Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-14 / 37. szám
szeptember 14. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal A gazda közönség kezében van, hogy vállalatunk sikerüljön vagy a tizenkettedik óráben elbukjék, én részemről mint kinek valóban szivemen fekszik megyénk kultúrájának haladása és annak leghatalmasabb tényezője : cukorgyárunk létesülése, azzal végzem, hogy dixi et sol- vavi amimam meam. Turistvándi, 1912. szeptember 12.-én. Kende Zsigmond. Alakítsunk gazdaköröket. Irta : Riszdorfer Imre. A idei pénz és gazdasági viszonyok nézetem szerint a legjobb iskola arra, hogy kisgazdáink végre belássák azt, hogy első sorban is maguknak kell igyekezni megélhetésüket könnyebbíteni s biztosítani kisgazdaságukat az anyagi megrázkódtatás ellen. Tapasztalhatják mindenütt az országban, hogy az Országos központi hitelszövetkezet fiókjaiként működő falusi hitelszövekezetek most, a nehéz pénzviszonyok mellet mily közmegelégedésre s aránylag olcsó kamatláb mellett elégítik ki tagjaik pénz szükségletét, de tapasztalhatjuk azt is, hogy a Magyar Gazdaszövetség előkelő fogyasztási szövetkezet központja a „Hangya“ ezret jóval felülhaladó falusi szövetkezetei mily kulánsul szolgálják falusi közönségünk óriási tömegét, s mennyire befolyásolják a fogyasztási cikkek árait s e mellett jó minőségű árut, rendesen kimérve szolgáltatnak ki. Hogy alakultak ezek a falusi jótékony intézete k? Hát biz egyszerűen úgy, hogy a falvak lakosai saját érdekeik megvédése céljából tömörültek, alig számba vehető néhány koronából öszehozták az alaptőkét s megalakult a hitel szövetkezet, berendezkedett a fogyasztási szövekezet s mind a kettő a mellett hogy automom működési körét saját alapszabályaival biztosította, ügyeinek szakszerű vezetését, s az országos kereskedelmi és hiteléletben leendő beiktatását rábízta a központra, melynek működését szentesített törvények szabályozzák. Ha igy vannak a dolgok, pedig igy vannak, nem értjük miért hiányoznak még annyi községben a szövétkezetek? Ennek csak két okát lehet adni, vagy a községekben bizonyos önző és kapzsi érdekek állják útját, vagy pedig a községekben hiányzik a vezető, az irányitó, ki felvilágosítaná polgártársait azoknak előnyös, áldásos voltáról. Ez utóbbit nem akarjuk elhinni mert hiszen ma már minden faluban van lelkész, vagy tanító, vagy jegyző, sőt a legtöbben mind a három, a kiknek erkölcsi köteleségük a nép boldogulásának javára dolgozni s annak ügyes bajos dolgaiban tanácscsal szolgálni. Vagy talán a vezetők előtt is ismeretlenek a szövetkezetek alakítási módozatai még ez sem ok arra, hogy igen sok falu lakosa a pénz-, áru-, és munka uzsora karmai között még ekzisztenciáját se biztosíthassa, egész életen át tartó munka mellett még mindennapi kenyere se legyen. A „Magyar Gazdaszövetség“ ez az or szá gos testület, mely végcélul tűzte ki azt a népet, mely e hazát lakja s annak hű fia a boldoguláshoz vezetni, megmutatva az utat, melyen haladva ezt elérheti, — minden községnek készséggel rendelkezésére áll, s díjtalanul, önzetlenül nemcsak megadja az útmutatást, de az alakítás nehéz munkáját végre is hajtja, csak legyen meg a jó szándék, főleg pedig az e- gyetértés a község lakosai között. Véleményem szerint azonban a szövetkezeteket meg kell előznie a gazdakörök alakulásának; ott a hol már van gazdakör s annak egymást megértő tagjai összejöveteleik alkalmából gazdasági, községi, magán, stb. ügyeiket együttesen megbeszélik, mintegy magától jeKavics-homolibáiiya Oasut állonás: SZflTIWflR-UDUflRI. Rendelmények bármikor az év minden szakában üzemben, gőzüzemű berendezés. Mindenféle vasbeton és betonmunkához kiválóan alkalmas Szamos folyam kavics. — — — SZATÜfflR-UDVilRI. Rendelmények bármikor és bármily mennyiségben a legrövidebb idő alatt elintéztettnek. Megrendelések: Bikf alvy Albert tulajdonoshoz cimzendők: Berend, posta, táviró és vasúti állomás: SzatmáP-Udvarí, telefon szám 3, vagy Mayer József ügynökhöz' SzatmáP-Hémeti, Zrinyi-utca 48. — Kizárólagos képviselet RajdU- ÉS SzabOlCSilármBgyek területére: Pollák Zsigmendnál Debrecen, Deák Ferenc-utca 9.
