Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-18 / 20. szám

SZATMÁRI GAZDA május 18. \2-ji oldal. fokozhassak a gazda jövedelmét, lagalább oly mórv- hen, ami megfelel a többi társadalmi osztályok jö­vedelem gyarapodásának. Az egyik volna aminek az eszméje ma igen divatos, a mezőgazdasági termelés fokozása. Ennek a módnak a keresztül­vitelére történtek is már elhatározó lépések, ez irányban folyik a munka, de korántsem azzal az erővel ami a gyors sikert biztosítaná. A mezőgaz­dasági termelés fokozására irányuló akciót tehát erőteljesebbé kell tenni, de aztán nem szabad kés­ni a másik jónak látszó eszköz alkalmazásával sem. Ez az eszköz, illetve mód az értékesitási vi- viszonyok gyökeres javitása. Ha ugyanis vizsgálattárgyává tesszük azt, liogz az ipari termelésnek a jó értékesítés elérése céljából milyen hatalmas segédeszközei vannak, szinte el kell szomorodnunk afölött, hogy a me­zőgazdasági termékek értékesítése coljából egy olyannyira mezőgazdasági jellegű államban mint Magyarország alig tettünk valami számbavehetőt. A mezőgazdasági termelés csak a legritkább eset­ben jut közel a fogyasztóhoz. S ha valahogyan még is sikerül egyik-másik termelőnek legyőzni a- zokat az óriási akadályokat, amelyek ma a terme­lők és fogyasztók köré tornyosulnak, ezekaszórvá- nyos esetek elenyésző kevesek az ország mező­gazdasági termeléséhez viszonyítva. i 1 kell azonban ismernünk azt is, hogy az értékesítési viszonyok mai züllötségének az okát sok tekintetben a földmivelő népben kell keresni. Aki gyökeresen akar javítani a mai értékesítési vi­szonyokon, annak rengeteg sok konzervatizmust kell legyőznie és igen sok tanulásra való hajlamot keli felébresztenie, de ezenkívül követelnie kell rergeteg állatni és törvényhozási intézkedést is, mert hiszen egyik-másik dologbau állami beavatkozás nélkül pusztán a gazdaközönség és fogyasztó kö­zönség közös válvetett munkájába bízva, mozdul­ni sem lehet. Éppen azért tarthat számot a Ma­gyar Gazdaszövetség junius hó 19-iki siófoki nagy­gyűlésének az a tárgya, amely a gazda jövedel­mének fokozásával s a mezőgazdasági termények értékesítésének kérdésével foglalkozik. Számíthatunk rá, hogy az országos gazdagyülés rendkívül sok uj, értékes eszmét fog felszínre vetni, éppen azért kívánatos is, hogy a gyűlésen a magyar gazdák minél tömegesebben vegyenek részt. Adatok a burgonya termesztéséhez. A burgonya általában véve mély talajt kivan, s egyrészt ezért, másrészt pedig azért, mert az ősz- szfcí megszántott talaj vizfogó és víztartó képessége sokkal nagyobb, az őszi mély szántást nagyon meg­hálálja. Az ősszel megszántott talajt tavasszal cJsak tárcsával, boronával, vagy egyéb ezközzel kell porha- nyitani. Ha istáló trágyába akarjuk vetni, akkor min­dig célszerű azt ősszel kihordani és alászántani, hja ez| n.em volna lehetséges, akkor persze tavaszra kell hogy maradjon annak alászántásra, ezt azonban azon­nal a borona kövesse. Az istállótrágya a burgonya mennyiségét emeli ugyan, de minőségét rontja; mindenféle betegség el­hatalmasodik az istáló trágyába vetett burgonyán, mi­ért is csak nagyon érett trágyát használjunk. A holj pedig a burgonya betegségek el vannak terjedve, ott közvetlenül a burgonya alá istálló-trágyát ne hasz­náljunk hanem csak műtrágyát. Kötött talajaikon kát. holdanként 140—160 kg. szüperfoszfát és 60—100 kg. kénsavas ammóniakot szórjunk ki elvetés előtt. Homo­kos és tőzfeges talajakon az említetteken kívül 60—80 kg. 40 o/o-os káli trágyát is. Különösen homok tala­jakor. a káliszuperfoszfáttal kapcsolatos zöldtrágyá­zást a burgonya hálálja meg legjobban. Ültetésre a közepes nagyságú gumókat választjuk ki. Minőségénél és bő termésénél fogva különösen az Agnelli-féle ma­gyar kincs, továbbá a Professor Woltmann-féle bur­gonya válik be nálunk legjobban. Egy fészekbe csak mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓKBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezeiben/; Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETÖGÉPEK. Osborne ^amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tisztító- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagy­ságban. Morzsolok, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőíő­műve!éshez.“Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szaimár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom