakoroljon felügyeletet A mezőgazdaságról szóló 1894. évi XII. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott rendelet e tekintetben mindössze annyit tesz kötelezővé, hogy az évenként tartandó minimális két közgyűlés határnapja a tőr szóig abirónak bejelentendő, A gyakorlatban azonban a főszolgabírói kiszállás nem dívik s a kirtokossági közgyűlések inkább zajos vitatkozások, mint tanulságos értekezletek színhelyei. Véleményem szerint a birtokossági ügyvitel fejlesztése talán még fokozottabb gondoskodás tárgyává teendő, mint magáé az erkölcsi testületet alkotó községé. De ez az ügyvitel minden községben olyan különleges, hogy azt sem országos, sem törvényhatósá- gonkinti érvényű szabályrendeletekkel körülírni nem lehet, hanem egy, a birtokosság kebeléből alakított szerv hatáskörébe kell utalni a teendőket. A törvény az ugynevezétt birtokossági tanácsban találta meg a közösségre utalt gazdák jószágigazgatóját s ennek a kezébe csaknem souverén hatalmat adott nagyobb községekben, különösen belterjesebb gazdálkodást folytató városokban ahol a tanácstagjai közt közgazdasági és jogi készültségit férfiak tervszerűen és céltudatosan irányítják az érdekcsoportok szociális törekvéseit, ez a szerv pompásan beválik, azonban a falusi érdekcsoportok tanácsa kevés kivétellel dekadens irányt mutat. Ez a körülmény pedig nem a tanács helytelen szervezetében rejlik, hanem abban a pongyolaságban, amelyet a tanács az ügyvitel perféktuálása közben tanusit. Mindén közös gazdálkodás bizonyos renldet föltételez s annak a rendnek legalább js olyan mérvűnek kell lennie, hogy a vagyoni állás és az ügyvitel folytatólagossága személyváltozás esetén ellenőrizhető és követhető legyen. A birtokossági tanács ügyvitele ,azonban rendszer nélkül való s ha történetesen valami rázkúdtatás éri az érdekcsoportot olyan nehézségek merülhetnek fel a lebonyolítás körül, hogy egy- egy pénzügyi kapacitásnak is becsületére válnék a fnegoldása. A legkisebb gazdaság is számot vet bevételeivel és kiadásaival és iparkodik, hogy háztartás mérlegéből évenként levonja a maga tanulságait s bizonyára nem papirszeletékre jegyzi számvetésének eredményeit, hanem meghonosít valami rendszert; céjt és irányt tűz ügyvitelének s az esetleges hitelmüveletékét céljainak megfelelően illeszti szükségletei közé. De ahol az érdekcsoportok egy községnek csaknem minden birtokosára kiterjedőleg alakulnak, ahol bizonyos szükségletek évenkint állandóan fedezetre várnak, ott már úgy kell összeállítani a gazdálkodási irányelveket, hogy a közösség bármely tagja, időszakonként tájékozódhassak a háztartási rendet illetőleg. Ezeket az irányelveket különösen két helyhatósági statumban lehet megszabni, a birtoikosság szervezési szabályrendeletében és a legelőrendtartásban. Ha a szervezési szabályrendelet jól van megcsinálva, akkor a községi elöljáróságnak semmi szerepe sem marad a birtokosság ügyvitelében, mert ebben az esetben a terelőrendtartás megalkotása a tanács hatáskörébe tartozik. Mind a két statútumnak bizonyos időközökben való átdolgozása nagyon ajánlatos, de különösen a legelőrendtartás alapos tanulmányozása válik időszerűvé, mert annak a kerétében lehet az állattartó gazdaközönség anyagi érdekeit a legszélesebben és leghasznosabban megalapozni. Ezzel Kapcsolatban a legelő feljavítás kérdése is napirendre kerülhet s a közelmúlt időkben szerzett közvetlen tapasztalás utján mondhatom, hogy a földmi- .velésügyi kormány a legelőjavitási törekvéseket anyagi segéllyel is szívesen honorálja. Általánosságban érthető, hogy a mezőgazdasági érdékek a hatóságok részéről is fokozottabb figyelemben részesülnek; ennek a jelenségnek is még van a maga szociális rugója: a tömeges kivándorlás, amelyaz év minden szakában üzemben, gőzüzemű berendezés. Mindenféle vasbeton és beíonmunkához kiválóan alkalmas _ Szamos folyam kavics. — — — ÖBSüf Ólioiiás: §ZSTfflBH UDUARi. Rendeimények báríüto ÉS bármily mennyiségben a SspuiíieblJ idő alatt elintéztettnek. Megrendelések : B i k ff a I » y Albert tulajdonoshoz cimzendők : Berend, posta és táviró állomás: Szatmár-Udvari, vagy Beer Sámuel képviselőhöz Szatmár-Németi, (Bányai-ut 17. Telefon szám 264.)
