Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-22 / 25. szám
4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA junius 22 zíőgazdasági termények értékesítésének kérdésével és te- 'gye meg ebben az’ ügyben a legtöbb sikert kilátásba helyező lépéseket. Hertelendy Ferenc indítványára Óváry Ferenc javaslatát átteszik a szövetkezetek szövetségéhez, a mely aiz! őszi kongresszus alkalmával kellő részletességgel fogja tárgyalni. Molnár István miniszteri tanácsos a mezőgazdasági postacsomagok kérdéséről beszél. Fáy Gyula, aizi Országos Gazdasági Munkás- és Cselédpénztár igazgatója ismertette azután nagy ér- déklődés mellett a földmivesek nyugdijáról szóló 1912: Vili. t.-cz-et. Minden föl dm Ívesnek azt a tanácsot adja, hogy siessen a nyugdijcsoportba beiratkozt- ni, hogy öreg korára minél magasabb nyugdijat szte- rez'hesseri. Ezután Darányi Ignác, a kongresszus elnöke megköszönte a kongresszus tagjainak a nagy érdeklődést és az ülést bezárta. A gyűlés után követkézért a szokásos közebéd; abban a szintén ponyvával fedett sátorban, melyben egyesületünk képviselői is ébédeltek 4200 ember étkezteti. Az1 asztaloknál siófoki lányok és menyecskék ki- náigatták a párolgó gulyást és a siófoki különlegességet a nyárson sült halat. A jó kedélyhangulatban lefolyt közébédnek egy lélekemelő, igazán megható, fenséges jelenete volt. Az! ébéd végezte előtt ugyanis tőlünk a 4—5. aszftal mellett, vagy húsz kék mándlis gazda felál és elkezdi énekelni Kölcsey hymnuszát, mint egy test egy lélek emelkedik fel 4000 gazda s azl egész Siófok viszhangzik a magyar szívnek, magyar érzésnek, magyar fülnek oly kellemes hangoktól, minő látvány volt ez", a midőn az ország értékes, komoly polgárai igazi hazafias érzéssel s nem álpáthosz- szal éneklik a magyar hymnuszt, azt tollal leírni nem lehet, azt csak érezni lehetett. Ebéd végeztével két hatalmas gőzhajó vitte a ki- vándu lókat a Balatonon, természJetesen csak azokat, kik előzetesen megváltották jegyeiket, mig azok kik idejében nem gondolkodtak jegyről kénytelenek voltak 20,-ára is visszamaradni, általában nagyi hiba az gazdáink tekintélyes részénél, hogy az ily nagy szabású össziejövetelek rendezése alkalmából kiadott figyelmeztetést, tájékoztatást figyelembe nem veszik, pedig ta- paisztalatból tudhatják, hogy bármennyire előkészült rendezőséget is, ha 5—6 ezer be nem jelentéit véndég meg lep, Zavarba hoznak, aminek azután az a követ- keziménye, hogy a későn jeletnkezők mellőztetnek. Délután 5 óra 15 perckor, mi kik már 18.-át is 'Siófokon töltöttük hazafelé indultunk, azzal a kellemes érzéssel és meggyőződéssel, hogy a magyar gazda már kezd összetartani, együtt érezni csak jó vezetősége legyen, aizt a jó vezetőt pedig Istennek há^i megtalálta a Magyar Gazda Szövetségben, mely, hogy magasztos s hazafias missziójának magaslatán áll fényesen igazolta újból Siófokon. (R) Különfélék. Országos állatvásárok vármegyénkben. Junius 25.-én Aranyosmegyesen, julius 1.-én Avaslekencén és Nagykárolyban ; 2.-án Szatmár-Németibcn ; 4.-én Erdődön ; 5.-én Magyarberkeszen; 9.-én Szamoskrassón. 12-ikén Kővárhosszufaluban; 15,-ikén Felsőbányán és Sárközön; 19-én Csengéiben; 22-én Mátészalkán; 29- én Fehérgyarmaton, Nagypaládon és Szinérváralján 30- án Krasznabélteken. Gyors segély, kétszeri segítség. Piros pünkösd második ünnepén irtózötos árvíz tette tönkre Temesvárme- gye harmincöt virágzó községének legszebb reményekre jogosító vetését Legtöbbjének nemcsak azi idei termése vesztett oda; hanem a gazdasági munka folytatásához) szükséges gépei, eszközei és állatállománya is. A napilapok utján, amelyek a lehető legbővebben írtak erről a szerencsétlenségről, mindenki értesülhetett, az) országnak nincs olyan része, ahová el ne hatolt volna-e szörnyű árvíz pusztításának hire*, amiért is meddő fáradozás lenne ezen csapásnak további ecsetelése. A károsodást több millió koronára becsülik, ezten összeg meg olyan rengeteg, nagy, bogy a lakosság évtiztedek múlva sem tudja a kárt kiheverhetni. A Temesmegyei gazdasági egylet most felhívással fordült a magyar gazdaközönséghez, kérve, hazánk gazdatársadalmi szervezeteit, szövetkezeteit és végül gépgyárosait, ákik jövedelmük tekintélyes részét a gazdák fillérjeiből szerzik, hogy nyújtsanak segitő kéziét az egyesületnek, hogy a koldusbotra jutott községek lakói legalább is az éhségtől ne szenvedjenek akkor, amidőn az országban mindenütt felzfendül majd az arató-leányok vig dala és a gazdák egész! évi fáradságuk gyümölcsét élvezhetik. Az adományok az' egyesület dinére küldendők. H csemegeszőlő értékes’tése. Állandó panasza azoknak a szőlőtermelőknek, akik nem laknák valami nagyobb város köztelében, hogy csemegeszőlőiket nem bírják megfelelően értékesiteni, emellett a heti piacokon a szőlő ára nagyon ingadozó és néha oly alacsony, hogy a vele való vesz/ődség erre egyenértéket nem nyújt. Azlért is sók helyen a csemegeszőlőket borszőlővel oltják be. Viszont a fővárosban a csemegeszőlőnek nagy és biztos piaca van. Ennek szemmeltartásával az) «Alimentária» élelmiszerértékesitő részvénytársaság (Budapest, Közíponti Vásárcsarnok), melyet majdnem kizárólag gazdák és túlnyomó részt szőlőbirtokosok alapították, azft az ajánlatot tette a MSzOE.-nék, hogyi tagjainak szőlőkészletét a rendes 8o/o-nyi közvetítési díj helyett 5o/o-ért hajlandó a vásárcsarnokban eladni úgy postacsomagonként, mint nagyban és a provízió
