Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-02-18 / 7. szám

február 18. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal

Magtermelési növények legtöbbjénél a beérés igen korai és lévén növényzetük igen zsenge, a szántóföldet minden más utóveteménynek idejében ellehet készíteni s ezáltal pedig csak biztosíthatja a következő gazdasági növény, búza, rozs termését. Ellenben répa, cirok, cikória, kukorica után alig lehet már búzát s rozsot vetni és elgazosodás, a hátra hagyott erős gyöktörzsek az utóveteményeket károsan befolyásolják.

Tovább menve azt is mondhatom, hogy a magtermelés nemcsak náhány holdon, hanem a holdak százán is lehet jövedelmező; sok helyen pedig a földnek oly kihasználása lehetséges, melyet nem is gyaníthatunk, mert egyes hold jövedelme ezerkoronáig is emelhető. Magtermelési növényeknek további melléktermékei, úgymint a szalma, pelyva, maghulladék a gazdaság mellékjövedelmét képezik, mert takarmányozásra és almozásra alkalmasak.

Ezen uj termelési ág meghonosítása gazdaságainkban saját előnyünkre válik, nem különben hazánk gazdasági fejlődését és felvirágzását mozdítja elő.

Nagyon ajánlom az igen tisztelt gazdaközönség becses figyelmébe, mert mint már említettem minden különösebb szakértelem és berendezkedés nélkül megoldható és minden gazdaság a viszonyaihoz mérten választhatja meg a termelendő növényeket.

Tájékozásul legközelebb rátérek egyes magtermelés céljából termelendő növények leírásával, azoknak termelése és értékesítéséről, hogy alkalma legyen minden előre törekvő gazdának már ez évben is meggyőződni azoknak hasznothajtó voltáról.

Ezen, a tapasztalatom alapján megirt cikkemmel nem akarom azt mondani, hogy hagyjuk abba az eddigi növények termelését, hanem hozzuk arányba azokkal a magtermelési növényeket is, hogy jövedelmünk biztosítva és fokozható legyen.

Bozsik Károly,

gazd. intéző.

A hernyó, vértetü és cserebogár irtása.

1. A hernyó és vértetü irtására vonatkozólag rendelem :

1. A vármegyékben az alispán, a törvényhatóság városokban a tanács köteles az irtásra vonatkozó rendelkezéseknek — a mulasztókra az 1894. évi XII. t.-c. 95. §. k) pontja alapján 100 K-áig kiszabható pénz- büntetésre való figyelmeztetéssel — legkésőbb folyó év február 28-ig a legszélesebb körben való közhirrététe- léröl gondoskodni, a közhirrététel megtörténtéről március 15-ig meggyőződést szerezni és tett intézkedésekről hozzám legkésőbb folyó évi március 31-ig jelentést tenni. Mindenütt ahol a dobszóval való hirdetés szokásos, ezen rendelkezések hihirdetését hetenként többször meg kell ismételni.

2. Minthogy az 1894. évi XII. t.-c. 50. §-a szerint a hernyó általában a fák rügyeinek fakadását megelőző időben irtandó, kötelességévé teszem a törvényhatóság első tisztviselőjének, hogy a hernyóirtás elvégzésére a határidőt a törvényben megjelölt időn belül a törvény- hatóság helyi és égalji viszonyainak megfelelően akként tűzze ki, hogy a hernyóirtás még a rügyek fakadása előtt tényleg foganatosittassék. Az ily módon megállapított határidőre az 1. pont értelmében teljesítendő kihirdetéskor a figyelmet külön is fel kell hívni.

3. Minden törvényhatósági joggal felruházott város tanácsa, minden rendezett tanácsú város polgármestere köteles gondoskodni arról, hogy az 1894. évi XII. t.-c. idevonatkozó rendelkezései alapján elbírálandó kihágási ügyek elintézésére illetékes elsőfokú hatóságnak egyik tisztviselője a hernyó- és vértetüirtásnak közvetlen ellenőrzésével legkésőbb folyó év március 10-ig megbizas- sék, járásokban pedig a főszolgabíró köteles gondoskodni arról, hogy összhangban a 9679—1899. számú körrendelet 2. és 5. §§-aival a községi elöljáróság annyi tagja névszerint megbizassék az ellenőrzéssel felelősség terhe alatt, amennyi szükséges arra, hogy az illetők a

4. pont szerint a gyümölcskerteket és a lombos fákkal beültetett területeket egy hét alatt személyesen bejárhassák.

4. Az ellenőrzéssel megbízott előljárósági tagok a hernyóirtásra a 2. pont szerint megjelölt határidő lejárta után haladéktalanul kötelesek a mezőőr, kertór, szőlőpásztor, hajdú stb. kísérete mellett, — bejárni az összes gyümölcsöskerteket és lombos fákkal beültetett területeket (szőlő, legelő, temető stb.), hogy a helyszínén és személyesen győződjenek meg arról, hogy az irtás helyesen megtörtént-e ? A talált eredményhez képest kötelessége ezeknek a közegeknek, hogy a mulasztót a törvény rendelkezése szerint megbüntetés végett a ‘helyi hatóságnak még az nap bejelentsék, de egyúttal akár a mulasztót magát, akár megbízottját rövid utón és azonnal az elmulasztott hernyóirtás alapos elvégzésére azzal a figyelmeztetéssel utasítsák, hogy amennyiben a kitűzött idő alatt a mulasztó a hernyóirtást (hernyófészkek leszedését, tojáscsomók és tojásgyürük letakaritását és elégetését) nem teljesítené, az ellenőrző elöljáróság azt az 1894. évi XII. t.-c. 52. §-ának kifejezett rendelkezéséhez képest azonnal a mulasztó fél terhére napszámosokkal végezteti el és pedig oly módon, hogy az irtás legfeljebb három nap alatt teljesen befejezhető legyen.

Az ilyen irtáshoz felfogadott munkások bérét a helyi hatóság, a hivatalos ellenőrző közeg ájtal kiállított napszám jegyzék alapján előlegképen kifizeti s a kifizetett összeget az előbb már kirótt büntetés-pénzei az illető mulasztón hajtja be. .. .

Az irtás alkalmával különös súlyt kell fektetni arra,