Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-02-18 / 7. szám

február 18. __________ SZATMÁRI GAZDA .................. 3-ik oldal ri gálták; most látjuk csak mily nagy és évek hosszú- során át tartó leglelkiismeretesebb munkára van szük­ségünk, hogy állattenyésztésünkben a céltudatos irány meghonosittassék. Köztenyészeteink el vannak hanyagolva, községi csordáinknál a fajta jelleget hiába keressük, alig-alig látunk azokban tejelő vagy hús marhát, mindenütt visszamaradás tapasztalható. Ennek okát most, amidőn Tichy gazd. felügyelő múlt évi jelentését olvassuk megtudjuk adni, mert ha­tározottan mondhatjuk, hogy hiányzott az irányitó szak­tudás, hiányzott az a közvetlenség, amelylyel ma a gazd. felügyelő gazdáinkkal érintkezik, melynek nyomán látjuk, hogy lépésről-lépésre, de következetesen fejlődik állattenyésztésünk, inig végre sikerülni fog e téren is j oly eredményt elérni, mely első sorban hivatva lesz a j közvagyonosodást legnagyobb mértékben előmozdítani. De nézzük magát a felügyelő jelentését: Az 1910. évben a felügyelőség a köztenyésztés emelésére vármegyénk területén 89250 koronát használt fel, mely összegből 132 db. tenyészbikát és 90 db. te­nyészkant vásárolt, A szarvasmarha tenyészanyagnál úgy számbelileg, mint minőségben határozott haladás észlelhető, mely körülmény kizárólag annak tulajdonítható, hogy a köz­ségek apaállatjaik beszerzésénél megbarátkozva a fel­ügyelőség intézményével, de különösen megismerve Tichy Gyula felügyelő szaktudását, önzetlen s minden­kivel szemben tanúsított készséges eljárását mindgyak- rabban keresik fel ez irányú kérelmükkel, akinek utján tisztavérü, lehetőleg hibamentes s kitűnő átöröklő ké­pességű tenyész-állatokhoz jutnak. Szembetűnő fejlődés mutatkozrk e téren Szatmár- Németi szab. kir. városban, hol a múlt évben a m. kir. földmivelésügyi minisztérium anyagi támogatása mellett, szintén a felügyelő utján, sőt személyes közbenjöttével kisgazdák részére 26 db. I. rendű bonyhádi tájfajta koros üsző, illetve borjastehén lett beszerezve 12632 korona (átlag 485 K) vételárban, ezzel bevezettetett vár­megyénkben a tejelő és hústermelő szarvasmarha tenyésztése. Az állattenyésztésnek hathatós fellendítésére szol­gált az uj vármegyei állattenyésztési szabályrendelet megalkotása, mivel ez ideig Szatmárvármegyében ilyes­mit nem ismertek. Az uj szabályrendelet kötelezőleg meghatározza járások szerint, éghajlat, talaj és fekvés­nek megfelelő, köztenyésztésre alkalmas szarvasmarha tenyésztését, mi által nagyban előmozdítja a tejelő és hústermelő marhatenyésztés következetes és eredményes fejlesztését. A szarvasmarha tenyésztés emelése céljából kiosz­tatott 97 db. magyar, 33 pirostarka és 2 db. borzderes bika, figyelembe veendő, hogy a felügyelő minden községnek hozzá intézett ez irányú kérelmét teljesítette. A kiosztott 132 db. bika közül a vármegye terü­letén lett beszerezve 114 db, még pedig a magyar fajták 646, a pirostarka 421, a borzderes 450 korona átlagárban; a felügyelőség a vételárból összesen 8686 korona engedményt adott a vevő községeknek. A sertéstenyésztés terén is számottevő eredmény­ről számol be a felügyelő, amennyiben köztenyésztésre a múlt évben kiosztatott 90 db. kan, az 1909. évi 42 darabbal szemben. A tenyészkanok első rendű te­nyészetekből lettek bevásárolva s igy nemcsak mennyi­ség, de minőségileg is fejlődés konstatálható e téren is. A felügyelőség a hozzáfordult községeknek 90 db. tenyészkant osztott ki, mely mennyiségből 42 db. Szat- mármegye területén, 48 db. pedig a vármegye terül­tén kívül szereztetett be 131 korona átlag árban, az ezeknél nyújtott engedmény összege kitett 3424 koronát, vagy is dbonként 38 40 koronát. A kiosztott apaállatok közül volt 89 db. zsir, 1 db. hússertés. A nagyobb uradalmaktól eltekintve a köztenyész­tésben juhtenyésztéssel csakis a hegyesebb vidéken foglalkoznak, hol a racka juh tenyésztetik. A baromfitenyésztés fellendítése, nemesítése, elő­mozdítása céljából, szintén a földmivelésügyi kormány anyagi támogatása mellett kiosztatott vármegyénk terü­letén 195 db. fajbaromfi, még pedig 75 db. orpington, 40 db. pekingi kacsa, 60 db. emdeni lúd, 20 db. bronz­pulyka, mind oly mérsékelt áron, mely határozottan az ajándékozás jellegével birt. A nyultenyésztés terén is az 1909. évvel szemben kedvezőbb az eredmény, amennyiben kiosztatott 6 törzs belga óriás, 5 törzs ezüst és 1 törzs kék óriás, össze­sen 13 törzs tenyésznyul. A tenyészállat díjazások megtartásával szintén nagy szolgálatot tett a felügyelőség vármegyénk állat- tenyésztésének fellendítésére. A vármegyei gazdasági egyesülettel karöltve az elmúlt évben öt járásban lett üsző és borjastehén díjazás tartva, amely díjazásokon 1500 korona lett kiosztva. A köztenyésztésre használt bikák gondozóinak jutalmazására a felügyelőség 26 pásztor között 300 ko­ronát, kantartási segélyek cimén pedig 510 koronát osztott ki. Az állattenyésztési ismeretek terjesztése céljából a felügyelőség kiszállásai alkalmából a gazdaközönséggel érintkezve, az előforduló hibákra rámutatott s kioktatta a tenyésztőket azok elkerülésére. A felügyelőség 1910. évben 285 db. kedvezmé­nyes vasúti szállítási igazolványt állított ki s 694 ügy­darabot intézett el; az év folyamán összesen 167 napot töltött hivatalos utazásban, melyből 113 esik a vármegye területére, mig 54 a felügyelőség kerületén kívül. Jellemző, hogy ehez a munka teljesítményhez a felügyelőség egyetlen egy személyből, Tichy Gyula gazd. felügyelőből áll. Fentiekben láthatjuk, hogy a gazdasági felügye­lőség, mely csak 1909. évi április hó 1-én kezdte meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom