Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-19 / 42. szám
október 19. SZATMÁRI GAZDA 4-ik oldal indítványáért, hogy a vármegye sürgősen forduljon a kormányhoz, hogy az ínség ellen a megelőző in- jjezkedések sürgősen tétessenek meg. Tudomásom szerint éppen ma, amikor e sorokat írom, foglalkozik a kormány is vármegyénk nyomasztó [viszonyaival még pedig az illetékes tényezők legkörültekintőbb s legjobb indulatu javaslatai alapján, I mivel a vármegye községeinek csaknem egyharmad- részénéf az ínség tavaszra elkerülhetetlennek van jelezve Egyesüleífeünk ez akciónál már most is kiveszi osztályrészét s már múlt számunkban közzétett vetőburgonya kiosztás is részben ezt a célt szolgálja. Véleményem szerint azonban helyén valónak tartanáig ha egyesületünk mélyebben hatolna be víz ügyekbe s esetleg konkrét javaslattal fordulnia a kormányhoz. még pedig nemcsak vetfömag kiosztást, illetőleg, de különösen szépen kifejlett háziiparunk tovább fejlesztése érdekében, mely utón tetemes keresethéz volnának juttathatók a községek szegényebb liakói. Megjegyzem, hogy itt nem értem azokat a háziiparfcanfo- lyamokat melyeket az egyesült államsegéllyel évenként szokott rendezni, de ezeken kivül oly községekben, hol pl. a kosárfonást már ismerik s a hol aköny- nyen és jól értékesíthető postacsomag kosarak tömegtermelése kultiváltatnék. Azt hiszem a kormány nem zárkóznék el ily akció támogatásától. Próbáljuk meg. RÍSZDORFER IMRE " Miért nem adhat egyedül az istálló trágya nagy búzaterméseket. Azt látjuk és tapasztaljuk mindenütt, hogy a modern gazda ma már nem elégszik meg az istálló trágya termésfokozó hatásával, hanem annak hatását műtrágyák segélyével és pedig foszfortartalom műtrágyák segélyével fokozza. Az a kérdés most már, van-e ennek jelentősége; igaz-e az, hogy egyedül az istálló trágyák nem adhatnak nagy termést. Hogy e kérdésre feleletet adhassunk, tudnunk kell mindenek előtt azt, hogy a növények által a talajból elvont tápláló anyagok nem egyforma menyiségben rakódnak le a növény szár és leveles részeibe, ellenben a foszfor aránytalanul nagyobb menyiségben rakódik le a szemrészekbe. Ebből most már az következik, hogy a növények leveles részei a minő a szalma, a széna, a lomb stb. többnyire magában a gazdaságban használtatik fel takarmányul, s igy az állatokon keresztül mint istálló trágya a trágyadombra kerülnek, onnét pedig a szántóföldekre. Miután pedig a leveles és szár részekben sok a káli és a nitrogén, a melyeket az állati szervezet a takarmányból nem, vagy csak gén kevés részben von el, tehát az istálló trágyában s sok káli és nitrogén foglaltatván, ez áttal visszapó- joltatik azon káli és nitrogén mennyisége, a melyeket a tnövények onnét elvontak. Ellenben a fősz'or nem a leveles és szár részekbe, hanem a magban rakódik le nagy mennyiségben, a mely magokat többnyire piacon értékesítünk, tehát elvisszük a gazdaságból, amennyiben e magvakat nem szoktuk feletetni az állatokkal vagy csak kis menyiségben, s igy a magvakban foglalt nagy menyiségü foszfor nem jut vissza az állati szervezeten keresztül az istálló trágyába annyival js kevésbé, mert maga az állati szervezett is sok foszfort szükségei csontképződéséhez, tehát a feletetett foszfornak egy részé- a maga részére leköti. Vagyis tehát mig az istálló trágyában sok nitrogén és sok káli van, igen kevés fősz for van benne s miután igy az istálló trágya foszfor szegény, istálló trágyázással a talajt sem gazdagithat- uk annyira foszforral, mint a mennyi foszfort onnét a növények magképzödés céijából kivonnak. Ha teháj csak istálló trágyával trágyázunk, akkor a talaj foszforsav tartalma apad s igy bár a lombtermés talán kié lé gitő, a szemtermés hová tovább csökkenni fog. Ez az oka tehát annak, hogy egyedül istálló trágyával nagy magterméseket elérni állandóan nem lehet s egészen bizonyos, hogy aki csak istálló trágyát használ, az zsarolja földjét s évről-évre csökkenő terméseket fog tapasztalni. Ez a tudományosan és gyakorlatilag megállapított tapasztalat szülte azon eredményt hogy a modern gazda istálló trágya mellett foszfor tartalma műtrágyákat is használ, s különösen búza és rozs vetése előtt talajt 150 kg. szuperfoszfáttal látja el kát. holdanként a mely szuperfoszfát mennyiséggel annyi vízben oldható foszforsavat ad talajának, a mennyi egy nagy búza termés produkálása céljából szükséges, s igy természetszerű, hogy az istálló trágya mellett célszerűen alkalmazott szuperfoszfáttal a maga 3—4 mázsás termés többletét mindenki biztosíthatja; miután pedig egy kát. holdnak szupenoszfáttal való betrágyázása csak 13—14 koronába kerül, a többlet termés értéke pedig 40—50 korona ''égtelen, hogy a szuperfoszfát használata rendkívül nag, hasznot biztosit a gazdának. Különfélék. Országos állatvásárok vármegyénkben. Október hó 21.-én Avasujvárosban, November 1.-én Nagyecseden 5.-én Aranyosmeggesen; 4.-én N.-Károlyban; 6.-án Nagysomkuton; 7.-én Erdődön; 12.-én Krasznabélte- ken és Szamoskrassön. Vétőburgonya kiosztás. Lapunk mült számában közöltük a feltételeket, melyek mellett kisgazdáink vejtőburgonyát kaphatnak. Miután az érdeklődés m®1'
