Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-24 / 34. szám
6-ik oldal SZATMÁRI GAZDA augusztus 24. Uj állatbiztosító szövetkezet. Mint értesülünk Szi- nérváralján a magyar kölcsönző állatbiztosító társaság a napokban megállapította szövetkezetét. Kérelem egyesületünk tagjaihoz. Felkérjük egyesületünk tagjait, hogy a már esedékessé vált tagdijakat szíveskedjenek a 'titkári hivatalnál (Szatmár Deák-tér 2.) mielőbb befizetni. Kúriai határozat a gazdatisztekről. Elvi jelentősége vana ; kir. Kúria egy ujabbi határozatának, a- imelyben a gazdatiszti törvény Í6. szakaszában foglalt f) pontfiak közelebbi magyarázatot ad. A kir. Kúriának ezen 1912. évi G. 144. sz. a. hozott határozata kimondja, hogy az 1900. évi XXVIII. törvénycikk 16. jsizakaszának f) pontja nem értelmezhető akként, hogy a birtokos az azonnali elbocsátás jogával csak akkor élhessen, ha a gazdatiszt szándékos, vagy vétkes gondatlanságból eredő cselekvése vagy mulasztása miatt a károsítás tényleg bekövetkezett, hanem jogos az azonnali elbocsátás akkor is ha ezen cselekmények, vagy mulasztások elkövetése után a károsítás megelőzése okából történik. Előzetes jel a száj- és körömfájás fellépésére. Egy kiéli állatorvos közli, hogy kideríthető egyéb ok nélküli mutatkozó, momentán tejcsökkenés teheneknél, jele lehet annak, hogy az akkor egészségesnek látszó állaton a fertőző száj- és körömfájás körülbelöl 7—8 nap múlva ki fog törni. Legalább megfigyelésekből ezt lehet következtetni. Ajánlja, hogy az ilyen tejapadás konstatálásakor vizsgáljuk meg azonnal s derítsük ki hőmérővel, hogy lázas-e a különben egészségesnek látszó állat s ha hőemelkedést állapítunk meg, vegyük azonnal egyik vagy másik, e betegség ellen javult előzetes gyógykezelés alá. A magyar gyümölcs Németországban. Gyümölcstermésünknek jelentékeny fogyasztója Németország, hova évről-évre nagyobb mennyiséget tudnánk elhelyezni, ha a magyar gyümölcstermés állandó volna. Azonban a sok kár miatt, mely tavasztól őszig gyümölcsfánkat érheti, nagyon változó a magyar gyümölcstermés hozama- Ezidén például az utolsó években nagy jelenőségre szert tett kecskeméti gyümölcspiaczunk nagyon gyenge forgalmat tudott elérni, mert a korai gyümölcsnek rengeteg kárt okoztak a tavaszi fagyok. Ennek da_ czára Németországban annyira számolnak a m agyar gyümöles versenyével, hogy a különféle német kertgazdasági érdekeltségek egymásután szólítják fel a blrodal mi kormányt, hogy az 1917-ben életbeléptetendő uj vámtarifában és az ennek alapján kötendő kereskedelmi szerződésekben frís gyümölcsre a mostaniaknál magasabb behozatali vámokat állapítson meg. Lóárverési hirdetés, a kisbéri és bábolnai m. kir. állami ménesekből kiselejtezett, de tenyésztésre még alkalmas azon kancákról, melyek 1912. év szeptember hó 8-án árverés utján Kisbéren el fognak adatni. — Kezdete d. e. 9 órakor. — Árverési feltételek: Az árvetésre kerülő kancák csakis tenyésztőknek adatnak el, kik a vármegyei gazdasági egyesület által kiállítandó igazolvánnyal kötelesek tenyésztő voltukat igazolni. A vevő (nyilaftkzqatot ir alá, melyben kötelezi magát, hogy a megvett kancát tenyésztésre fogja használni. Az ily feltétellel megvett kanca az illető hiénesparafncsnokság engedélyével adható csak át, illetve el, de csakis hasonlóan igazolt tényésztőnek, illetve gazdának; vagy pedig amikor már tenyésztésre tovább nem haszbálható, kiirtandó vagy lóvágóhidon értékesithető s arról az illető ménesparancsnokság értesítendő. A kikáltási áron alul egy ló sem fog eladat-j ni. A kínálatok 10—10 koronánként történhek. Mihdeh megvett ló után a vételárnak megfelelő törvényszerű bélyegen kívül (III. fokozat) kötőfékpénz fejében az első kétszáz korona utóin 4 korona, azon felül mindén megkezdett 200 korona után 2—2 korona fog beszedetni. A vételár, elismervényre, azonnal készpénzben lefizetendő és a lovak csakis az elismervény előmutatása mellett fognak kiszolgáltatni. A már megvett lovak 24 óra alatt okvetlenül átveendők; de a leütés idejétől minden eshetőség a vevőt terheli. Kisbér, 1912. juliushó. H kisbéri m. kir. állami ménesparaincsnokság. Rétek javiijása. Az ország megfelelő gondozás hiányában r.em szolgálhatnának kielégítő terméseredményekre, pedig az állattenyésztés fejlesztése érdekében és közvetlen nagyobb jövedelem biztosítása szempontjából is szükséges, hogy a rétek terméshozama lehetőségig fokoztassék .Szól ez pedig leginkább a száraz, rossztermésü rétékre, melyeknek hozama, feltörés, egy éven át kapás növénnyel való mivelés és azután trágyázás és megfelelő fimraggel való bevetés által igen jelentékenyen fokozható. Ezen segitendő értesíti a föld- mivelésügyi miniszter a vármegyei gazdasági egyesületekhez intézett köriratában a gazdaközönséget, hogy) amennyiben rétjeik javításával vagy jókarbahozatalá- val foglalkozni kívánnak és szaktanácsért hozzáfordulnak, hajlandó a szükséges szakközegeket kiküldeni, akik megfelelő tanácscsal és muínkatervvel fognak szolgálni. A munkaterv elkészítését és a helyszíni kiszállás költségeit a miniszter tárcája terhére vállalja. Ezen üdvös intézkedésinek hamarosan meg lesz a remélt hatása és sokan fogják a szaktanácsot kérni és követni. Felelős szerkesztő: Világossy Gáspár egyl. titkár. Segédszerkesztő: Riszdorfer Imre. Főmunkatárs: Böszörményi Emil dr.