Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-10 / 6. szám
2-ik etóal. SZATMÁRI GAZDA február 10. a részes művelés szükebb korlátok közé szó: irtatnék és a gépek jobban e! volnának terjedve, mindenen segítve ] volna, csak forgó tőkét kellene befektetni. Ma már bőséges forgótőke nélkül gazdálkodni nem lehet Miért van az, hogy nagyon sok birtok majorságos kezeléssel nem boldogul és ugyanazon birtok bérlő kezén jövedelmez? A bérlő nem sajnálja a forgótőkét. Tapasztalatok alapján kimutattam már e lap hasábjain azt, hogy a részes művelés jövedelmezőség szempontjából a majorságos termelés mögött maradt. A már elmondottak ^kiegészítéséül és megerősítéséül teszem közzé az elmúlt esztendő eredményét, jó lehet hogy a múlt nyár a kapásokra igen mostoha volt. Közzéteszem' azért, hogy buzdítsam gazdatársaimat a részes művelés redukálására. Adataim reálisak, megbízhatók, kezelésem' alatti gazdaságok a megye külőm- böző vidékein feküsznek, tehát a népességi és talaj- viszonyok mások és mások, ennélfogva az adatok annál megbízhatóbbak és annál inkább általánosíthatók. Ej.dk gazdaságban 44 holdon 2150 kiló átlagtermés meneti a holdanként! bruttó hozam volt 7 koronás ár mellett 150 K 50 fillér, kapálási-beíakaritási költség 1K 33 f. Nettóhoz am 120 K 12 f. Feltételezve, hogy a harmados művelés mellett ugyanezen átlagtermés lett volna elérhető, a termelési 'költség 71 ó kiló rész kiadás mellett 50 K 12 f. Holdankinti nettó hozam 1 K 38 f. Egy másik gazdaságban 57 holdon 136 ; kiló átlagtermés mellett a holdankéníi bruttó- hozam volt 95 K 55 f. Kapálási-betakari árt költség 31 K (3 í. Nettó hozam 64 íí 52 Harm cios művelés mellett a termelési költség 455 kió és: iudás mellett 31 K 85 f holdankinti nettó hozam 6 K 70. Szándékosan helyeztem szembe uradalmunk ezen két gazdaságát, azért hogy folyó évi legmagasabb és legalacsonyabb átlag termése megmutassa, hogy milyen hozam mellett nem fizeti ki magát a majorságos termelés: 13 mázsa csöves tengerit remélve ho'dankint, célszerűbb a részes termelés, az is bizonyo., hogy a folyó évi abnomús szinte csapás számba menő időjárás mellett a termés még a 10 mázsát sem érte volna el, ez az 1365 kilós hozami is a gyakori lókapálásnak volt köszönhető. Egy harmadik gazdaságban jégverés érte a majorságos tengerit, a talaj is megoserepesedett és igy a m'ajojrságos és a harmados tengeri hozama megközelítették egymást. 31 holdon 1574 kiló átlagtermés mellett a holdankinti bruttó hozam1 volt 110 K 18 f. Termelési költség 36 K 47, nettó hozam' 73 K 71 f. Ha ez a tengeri harmados, 524 kiló rész értéke 36 K 68 f. a termelési költség, igy e táblánál a majorságos művelés imdt sem hozott. Ugyané gazdaságban 34 hold harmados tengeri 1527 kilót adott, 106 K 89 f. bruttót. A kiadott 509 kiló rész értéke 35 K 63 f. a nettó hozam) 71 korona 26 fillér volt. Egy negyedik gazdaságban 22 ho’d majorságos tengeri átlag te mése 1350 kiló volt, holdankinti bruttó hozam 94 K 50 fillér. Termelési költség 30 K 71 fillér. Nettó hozam 63 K 79 fillér. Ezzel szemben 27 hold harmados átlag termése 600 kiló volt, bruttó hozam 42 korona, 300 kiló rész értéke 21 korona, nettó hozam 21 korona. Egy ötödik gazdaságban 65 hód majorságos 1249 kiló átlaggal számolt be, bruttó hozam 37 K 43, termelési köiiség 25 K 09 f. nettó hozam 62 K 34 f. Ugyanitt 60 h !d harmados átlag termése 1200 kiló volt, bruttó hoin 84 K. Az L/3 rész termelési költség 28 korona, nettó hozam1 5(5 ko ona. Ezen ed 4 Írből kiviláglik, ’rogy milyen állaglermés mellett tized ki magát a máj: sagos termés feltételezvén, hagy a harmados is ug: kapálja meg a földet, hogy ugyanazon viszonyok közt, ugyanolyan átlagot képes produkálni. Hazánk azon részein, a hol a gazdasági kultúra a nép közt i magos fokon áll, nagyon meggondolandó a majorságos termelés, mert emivelési«nőd mi előnyt sem’ nyújt, mivel ött a termelési költség nagyobb, a részes pedig mindig tud olyan kapálást produkálni, a '-Tas^ mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Kazán! , !>b gaz-v . á-rt gép . .ra r>< y s o u b a fs. Legjobb anyagból Ch elismert gondos k'vrt.' m ; eí' 'ét. egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szth-L rr ;t: . ■ . ! árneves tolókerekes rendszerű M O ä ó N f í, i ü V : T Ő G É P E K. Osborne amerikai kévekötő és marokrakó : r 1 ' " ” kéri *s jérginyhajtásra. GnbotUt« sztitó- és szelelö-rosták, kpiikolyvői ,*■ ’ , r\ kitűnő «‘zcrfcsmfeen és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőhajtssra Holb-r- t, F- ’-adi ekék, kapálógópek snAift» műveiisíiez. S-- V . . .*’ •< p._- a; :3k. r.-jg ;! uúgi gépek. Bizományi raktár: öiRO La; ' > . iil T nir, i>tér,jbáró V4cse|M*éz.
