Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-21 / 38. szám
6-ik oldal SZATMÁRI GAZDA szeptember 21. és vágóhídi illetékek stb. eltörlését követelik. Hát bi- zong eg itthon is nagyon megszívlelendő lenne, mert mégis abszurdum, hogy a sertésárak alacsonylak, a sertés hús meg méreg drága. Budapesti őszi luxuslóvásárok. A székesfővárosi Tattersallban szeptember 28-án megnyíló LII. számú luxuslóvásár katalógusának első kiadása ma jelent meg, a mely mindenekelőtt is 127 magántulajdonos birtokából összesen 454 darab lónak részletes leírását tartalmazza. A katalógus ezenfelül tartalmazza még az október 4-én árverési utón értékesítendő állami ménes intézetek fiatal kancaanyagának részletes leírását is. A magántulajdonosoktól a Tattersall igazgatósága szeptember 25-ig még pótnevezéseket is elfogad, a melyekkel a bejelentett lovak létszáma mindenesetre a hatszáz darabot meg fogja haladni. A katalógust betekintésvégett egyesületünk titkári hivatala az érdeklődőknek rendelke zésére bocsátja. Az ostorhegyes és a debreceni kolbász.- Mint igen érdekes és eléggé nem rosszalható, sőt határozottan lelkiismeretlen eljárásról hozott a napokban egy átvett hirt$3 »Gazdaszövetség«. Nevezetesen elmondja, hogy a főváros közélelmezésének javításánál nagy szerepe van a lóhusnak, mely vállalkozás egyike a Iegvirág- zöbbaknak; de a mi ezután következik, az már hajmeresztő s nagyon helyesen tette nevezett lap, hogy ai számoknak teljes twzojnyitéku erejével mutatja ki a budapesti löhusvágó üzeménél követett helytelen eljárást; de különben álljon itt a hír szószerinti szövegében: »Ä fővárosa löhusvágó üzeméről igen érdekes kimutatást közölnek az újságok. Elmondják, hogy azon vállalkozások közt, melyekkel afőváros befolyni igyekszik a közélelmezés megjavításába, a kenyérgyár mellett a községi lóhusüzem mutatja a legbiztatóbb fejlődést. Enlnék az üzemnek a keretében ma már évente körülbelül 10.000 ló húsa kerül eladásra és különféle fogyasztási célt szolgáló földolgozásra. A községi lóhusüzem vezetősége a napokban adta ki jelentését az elmúlt f,Iév üzleti eredményéről s ez' a beszámoló is bizonyítja, hogy a községi lóhusüzem a fővárosnak virágzó vállalkozása. Mond azonban ez b jelentés Imást Is es (pedig (azt, hogy ebben az évben eladtak 16.889 kgr. lőhusból készült debreceni kolbászt. A szegény néhai ostorhegyesnek igazán mindegy, milyen állapotban tálalják fel, de a fogyasztó közönségnek nem mindegy, hogy a lőhusból készült kolbászokat egyszerűen debreceni kolbásznak kereszteljék el. Ez ellen Debrecen város iparosainak is tiltakozniok kellene, mert ezzel rontják a debreceni kolbász jó hírnevét.« Bizony az nagy vétek, hogy egy oly hires speciálitást, mint a debreceni kolbász, melynek jó hírneve hazánkon kívül is el van ismerve, ilyen könnyelmű eljárással tönkre tesztnek s nagyon is helyén lenne, ha Debrecen város hires hentesei a legerélyesebben szólalnának fel ily reklám hajhászás ellen. A szőlészeti és borászati statisztika. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete a kereskedelemügyi miniszterhez a közgyűlés határozatából felterjesztést intézett, melyben kérte, hogy a szüreti eredményre vonatkozó statisztikai adatok ezentúl sokkjai hamarább, azonkívül pedig a borkészletre és fogyasztásra vonatkozó adatok is időközönként közőltessenek. Szintúgy kérte az egyesület, hogy a hazai szőlészeti statisztika részletes kidolgozása is mielőbb adassék ki. Itt az őszi búza vetésének ideje. Az őszi bu za vetésének ideje szeptember 1. és október 30.-a között van, bár Erdélyben némely vidéken aug. 25.-én megkezdik vetését s az Alföldön néha november 1-seje után is vetnek. Sem a nagyon korai, sem a nagyon késői vetés nem célszerű. A nagyon korai vetés azért nem, mert a csikós hátú búza légy s egyéb rovarok kárt tehetnek benne, a nagyon késői azért nem, mert a búza bár tavasszal is bokrosodik, de késői vetése esetén hiányos marad bokrosodása. Legjobb tehát vetési idejét szeptember 20 és október 1 közöttre tenni s ezen időszakban való vetéstől várhatunk legjobb eredményt. A búza termésének nagyságára azonban nemcsak a vetési idő, hanem sok egyéb körülmény is befolyással van; igy nevezetesen a talaj megművelése, trágyá- zottsága, a vetőmag megválasztása, csávázása s az elvetés módja. A talaj megművelésénél legfontosabb dolog az, hogy a talajt vetés előtt apróra műveljük el. A régiek azt hitték, hogy a göröngyös talaj jó az őszi vetésnek régen meg van döntve, s be bizonyosodott már, hogy mennél apróbbra van a talaj elporhanyitva, annál biztosabban számíthatunk nagy termésre. A porhany talaj egyrészt mindig több nedvességet tartalmaz mint a göröngyös, a nedvesség pedig igen nagy befolyással van a csírázásra és a növény fejlődésére, másrészt a göröngyös talajban könnyen kifagy a búza, mert a göröngyök között sok levegő marad, a mely a külsg hőmérsékletet felveszi, s ennek következtében a nö-
