Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-28 / 39. szám
szeptember 28. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal. két nedvesen ne tegyük el, mert akkor vajmi hamar elrothadnak. A káposztavágás e hónap teendője. i Asa.tni, rigoüroztatni és trágyáztatok kell avete- mény táblákat. Általában a gazdaság minden ágábjrn készülni kell( a télhez, nehogy váratlanul lepjen meg a fagy, meli^ azután kiszámíthatatlan károkat okozltat a gazdának.! Irodalom. A len és kendér termesztése és kidólgozása, különös tekintettel a fonaltermelésre. Irta: Fürcdy Lajos.1 Köztelek Olcsó Könyvtára IV. évfolyam, 4—5. füzet, 17. ábrával. Kapható a Pátria könyvkereskedésében; Budapest, IX., Üllői-ut 25. Ara 1 korona. ' A len és kender termesztése a múlt század utolsó harmadában nagyon háttérbe szorult, s mig azelőtti termes, léi év <-l c_ ipari feldolgozás,-. — legalább is kicsiben — úgyszólván általánosan foglalkoztak, a| múlt század végén a termelési és feldolgozási konjunktúrák úgy alakultak, hogy a • kender és len ter-< mesztésc egészen háttérbe szorult. Az utóbbi években azonban e téren is örvendetes változás észlelhetők ami főleg egyes helyes szellemben vezetett gyárak) kezdeményezésének az eredménye, de elősegítette eztI a Sőldmivelési kormány támogatása is. A béváltási á- rak ma olyanok, hogy a kender és len termesztései megfelelő viszonyok mellett igen Jövedelmező lehet es miután a gyárak a nyers anyagot veszik át, felsaaba-1 dúlt a gazda a megnehezített áztatás és /a piacon,1 többé már nem keresett kézi készítés gondjaitól. A kende: és len termesztése azonban még igen sok helyen kezdetleges és legtöbbször a kellő szaktudás hiányai idézi elő a termesztés alacsony jövedelmezőségét, 1 vagy éppen a ráfizetés. Annál inkább áll ez, mert aj kender és len termesztésével igen jelentékeny arányban) foglalkoznak a kisgazdák, akik általában a faluvégK, len- és kenderfaldeken évszázados, elavult hagyomá-(> nyök szerint termesztik ezeket az ipari növényeket.! A haladásnak tehát igejn tág tere nyílik és ez elsősorban a helyes termesztési ismereteknek elterjesztése és népszerűsítése által remélhető. Ezt a célt igen sikeresen szolgáltatja a Köztelek Olcsó Könyvtárának ez a Érzete, amely nemcsak a helyes termesztő, i eljárások fog| Jalatját adja, hanem ta feldolgozásra a kézi kikészi-j tésre nézve is részletes útbaigazítással szolgál, ami bi-, zonyára elő fogja segíteni ennek a kisgazdák körében még meglehetősen elterjedt háziiparnak a tökéle-, tesedését és javulását. A könyv szerzője a kender- éá lentermesztés terén kiváló szakember, tudásának és gazA dag gyakorlati tapasztalatainak a jávát teszi köz- fcir.cscsé a könyvben; a tartalmas (anyag áttekint-! hető beosztása és ügyes feldölgozása folytán a gazJ dakÖ2Önség minden rétegének alkalmas, tanulságos ésl érdekes olvasmányt nyújt. A könyv két részre ősz-, ük, a len- és kendertermelés rövid történetének ismer-1 tetőse után az első rész a len termelésével, letaka- ritásával és ipari kikészítésével, a második rész pe-1 dig a kender termelésével, betalp itá .áva! és ipari! kidolgozásával foglalkozik tüzetesen. I Különfélék. Országos állatvásárok vármegyékben. Ssep- tember 30.-án Felsőbányán, Mátészalkán; október 1.-én Nagyecseden; 4.-én Kővárhosszufaluban; 14.-én Nagypaládon, Szinérváralyán; 15.-én Érendrédeu; 18-án Csengeren; 21.-én Avesujvároson. Lóverseny Debrecenben. A Debreceni Lovarcjylet és a Debreceni Urikocsis-egylet október 25. és 26.-án) tartja versenyeit. Nevezési zárlat 1912. október 19) este 10 óra. Nevezések Lóránt József versenytitkár cM mére (Debrecen, Piacz-utca 16.) küldendők, hol a részletes felvilágosítások is megszerezhetők. Allategészség vármegyénkben. Lépfene négy Járás-; ban, mig sertésvész mind a tiz járásban dühöng. Hazánkban a sertésorbánc és sertésvézs csökkenőben, en-j nek dacára azonban még mindig 2950 községó vara fertőzve. Nem ajánlhatjuk eléggé gazdáinknak ismételten és újból, hogy minden gyanús megbetegedést) azonnal jelentsenek be a hatóságnál, ezt kivánja els^ sorban saját érdékűk, de ez kell tenniők az ország ál-! iattenyésztésének fejlesztése érdekében is. ( Talajművelő szövetkezet. A szövetkezeti mozgalA mák uj fejezete, hogy a kisgazdák szövetkezetbe lép-i nek, hogy közös számlára talajmivelő eszközöket ve-( gyenek. Csonkapapiban alakult meg ia’z első ilyen tá- lajmivelő szövetkezet, mely szántógépet fog beszerez- (ni és közös gépészt tartani. Követésre méltó példa. 1 Országos kiállítás Nagyváradon. A nagyváradi ke-j reskedelmi és iparkamara elnöki tanácsából az az ötlet) indült ki hogy a kamara jövőre vagy legkésőbb 1915- !ben országos jellegű kereskedelmi, ipari és mezőgazda-/ sági kiállítást rendezzen. A kiállítás eszméjét Moskovitsj József dr. kamarai elnök pendítette meg, aki már járt) is a kereskedelügyi minisztériumban, hogy a hivata-1
