Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-10 / 32. szám
4-ik oidaí SZATMÁRI GAZDA augusztus 10. Polgári iskolák reformja. 4 Dolgári iskolának természetes észjárás szerint az volna a célja, hogy olyan élethivatásu polgárokat neveljen, ami ly ein élethivatása van az ország lakosai túlnyomó nagy rézsénék. Sajnos, mutálunk Magyarországon a polgári iskolák ettől a célúktól messze eltértek, az ország lakosságának túlnyomó nagy részét alkotó gazdanép gyermekeit koráintsem nevelték az életnek a polgári iskolák, nem nevelték jövő élethivaftá-, suknak, sőt még csak a legminimálisabb alapokat sem rakták le jövendő élethivatásuk betöltéséhez. Ezt a körülményt nemcsak a gazdatársadalmi szervezetek, mja- ga a gazdaosztály, hanem a polgári iskolai tanítók’ testületé is érezte s ezért már évekkel ezelőtt megindult a mozgolódás, hogy a polgári iskolai tantervet reformálják, a polgári iskolákban nyujtsanaik alkáknjat arra, hogy a serdülő ifjúság jövendő élethivatásának megfelelő gazdasági irányú kiképeztetést nyerjen. Eriinek a mozgalomnak eddig sok sikere nem volt, most El zárni thajtunk némi eredményekre csakis, amióta az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vette a dolgot a kezébe. Az első érdemleges tanácskozás és a különböző nézeteket tisztázni hivatott megbeszélés már megtörtént ebben a tárgyban. Már is örömmel konstatáljuk. hogy a lényeg dolgábaln a különböző álláspontok képviselői között az eltérés vajmi csekély, mert abban minden illetékes tényező egyetért, hogy a polgári iskolákat olyan irányban kell reformálni, hogy az innen kikerülő ifjúság idővel a gazdálkodás terén is megállhassa a helyét. A nézeteltérés tulajlonképen abban van a különböző álláspontok képviselői között,' .vajon a polgári iskolákban a gazdasági szakoktatást oly magas színvonalú legyen-e, hogy a polgári iskolát végzett ifjak idővel kisebb gazdaságok önálló vezetésére is képesítve legyenek, vagy elegendő a pol-, gári iskolákban a gazdasági ismereteket kiisebb mértékben tajrptani és a polgári iskola tulajdonképen csak a kezdőlépcső legyen, amelyen megindulva a serdülő, ifjú idővel a gazdaságok önálló vezetésére szükséges ismereteket vagy a gyakorlat utján, vagy pedig magasabb fokú tanintézetekben szeretesse meg. Teljes mértékben megértjük azok aggodalmait, akik B polgári iskolákban nem akarnák gazdaságok önálló vitelére képesitett egyéneket nevelni. Hiszen a földmives iskolákká.! is túl lőttünk a célon, a földmives iskolák sem neveinek ma szakképzett kisgazdákat, hanem inkább amolyan gazdatiszt formájú egzisztenciákat, dók azonban a gazdfatiszti hivatás betöltésétől nagyon távol áLlnak. A polgári iskolák is, a gazdasági akadémiának csinálnának konkummeiát, ha belőlük ezentúl gazdaságok önálló vitelére, vezetésére képesített és jogosított egyének kerülnének ki. Azonban ezt az aggodalmat mégis kissé túlzottnak kell tartanunk, mert okos intézkedésekkel főleg a gazdatiszti törvény régóta sürgetett reformjával már rég meglehetett volna akadályozni, meglehet a jövőben is, hogy tőnkre jegyek a magasabb gazdasági szakképzettség értékét. Éppen azért mindenkinek, aki tudatában van ahbak, hogy a polgári iskola ma épenséggel nem szolgálja a mezőgazdasági foglalkozásnak Ügylét, azon az! állásponton kell maradínia, hogy igenis a polgári iskolákban csepegtessünk a serdülő ifjúságba minél több gazdasági szaktudást, tanítsuk meg a gyermekeket a föld okszerű művelésére, és az ezzel járó összes kereskedelmi és ipari ismeretekre is. Nem kell a polgári iskolánknak okvetlenül diplomás embereket nevetniük, hiszen az érettségi bizonyítvány sem diploma és mégis a középosztály műveltségének ma az érettségi bizonyítvány a kritériuma. Akkor lesz sok haszon a polgári iskolákból, ha on(nan minél több gazdasági szaktudással rendelkező művelt ifjú fog kikerülni, akik — ha a szükség úgy kívánja — akár rögtön is hozzáláthatnak öröklött vagy öröklendő birtokaik kezeléséhez, ha ellenben erre nincs egyelőre szükség, a polgári iskolában szerzett ismereteket felhasználhatják a magasabb gazdasági, ipari, vagy kereskedelmi ismeretek, a d|i!oma megszerzésének előfeltételéül. r Szükségesnek tartjuk azonban itt elmondani, hogy ha sikerül á polgári iskolákat ebben az irányban reformálni, okvetlenül reformra szorul a népiskola is. A népoktatásinak ez a legalantosabb szerve bizony i szintén kevés tudományt vesz a gyakorlati életről s i ! az életnek vajmi kevéssé neveli a gyermekieket, peI dig de sokan fejezik be iskolai tanulmányaikat az elei mi iskola VI. osztályával.
