Szatmári Gazda, 1912. (4. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-30 / 13. szám
SZATMÁRI GAZDA 7-ik oldal március/30. zártnak kell vennünk, a «lzálogi bekebelezéssel biztosított 11.081.007 K törlesztéses kölcsönnél, melyben ismét 7.306.007 K idegen töke szerepel; mert ma már nem található oly ingatlan birtokos, ki haszontalanságra fordítsa a terhére bekebelezett összeget. Tehát a bé- fektetések ezen nominális összeggel is gyarapodtak. Ezen hitelintézetek adják módját és alkalmát annak, hogy a hitelkeresők részére oly tőkék legyenek megszerezhetők, melyhez a hitel kereső közvetlenül élnem juthat. Ilyenek a már hivatolt betétek legnagyobb része, a viszleszámolással beszerzett 23.807.045 K és az előbb említett jelzálogkölcsönök alap- és tartalék- tőkék. De még mennyi és mennyivel olcsóbb pénzt tudnának a közönség rendelkezésére bocsátani, hogy úgy nemzetközi politikai, mint semmi nemű pénzügyi helyzetünk annak, Ihogy a külfölddel közvetlen üzleti összeköttetésbe léphetnének legyőzhetetlen és elháríthatatlan akadálya nem lenne; t. i. önálló politikai és pénzügyi helyzetünk nem lévén, a külföld előttünk zárva van s oda csak is Wien kapuján lehet eljutni, melynek kapupénze oly teher, hogy aztán jobb itthon kínlódni s megelégedni azzal, mit onnan, az ő biztos hasznuk mellett adói jónak és elégnek tartanak s ebben az a legnagyobb baj, hogy sem 48, sem 67 azt fölállítani képes nem volt. n csoportosított kimutatás szerint ezen intézetek értékpapír állománya, ingatlan vagyona, folyószámla hitelművelete, kötvény és előleg kölcsönei, mely utóbbiban a termelők részére készült, — de a termény-kereskedők érdekére változott, — termény és áru rak tár 588.000 K-val szerepel, mind oly tételek, melyektől a közgazdaság emelését, igényeinek kielégítését elvitatni sem ma, sem a jövőben nem lehet. Maga azon tény, hogy az intézetek vezetését teljesítők között fizetésekben 506.673 K 47 fillért osztanak iki évenként s ez által sok család életét biztosítják, oly szociális tevékenységet igazol, melynek értéke csaknem határtalan. (Folytatjuk.) Különfélék. Csoportos kirándulás a siófoki gazdagyülésre. Már közöltük lapunkban, hogy a Magyar Gazdaszövetség1 agrár érdekeinek ezen hatalmas védbástyája, ez évi nagygyűlését junius hó 19.-én tartja a magyar tengernek, a szép Balatonnak partján: Siófokon. A gazdaszövetség ülésére egyesületünk csoportos kirándulást Kndez s már most, jó előre felhívjuk gazdáink figyelmét erre a körülményre s felkérjük tudassák mielőbb' szándékukat a titkári hivatallal (Szatmár, Deák-tér 2.), hogy a szükséges intézkedéseket idejekorán meglehessük. Hatvani gépbemutatás folyó hó 24.-én, 25.-én megtörtént. A bemutatásra nagy számban jelentek meg a gazdák az ország legkülönbözőbb részeiből. Gyárfás József az orsz. nővénykisérleti állomás vezetője ismertette kísérletek alapján a sortrágyázás előnyeit, különösen kimutatva azt, hogy a cárázó növényre a műtrágyának semmiféle káros hatása nincs és a sortrágyázás megfelelő alkalmazás mellett, dacára a csekélyebb tárgya mennyiségnek nagyobb szemhozamot ad, mint a szórva trágyázás. Belettek mutatva: Basch és Tarján losond gépgyár, Debreceni mezőgazdasági gépgyár, Kühne gépgyár és Melíchár Ferenc gépgyára sop'- bavető és sortrágyázö gépei. Üsződíjazások vármegyénkben. Egyesületünk által íninden év őszén rendezni szokott üsző- és borjas tehén díjazásokra — Imint értesülünk, — a magy. kir. föld- mivelésügyi minisztérium 2000 koronát bocsát rendelkezésre. Jó lesz tehát, ha kisgazdáink — kik között ez összeg kiosztásra fog kerülni, — már jóelőre készülnek a kiállításra. » Országos állatvásárok vármegyénkben. Aprils 1-én Fehérgyarmaton; 4-én Erdődön; 14-én Hagy- rnásláposon; 15-án Szinérváralján; 9-én Krasznabélte- ken; 11-én Királydarócon; 15-én Avaslekencén és Nagykárolyban; 16-án Érendréden ; 19-én Csengerben 22-én Mátészalkán; 29-én Avasujvároson; 30-án Szatmárnémetiben. Fcldbérlö szövetkezetek alakítása Biharmegyében. Gróf Széchényi Miklós nagyváradi püspök hajlandónak nyilatkozott a püspökségi földek parcellázására. A püspöknek különösen a gazdasági reform iránti nemes érzéke immár közismert és az ez irányban! törekvése áldásos eredményeket fog hozni különösen a földmivelö nép között. A püspököt elsősorban a birtokok parcellázásának sürgős keresztülvitelében az a szándék vezeti hogy a kisgazdák és a zsellérek kivándorlásának legtöbb okát — ha nem is teljesen — legalább részben megszüntesse. Az kétségkívül bizonyos, hogy a püspöki birtokoknak, kisgazdáknak való bérbeadása által a földmivelö népen áldásosán segítenek. A parcellázás tervét már realizálták. A terv szerint közel 14,000 hold püspöki földet 12 évre szóló szerződéssel kisgazdákból és mezőgazdasági munkásokból alakuló földbérlő szövetkezeteknek adnak bérbe. A szövetkezet tagjai részesedés arányában jutnak földhöz, amit maguk művelhetnek és a legszegényebb Zsellérnek is módot ad a szerződés a bérletre. A birtokok parcellázását a magyar földhitel intézet országos szövetsége végzi. Az élelmiszerek és a termelési költségek. A föld- mivelésügyi miniszter most adta ki aZ 1910. évi nap- számbérékről kiadott hivatalos statisztikát, mely a mezőgazdasági munkabérek nagymérvű emelkedéséről tesz bizonyságot. A gazda helyzetét világosan jellemzi az, hogy tíz év alatt szinte 100 százalékkal emelkedett a munkabér sok helyütt s bár az emelkedés országos átlaga nem ilyen nagymérvű, megközelíti a száz per
