Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-20 / 29. szám

4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA juiius 20. deket szószerint közölhessük, azért felhívjuk igen tisz­telt olvasóinkat, hogy ezen minden gazdára nézve oly becses beszédeket mielőbb szerezzék be. Ez kötelessége különösen azon gazdatársainknak, kik Siófokra bármi okból el nem mehettek. i Országos állatvasárok vármegyénkben, jtiüus 22-én Mátészalkán; 29-én Fehérgyarmaton, Nagypalá­don és Szinérváralján; 30-án. Krasznabélteken. Augusz­tus 1-sején Királyciarócon; 6-ikán Aranyosmegyesen, Nagyecseden; 12-ikén Avasujvároson; 14-én Nagy­somkuton; 16-án Csengeren; 23-án Erdőszádán, 26-án Nagybányán. Legújabb h vatalos termésbecslés vármegyénkben. Miután a termés becslések komolyságára nagy súlyt helyezünk, gazdáink érdekeit véltük szolgálni akkor, amidőn gondoskodlunk arról, hogy Szatmárvármegyére vonatkozólag a minisztérium által kiadandó termés- becslések előtt 5—6 nappal már közölhessük a leg­illetékesebb helyről vett adatokat. A legutóbbi termés- becslés szerint kath. holdanként várható: búzából 7.30, rozsból 7.40, árpából 6.50, zabból 5 q. Burgonya és tengeri jól állanak. Országos méhészeti kongresszus 1912. évi augusz­tus 18—19.-én Kolozsvárt. Részletes tájékoztatással szolgái, Dr. Balázs Ferencz főtitkár (lakik Kolozsvárt.) Kertészek állami kiképzése. A gyümölcs és zöld­ségtermesztés kétségkivül egyike a legvövedelmezöbb mezőgazdasági ágaknak s hogy. ennek terjedése minél inkább elősegítsék. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter nagyon üdvös rendeletet adott ki. A rende­let szerint az összes állami (kertészetekbe és (erdészetekbe oly célból veendők fel munkások, hogy bizonyos idő múlva teljes szakismeretet sajátíthassanak /el >a gyümölcs- termesztésben, fagondozásban, zöldségtermesztésben és azután, a szükséges szaktudás megszerzése után magá­nosoknál nyerjenek esetleg mint munkavezetők alkal­mazást. Amennyiben a zöldségtermesztésben kiképzett egyének csoportokba állva közös termesztésre lennének hajlandók, a földmivelésügyi kormány a városok men­tén való letelepedésben és küllőn zöldségtelepék felállí­tásában állami támogatásban is kész őket részesíteni. Az állatbiztosító szövetkezetek felelősségének le­szállítása. A magy. kölcsönös állatbiztosító szövetkezet mely áldásos működést fejt ki a falusi állattoiztositq szövetkezetek megalakítása körül, a kebelébe tartozó falusi szövetkezetek kártérítési felelősségét legutóbbi közgyűlésén leszállította. Az erre vonatkozó egyhangú közgyűlési határozat a következő: »a kötelékében ál­ló összes községi állattenyésztő és átíatíbiztositő szö­vetkezetek károkért való felelősségének határát leszál­lítja, úgy hogy mig eddig egy-egy községi szövetkezet kockázata, a biztosított állatállományban bekövetke­ző károkért, az állatállomány értékének 5 o/0„áig ter­jedt, ezentúl az csupán 3:5 o/o-ig terjedhet.« A hatá­rozat természetesen nemcsak minden megalakult és mű­ködő de minden ezután alakuló szövetkezetre is kiter­jed. E határozat egygyel több ok arra, hogy (községeink szarvasmarhatartó gazdái tömörüljenek és saját érde­kükben minél előbb alakítsák meg a mai magas szarvasmarhaárak mellett annyira fontos állatbiztosító szövetkezetei. * Nagy Kecskemét. Kecskemét és a Tisza között elterülő, tizenegyezerötszáz kataszteri hold területű Koháryszentlőrinc községet, amelyet Kecskemét város közönsége hét év előtt Kóburg hercegtől megvásárolt a belügyminiszter az összes érdekelték meghallgatása után Kecskemét városához csatolta. Kecskemét város területe az egyesitéssel 163,240 kataszteri holdra e- melkedik; mig lakosságának száma hetvenkétezer, igy tehát minden egyes lélekre több mint 3 magyar hold (1200 négyszögöl) esik. GyürtsöScskiáilitás Maratna?osszigeten. A Márama- rosmegye’ Gazdasági Egyesület ez évi október hóban Máramarosszigeten gyümölcskiállitást rendez. A kiállí­táson főleg a nagyban termesztendő fajták részesit- tetnek figyelemben, a gyűjteményes kiállításokba a- zonban egyéb fajták is felvétetnek. A kiállítók, ameny- nyiben az egyesület tagjai, 50 százalék kedvezményt élveznek a térdijak fizetéséinél. A fölszerelésről, áll­ványról, asztalról az egyesület díjmentesen gondosko­dik s a kiállítók tárgyait szabály szerint megbírálja és kitüntetésben részesíti. Dijak: több állami és egyesü­leti arany, ezüst és bronzérem,, továbbá elismerő ok­levelek. A kiállítás kapcsán csomagoló verseny és gyü­mölcsvásár is lesz. Részletes programmot, bejelientő- iveket stb. Márialaky Kálmán egyesületi titkár küld. Gazdáink figyelmét e helyen is felhívjuk a Szat- márvármegyei Takarékpénztárnak Szatmáron, a va­súti állomás mellett levő termény és áruraktárának la­punk mai számában foglalt hirdetésére, mely gazdáink­nak a legnagyobb előnyöket biztosítja. A gazdasági cseléd földjárandósága. Fölmerült e- setböl kifolyólag elvi határozatban mondotta ki a föld­mivelésügyi miniszter, hogy a gazdasági cselédszer­ződésben kikötött földjárandóság a cselédbér alkat­része, melyre a tényleges szolgálati idő arányában a cselédnek jogos igénye van. Az állatbiztosítási üzlet fejlődése. Hosszú ideig az állatbiztosítási üzletág nálunk nem tudott népszerűség­hez jutni. Nagyobb jelentőséget csak az utóbbi évekbejn ért el, mióta az állatárak jelentékenyen emelkedtek s igy valamely haszon- vagy tenyészállat elhullásával na­gyon érzékeny veszteség éri a gazdákat. E jelentékeny anyagi károsodás ellen való védekezés lendítette fel ezt az üzletágat, úgy, hogy ma az állatbiztosításban eddig nem tapasztalt élénkség észlelhető. Az ország ál­lattartó gazdái lassanként ráeszmélnek az állatbiztosí­tásnak részükre való nagy fontosságára. El nem vitat­ható. hogy a földmivelésügyi kormánynak az állatbiz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom