Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-06 / 1. szám

4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA január 6. resi a nrliát, éleimet, adót, gyermekik iskoláztatását, megkeresi a rn]£ndennapi szükségleteket, amely talán egy 9—10 tagú tázó, didergő gyeimékserey eyyedüty /eltartója azzal az egynéhány liter tejtermékéi.'el, s a mely ezer és ezer veszedelemnek van kitéve, ép ézt az egyet nem biztosítja a gazda, inkább éveken át nyug­talanul alszik, fel-fel ijed gyanús neszre és azt a kis pihenőjét, amire fáradt testének szüksége van, feláldozza inkább egy pár fillér látszólagos haszonért. Es mindezt máért? Azért, mert nem tudja, hegy tmnuez csekély áldozattal megoldható. Határozottan ál­líthatom hosszú évi gyakorlatomból, hogy állatbizto­sítást községi alapon szervezni csak ott nem lehetett, a hol nagyon is sok volt a jómód, mert valljuk be, hogy akinek jómegy a sora, az vajmi keveset törődik más bajával. Neki ugyan nem fő a feje a más nyomorától! Rá akarok mutatni egy példával erre az állításom­ra. Sok helyütt, különösen a népnél azt tartják, hogy a vagyonnal arányos az ész és tehetiég. Nem is egyszer győződtem meg, hogy egy községben bár nagy általá­nosságban mindenki kívánatosnak és üdvösnek, jóim találta az állatbiztosítást, de rnjkor a teltek mezejére kellett lépni, mikor arról volt szó, hogy a szövetke­zetét megcsináljuk, akkor előállt a falu leggazdagabb polgára és azt monda a fülem hallatára: Jó és szép, de azért énnekem nem kell, adott az Isten 20 tehenet meg vagyont, hát ha el is hullák, nem szorulok más alamizs­nájára, hála Isten van még módom, tudok is venni ha kell. Mi lett érmék a következménye? A szegényebb sorsuak látva, hogy a gazdagok, a »fa u bölcsének« nem kell és az nem segíti a többit, hát megriadtak, hogy mi szegények fizessük akkor, akiknek úgyis kevés van, hisz nem bírjuk el! De ez csak kivétel! Éppen ebben az állatbiztosító szövetkezetben láttam tömörülni szegényt és gazdagot •egyaránt faluszerte. Mert megértik az emberek, hogyha kell, hogy egész életünk rugója a hit legyen, ha kell. hogy egy felsőbb lényt elismerjünk, mert enélkül élet sem képzelhető el, úgy fogadjuk is meg annak tanácsát, parancsát, mely szent, kövessük a felebaráti szeretet parancsát, szeressük egymást, egyesüljünk, tömörüljünk vállvetett erővel, hogy egymáson segítsünk. Ha ezt kö­vetjük, gazdálkodásunk, különösen áilattejlesztésünk te­rén községi szövetkezetek alakításával, úgy nemcsak anyagi előnyöket fogunk élvezni, de gazdaságilay meg­erősödünk. Téli alma s körte célszerű s olcsó eltartása. A téli almát és körtét lehetőleg sokáig a fan kel hagyni, anélkül, hogy azt a fagy érné. Körülbelül ok­tóber második felében hozzáfogunk a szedéshez, min­denkor száraz időt választva, a harmat íeiszikkadása után. A szedést vigyázva, akár kézzel, akár zacskóval végezhetjük, hogy a gyümölcs meg ne sérüljön. A gyü­mölcsöt lapos kosarakba helyezzük. Ezután a gyümöl­csöt osztályozzuk külön az 1. osztályú, külön a közép­szerű, külön a törődött példányokat. Fagymentes kamarában, üres szobában, vagy szá­raz pincében, pontosan fajták szerint osztályozva, pol­cokra rakjuk. Az egészséges példányokat, melyekről fel­tesszük, hogy legtovább ellálanak, ismét külön rakjuk. Némely gyümölcs izzad a a berakás után; ilyen a Kal- vil, rózsa alma, stb. Ariiig az ily gyümölcs ezen folya­maton át nem ment nem szabad beíelelni, különben gyorsán romlik, mert az áttelelő iielyiséget megtöltik vizpárával s a többi gyümölcsöt is elrontják. A száraz bőrös felületű almák pl. renettek betelelése mielőbb keresztülvihető, itt a felhámon nincs zsíros felület, ha­nem a felhám könnyen ráncosodik, taplósodik. Hogy már most minél alkalmasabb s olcsóbb legyen az át- teleltetés, üres száraz hordókról kell gondoskodnunk Közönségsc üres hordók ha szárazak nagyon is al­kalmasak az átteielésre. A hordó fenekét kivesszük s a másikra felállítjuk, a fenékre 3 ujjnyi fagyapotot lakunk, erre a gyümöl­csöket egyenkint selyempapírba göngyölve egymás mel­lé rakjuk. A hézagot fagyapottíd kibéleljük, ezen réteg­re azután újabb gyümölcs jön s igy váltakozva, mig a hordó meg nem telt. A legfelsőbb réteget valamivel vas­tagabban borítjuk be fagyapott.1 s a hordót száraz hely­re állítjuk, A gyümölcs ily heben 3—5o hideget is ki­bír. Ha később az almákat és körtéket átvizsgáljuk s egyik-másik romlana, azt kiszedjük. Ez is ritkán fog előfordulni. Fagyapot helyett vt hetünk parafalisztet, vagy tisztára mosott homokot. A homokba csomagolt gyü­mölcsöt azonban szállításnál, eladásnál át kell rakni; a homok különben kitűnő konzerváló szer. Ezen eljárás szerint a gyümölcs sokáig jó állapotban eltartható. Különfélék. I Felhívás a gazdaközönséghez. Miután | a Szatmárnémetiben létesítendő cukorgyár ér­dekében, a gyár financirozását vállaló konzor- : ciummal kötött igen előnyös szerződés ez év végén lejár, s miután még 500 katasztrális hold \ jegyzése hiány zik,fel hi vjuk gazdáinkat, sürgősen jegyezzék a hiányzó területet, nehogy a gyár létesítéséről örök időkre le kelljen mondani. Jegyzéseket elfogad a Szatrnármegyei Gazda­sági Egyesület titkári hivatala (Szatmár, Deák- \ tér 2.), hol teljes és részletes felvilágosítás is 1 nyerhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom