Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-06 / 14. szám
2-ik oLdal. SZATMÁRI GAZDA április 6. hazánkban a marha árakat, de a Balkán minden állatbetegségével megfertőzzék a ma már szép fejlődésnek induló állattenyésztésünket. Nem hiszem,hogy akadjon magyar ember — nemcsak gazda — a ki kezét szivére téve nyugodt lélekkel óhajtaná ezt, mert hiszen a magyar állam létfenntartásának ezt a harakirijét igazi becsületes magyar ember nem kívánhatja. Az egész vonalon az egyvágásu emberek szervezkednek, gazdáink az utóbbi időben szintén belátták az összetartásnak szükségességét s teljes lelkesedéssel fogadták és támogatták a Magyar Gazdaszövetséget az ő önzetlen nem- zetfentartó munkájában, a legkisebb faluban is visszhangra talál ma már a Gazdaszövetség szózata, a midőn tüzvonalba hívja gazdáit; menynyivel inkább *kell, hogy vármegyénk gazdái tartsák kötelességüknek a siófoki gyűlésen való megjelenést, amikor a múlt évben a|gazda- szövetség félszázados jubileumunk alkalmából megtisztelt a maradandó emlékű kongreszussal. Háromszorosan ösztönözheti gazdáinkat a siófoki kirándulásra igazijgazda gondolkodásuk ; először s a mi fő, mert a Magyar Gazdaszövetség ott tartja nagygyűlését, melyet ignorálni, tudomásul nem venni gazdaszempontból képtelenség; másodszor mert kiváncsiak lehetünk a Dunántúlra, hol a mezőgazdasági kultúra ott van, ahol mi itt az északkeleti határon talán csak száz esztendő múlva leszünk. Vagy talán elfeledtük, hogy a tudatos gazdálkodás melegágya. Hazánkban a Dunántúl lett megvetve Keszthelyen, hol Festetich gróf az első magasabb színvonalú gazdasági iskolát létesítette. S harmadszor ott, a Dunántúl látjuk meg az agrár érdekek csoportosulásának kvinteszszenciáját, hol van vármegye, a melyikben 400 tejszövetkezet van. Mi nekünk, kik tanulni akarunk s nem szégyeljük beismerni, hogy dacára legjobb igyekezetünknek s legönzenetlenebb fáradozásainknak még mindig messze állunk attól a nivitól, melyen a Dunántúl már ma is áll, fel kel vonulnunk Siófokra ; fel kell vonulnunk oly impozánsan mely méltó legyen Szatmárvármegye intelligens gazdaközönségéhez. A dunántúli kultúrát, a magyar tengert: a Balatont minden szatmármegyei gazdának hazafias kötelessége megismerni. Riszdorfer Imre. Néhány szó a tenyészállatvásárról. A gazdasági egyesület által rendezett bikavásárról szálló hirlapi referádát megelőzte egy kis eszmefuttatás, mely ugyan teljesen elfogulatlan bírálatot mondott, de nem volt eléggé kimerítő, mert nem mutatott rá mindama hibákra, melyek kiküszöbölése nélkül ezen vásárok tökéletesítése kivihetetlen. Amennyiben pedig csak a tenyésztők és gazdasági egyesület együttműködése mellett emelhetjük ezen vásárokat megfelelő nívóra, rámutatok arra, hogy mindkét, faktornak mi a teendője e téren. * Első sorban gondoskodni kell az egyesületnek megfelelő területről, hol e vásárokat rendezi, mert a mai állapot tarthatatlan, amennyiben az elhelyezés nem megfelelő, áttekintés nincs és az cgyedek összehasonlítása a vevőre nézve nagyon meg van nehezítve. Hogy pedig azon sok, tenyésztésre nem alkalmas bika felhajtásának eleje vétessék, csak tenyész-igazol- vánnyal ellátott bikákat kellene a rendezőségnek a vásárra engedni. Ez eddig kivihetetlen volt, ma már jiCülme mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓMBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben/ Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves tolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETŐGÉPEK. Oaborne ‘amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajtásra. Gabona- tfeefító- és'szeleiő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagy- sföSn/ MorasoWk, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez “Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
