Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-20 / 16. szám
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÄRMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A SZATMÄRMEGYEI LÓVERSENY-EGYLET, AZ ÉSZAKKELETI VÁRMEGYE! SZÖVETKEZETEK SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. Előfizetési ára : Egv évre.............................ii korona. Fél évre.............................3 , Negyed évre ........................1*50 „ A Saatmar megyei Gazdasági Egy-süléi tagjai tagínffltetmény ellenében diimemesen kapják. Laptulajdonos: A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület. Lapvezérlő bizottság : Böszörményi Emil dr. Bartha Kálmán Domaliidy István Cholnoky Imre Pethő György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Deák-íér 2. szám, hová úgy a lap szellemi, mint anyagi oldalát érintő közlemények, hirdetések és pénzek küldendők. :: Kéziratokat nem küldünk vissza. Interurbán-telefon 217. sz. Nemzeti hitelünk forrása. A kulturnépek gazdasági életében a hitel egyike azoknak a tényezőknek, amelyek nélkülözhetetlenek. Aminthogy pénz nélkül nincs gazdasági előrehaladás, épp úgy nincs hitel nélkül' sem. A hitelnek az. alapja a hitelt kereső képességeibe és a vállalkozás sikereibe helyezett bizalom, amely körülményből önként következik az, hogy legnagyobb hitelének annak kellene lennie, akinek vállalkozása legkevésbé kockázatos, rátermettsége pedig köztudomású. Sajnos, er nincs igy, vagy legalább is hosszú időn át nem volt igy. Hosszú időn át Magyarországon a gazda volt a legkevésbé hitelképes egyén. A gazda csak nagy keservesen kaphatott pénzt gazdasága viteléhez, ha adtak is neki, kezesekkel megerősített váltókkal, vagy kötelezvényekkel kellett magát lekötnie, sőt ráadásul az ingatlanát is, ezzel szemben a kockázatos kereskedelmi vállalkozásoknak és az ezzel foglalkozó, sokszor nagyon kétes | egzisztenciáknak állandó és biztos hitelük volt a pénz piacon. Különösen a kisgazda érezte ennek az áldatlan helyzetnek minden súlyát. Ez volt az oka annak, hogy a gazdanép nyakig úszott az uzsora fertőjében és ha véletlen segítség nem jön, bizony ma már a magyar gazdák túlnyomó nagy része rég elmerült volna abban. Jött azonban segítség Károlyi Sándor gróf g/ujtó szavára, a falusi gazdanép hiteligényeinek kielégítése céljából a mindennél ieghatal- masabb erőt: a szövetkezeti eszmét szólította sorompóba. Károlyi Sándor gróf kezdeményezése alapján gyors egymásutánban kezdtek alakulni a hitelszövetkezetek, a törvényhozás megalkotta azok központját is : az Országos Központi Hitelszövetkezetet, amelynek kötelékében ina már | nem kevesebb, mint 2,336 falusi hitelszövetke- ; zet látja el azoknak a hiteligényét, akiknek ré- gente a pénzpiacon hitelük nem volt. Ha elismerjük azt, hogy a nemzet zö-mgt a föld mivelő nép alkotja, az esetben el kel! ismernünk azt is, hogy az Országos Központi Hitelszövetkezet és a kötelékébe tartozó szövetkezetek valóban a nemzeti hitelnek hatalmas Kiiszner Albert és Társa M AOANSANKHAZA. Helybeli és tőzsdén jegyzett értékpapírokat elad és vesz. -Tfcbőra hatáV“Ídőben mFgblÄat'elfogad. - Különösen ajánja a sorsjegytársuíatokban való részvételt havi 10 koronás részetekben. - Bármily sorsjegyet előnyös fizetési feltételek mellett reszlethzetesre eladunk s mar az első eszlet lefiz*te»eután a húzások nyeremény-esélyei a vevőt illetik. - Convertáit jelzálog sorsjegyek húzása már; t ev. április27-én,főnyeremény 900 GOD knmna Áq wámoa rnf*HÁknvf»rpm Ánv. — l Öbb iíiÖTitlSn Vall ülcldáS VégCtT DCjÖlCntVö. Mindennemű bankszerü üzletet a Jegeltónyöseb- ben bonyolít le — — Betétekre legmagasabb kamatozást nyújtja. — Váltókat leszámítol Zn ^ L ... « l'.L ... i rtltAfrfl Lapunk nijU száma 10 oldal.
