Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-08 / 23. szám

4-ik olda SZATMÁRI GAZDA junius 8. A folyó év tavaszán az Országos Magyar Gaz­dasági Egyesület létesített az ország külömböző répa­termelő vidékein mütrágyázási kísérleteket. Minden e- setre érdeklődéssel nézünk ezeknek eredményei élé. Gyulay Károly. IRODALOM. Szőlőm!vetés. Irta: Fend Károly. Köztelek Olcsó Könyvtára IV. évfolyam, 1—2. füzet. 84 oldal, 58 képpel. Ára 1 korona. Budapest, Pátria r.-t, gazd, szakkönyvkereskédése Budapest (IX., Üllői-ut 25.). A Köztelek Olcsó Könyvtárának ezévi első fü­zete a helyes szőlőmivelési ismeretek népszérüisiite- sét szolgálja. Nagyon sok gazdának van szőlője, így ez a füzet nemcsak a tulajdonképpeni szőlősgazdákra nézve bír jelentőséggel, hanem a gazdaközönség leg­szélesebb körének különös ügyeimét is megérdemli, an­nál is inkább, mivel a szőlőmivejés terén is tág tere nyílik a haladásnak és javításnak. Ez a kis füzet a szőlőmivelésre vonatkozó tudnivalóknak a gerincét ad­ja meg, a gyakorlati élet követelményeinek szemmel tartása mellett a tudományos ismereteknek és az újab­ban kialakult nézeteknek igen tartalmas összefoglalá­sát nyújtja 1\ szőlőmi veié, összes részletkérdéseit nem vonja tárgyalás alá ugyan, de a mellékes jelentőség­gel bíró kérdések kimerítő megvilágítása nem is le­het e dióhéjszem munkának feladata. Áttekinthető ösz- szeáJlitás'bari, szabatos és könnyed irályban tárgyalja a szőlőmivelés anyagát, az európai és amerikai szőlő­fajták ismertetése után a szőlőtőke szaporítási mód­jaival foglalkozik, majd részletesen szól a termöszolők telepítéséről. A fiatal szőlőültetvény gondozásának tü­zetes tárgyalása után rátér a termőezőlők gondozására és a szőlőmunkák sorrendjében minden egyes kérdés­ben megadja a helyes útbaigazítást. A szöveget sok szép ábra teszi érdekesebbé és érthetőbbé, ami külö­nösen a tőkealap nevelésének és a metszés módja­inak megértését igen sikeresen mozdítja elő. Vezérfonal felnőttek mezőgazdasági oktatásához, katonai és egyéb téli tanfolyamok számára irta: Szi­lárd Gyula a gróf Esterházy-féle csákvári földmives- iskola tanára. Ára fűzve 2 korona. Szerzőjének ezen legnagyobb müve azokat aiz alapvető ismereteket fog­lalja össze, amelyre a kisbirtokosoknok szüksége van, ha nem vaktában akar gazdálkodni, hanem öntudatos, értelmes munkásságot óhajt kifejteni. Szerző ezen mü­vével vezérfonalat nyújt egyrészt a rendszeres, alap­vető mezőgazdasági oktatáshoz, másrészt könnyen ért­hető segédkönyvet a tanulóknak, mert gyakorlatból tudja hogy a legközvetlenebb, legérthetőbb előadás­nak sem lesz maradandó hatása, ha nem adhatjuk an­nak, bár rövidre fogott szövegét a hallgatók kezébe, hogy azzal közelebbről megismerkedhessenek, azt min­tegy megemészszék. Megrendelhető: A. «Pátria« r.-t. gazdasági szakkönyvkereskedésében Budapest, IX., Ül- íöi-ut 25. szám. A zöldi a kar mányok etetésének fontossága sertésekkel. A sertések, különösen pedig az angoi sertések min­den elképzelhető zöld takarmányt szívesen fogyaszta­nak, de különösen nagyon szeretik a lóhere és lu­cernaféléket, a • mely utóbb említett takarmányok magas fehérje tartalmuk miatt a sertéseket kitünően táplál­ják, különösen a lucerna kát. holdunkén ti termése, va­gyis 120 150 métermázsa egyenértékű 15 20 q ár­pával. E zöldtakarmányok nemcsak kitűnő tápláló a- nyagot szolgáltatnak ja sertéséknek, de egészségi szem­pontból is kedvező befolyással vannak, az emésztést javítják, az emésztő nedvek bővebb elválasztására kész­tetik a béiesatomát, a vér tuisürüsödését akadályoz­zák, etetésük tehát mindenféle szempontból mérlegelve csak előnyös. Valamennyi zöld takarmány közül tehát a lucer­na etetése a leghasznosabb, s igazán minden gaz­dának oda kellene törekednie, hogy sertéseit ne járassa közös legelőre, a hol a legkülönbözőbb fertőző be­tegségeknek vannak állandóan kitéve, hanem oda kel­tene hatnia, hogy közvetlen udvara mellett egy meg­felelő lucernást létesítsen és sertéseit ebben a lucer­násban tartsa nyáron-át, a hol ha nagyobb számú ser­tésről van szó, természetesen őriztetni kellene azokat, ha azonban csak egy néhány darabról van szó, akkor vagy pányvára kell .azokat kötni, vagy pedig a lu­cernást kissebb részletekre elkeríteni, hogy ne legel­hessék a sertések az egész területei egyszerre. Külföldön minden sertéstenyésztő gazdának kert­jében, vagy istállóhoz közel lucernássá van; ott a sertéseknek közös nyájban való legeltetése egyáttaián nem is szokásos, s innét van, hogy külföldön a ser- íésvész távolról sem tesz olyan pusztítást mint hazánk­ban, mert a külön legelésző sertések nincsenek kitéve a fertőzés veszélyének. Törekednie kell tehát minden gazdának, hogy sür­gősen létesítsen lucernást udvara Közelében, s hogy az jól sikerüljön, első-kellék a talajnak mélyen való felszántása és apróra való elm.velése, a talaj meg­felelő trágyázása, a mi történhetik vagy istálló trá­gyával, vagy szuperfoszfáttal, hogy ilyetén módon a lucerna buja növekedését biztosítsa, a mellyel azután sertéseit egész nyáron át megfelelő takarmányozásban részesítheti. K.—

Next

/
Oldalképek
Tartalom