Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-27 / 4. szám
2~ik oldai. SZATMÁRI GAZDA január 27. intézet ezen kapcsolatból kifolyólag viseli a községi szövetkezetnek mindazon összes kiadásait, melyek az 5 százalékos befizetésekből már ki nem fizethetők. A biztosítás olyképen történik, hogy a tag a biztosítandó állatját a helyi igazgatóságnak bejelenti. Az igazgatóság a bejelentés vétele után egy tagját a biztosítandó állat megvizsgálására kiküldi. A kiküldött megvizsgálja a biztosítandó állatot, meggyőződik annak egészséges voltáról, megbecsüli, hogy mily értékben vehető fel biztosításra. A kiküldött jelentése alapján azután a megvizsgált és megbecsült állatot feljegyzik egy erre szolgáló nyomtatványra, melyet törzslapnak neveznek. Minden tagnak van egy ilyen törzslapja, melyre fel vannak jegyezve az összes biztosított állatok. Ez a törzslap szolgál biztosítási kötvényül. Már most, ha az állat a biztosítási időtartam alatt megbetegedik, azt a szövetkezet díjtalan gyógykezelteti, ha pedig elpusztul, annak biztosítási értéke 80 százalékát kártéritésképen kifizeti. Ha valamely állat a községi szövetkezetnél biztosítva van, az állat tulajdonosának csak aunyi a kötelessége, hogy enni ad neki, kellőképpen almozza és gondozza, ha pedig megbetegedik, azt a szövetkezet helyi igazgatóságának azonnal bejelenti. Nem árt egy kis számadást csinálni, hogy a községi állatbiztosító szövetkezet k hasznos és célszerű volta minél élesebben kidomborodjék. Egy 200 koronás tehén után 2 korona fizetendő biztositási dij címén. Ha ez a tehén nincs biztosítva, a tulajdonosa — egyoldalú gondolkodás szerint — a két koronát minden évben megtakarítja. Tévedés azonban azt hinni, hogy ez valóságos megtakarítás. Mert ha az első évben n«m is, de a második vagy uaniut- I dik évben már előfordulhat, hogy az állat meg- I detegedik és akkor az a 4—6 korona, mit i biztosítás mellőzése folytán félretettünk (ha félretettük) egyszerre oda van, nem elég még a gyógykezelésre sen? — ha a megbetegedett állat még el is pusztul — az igy beállott károsodásunk fedezésére épenséggei nem elegendő. Helyesen cselekednék a gazdatársadalom, ha ezen kérdést minél inkább átgondolná s a községi állatbiztosító szövetkezetek intézményét nagyobb figyelembe részesítené. Állategészségügyi évi jelentés Szatmárnémeti th. város területéről az 191 1-ik évről. i Az 1911-ik évben az állattegészségügy Szatmár- j Németi th. város területén kedvezőtlennek mondható, mert a ragadós száj és körömfájás óriási elterjedése | folytán a hasított körmü állatok vásárjai egy havi megszakítással hét hónapig beszüntettettek. A) Statisztikai adatok. I. Hivatalból bejelentendő és kimutatandó ragadós betegségek. 1) Lépfene: megállapiitatott 3 udvarban 1 elhullott és 2 kényszervágott szarvasmat hán. 2) Veszettség: mngállapii atott 2 udvarban T elhullott és 1 kiirtott veszett eben, ezenkívül az ebzárlat tartama alatt 4 fertőzés gyanús és 105 kóbor eb. 3) Takonykor: megállapitíatott 1 udvarban 1 drb. 1 takonykor gyanúja miatt kiirtott lovon. 4) Ragadós száj és körömfájás: meg/.llapittatott j 844 udvar és tanyán, valamint 6 közlegelőn 3098 drb. Euhne mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk iegrégibb gazdasági gépgyára MOSÓMBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy ás két vasú ekék, különféle szerkezetben.'Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerokcs rendszerű MOSONI DRILL SORVETŐGÉPEK. Osborne ^amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű caéplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztitó- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő sze kezetben és különféle nagyságban. Morzsolok, kézi is. erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francii ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Píac-íér, ;báró Vécssy-ház.
