Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-17 / 7. szám
2-ik *M*i. SZATMÁRI GAZBA február 17. ható. Bizonyára minden téren vannak egyes kiváló férfiak parlamentben, minisztériumban, iparvállalatok élén, mezőgazdaságunk körében, — kiknek alkotó ereje legyőzi a nehézségeket és kik úttörő munkát végeztek Magyarországon. Ezek azonban kivételek: a müveit középosztályból melyre az ország szellemi vezetése háramlik, hiányzik a közgazdasági érzék és köz- gazdasági ismeret. Természetesen ennek káros következménye az is, hogy hiányzik a rokon- szenv nálunk, az erkölcsi megbecsülés a köz- gazdasági alkotások iránt mert hiszen nem ismerik jelentőségüket, nem ismerik a munkát, amit a nemzeti termelés érdekében kifejtenek. Hogy ez igy van, ennek korántsem az intelligencia hiánya az oka. Elsősorban talán történeti okokra vezethető vissza; a nemzet századokon át kénytelen volt erélyét alkotmánya függetlenségének védelmére összpontosítani. Gazdasági kérdésekkel alig foglalkozott. Ez a múltban még valahogy lehetséges volt, de ma, mikor az egész világ küzdelme gazdasági téren dől el, amikor a nyugati államok egész szervezete, hadserege, tengerészete, külügyi képviselete elsősorban gazdasági céloknak szolgál, kétségtelen, hogy nekünk is egész erőnket ide kell koncentrálni, ha teljesen elmaradni nem akarunk. Ennek a domináló érzületnek tulajdonítható az a szerencsés körülmény, hogy a különböző termelési ágak egyesültek egy óhajban : egy közgazdasági egyetem kreálása iránt, és engem tiszteltek meg azzal, hogy a főrendiházban ez óhajnak szószólója legyek, Legyen az országnak egy tudományos intézete, ahol a gazdasági és szociológiai tudományok mint önálló cél müveltetnek, nem mint a jogi tudomány melléktárgyai, hanem mint öncél egv gazdasági szellemtől áthatott társadalom teremtésére és nevelésére. Mit jelentene az, ha Magyarország intelligenciájának egy jó része több éven át a föld- mivelés, kereskedelem és ipar legmagasabb kérdéseivel foglalkoznék és az európai és világ- gazdaságot áttekintő nagy ismeretekkel lépne ki az élet porondjára. Ha megismerné azokat a vámpolitikai, közlekedésügyi, iparpolitikai, mezőgazdasági nagy kérdéseket, melyekről ma az egyetemet végzett embernek fogalma sincs. Milyen haszon volna ez a birtokosra, a közhivatalnokra, a törvényhozóra, iparosra és kereskedőre és milyen átformálása volna az egész közéletünkre! Hogy elérjük ezt a célt, melyet magunknak a magyar társadalom transformálását illetőleg kitűztünk, egyetemre van szükség. A kormány meglehet győződve arról, hogy az a költség, melyet az egyetem igényel a nemzeti ügynek adminisztrálásában, a termelés jobb vezetésében sokszorosan fog visszatérülni és egy uj, jobb jövőnek segít az alapját megvetni. Az altiszti kérdés megvilágítása gazdasági és katonai szempontból. Irta: Szathmáry Miklós. (Folytass.) Már unióst ezen kivül oly közös szárazföldi csapatokra és magasabb intézetekre is kell egy bizonyos számot figyelembe venni, melyek eredetileg ugyan nem Magyarországon vannak, de altiszteket innét is kapnak p. u. a vasúti és távirda ezred, lovagló intézetek, testörmezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSOIBAM. Legjobb anyagból és éltemért gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle ««•kőzetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolóker;;kes rendszerű MOSONI DRILL SORVETŐGÉPEK. Osborne .‘amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabon*- tisztító- ésresetotó-rostik, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálögépek kitűnő szerkezetben és különféle iragy- sSjfbftn. Mensotők, kézi és erőfaajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló éc kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek «Wóműve)éshez."Szölózuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Btaományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnát Szatniár, Ptee-tér,jbáró Vécsey-báz.
