Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-01-07 / 1. szám

január 7. SZATMÁRI GAZDA A kutyák számának csökkentése. Serényi Béla gróf földmivelésügyi miniszter körrendeletét inté­zett valamennyi törvényhatósághoz, melyben a veszett- ségi esetek mindinkább növekedő elterjedésére való te­kintetből, a legszigorúbb intézkedések tételét követeli meg az ebek ellen. Általában a betegség korlátozása szempontjából, az ebadó kötelezettségnek kivétel nélkül minden ebre való kiterjesztésével, az ebek számának csökkentését óhajtja elérni. A földmivelésügyi kormány rendelkezésére álló statisztikai adatok szerint, a veszett­ség elterjedése tekintetében Magyarország a legkedve­zőtlenebb állapotot tünteti fel. Huszonnégy év leforgása alatt megnégyszereződött a veszettségi esetek száma, ami köz- és állategészségügyünknek, valamint közgazdasá­gunknak is évenkint kiszámíthatatlan károkat okoz. Az 1883. évi VII. t.-cikk 72. §-a alapján alkotott ebtartási szabályrendeletek nem felelnek meg azon várakozásnak, melyet ahhoz a törvényhozás fűzött. Szükséget látja te­hát a miniszter annak, hogy a 20-22 év alatt szerzett tapasztalatok alapján megállapított célszerűbb elvek szi­gorú szemelőtt tartásával, a törvényhatóságok sürgősen uj szabályrendeleteket alkossanak. A szabályrendeletek­nél tekintetbe veendő főbb elveket illetőleg semminemű kivételt nem ismer el a rendelet. Megszűnik a házőrző és pásztorebek néhol érvényben levő adómentessége s csupán az ebadó nagyságának meghatározásánál tesz különbséget a haszoncélra szolgáló és a kedvtelésből tartott ebek között, amelynek adótétele 40—50 százalék­kal lesz magasabb a haszoncélra szolgáló ebek adóté­telénél. Bizonyos adóképességen alul levő oly egyének­nél, akikről kutyájuk kellő gondozása és élelmezése fel nem tételezhető, az ebadót akként fogják megállapítani, hogy kutyát egyáltalán ne tarthassanak. Városok belte­rületén, úgy szintén az olyan községek belterületén, melyeken a közbiztonságról külön rendőri személyzet gondoskodik a házőrző ebeket is kedvtelésből tartott ebeknek fogják tekinteni. Serényi Béla gróf földmive­lésügyi miniszter, a meghozandó szabályrendeletek sze­mélyes felelőség mellett való szigorú és pontos végre­hajtását követeli körrendeletében. Hirdetés önálló nagyobb szőlőbirtokosok és gaz­datisztek számára rendezendő borkezelési tanfolyamról. Az okszerű pincekezelésre vonatkozó ismeretek terjesztése végett, a budafoki pincemesteri tanfolyammal kapcso­latosan önálló nagyobb szőlőbirtokosok és gazdatisztek számára időleges borkezelési tanfolyam fog tartani. Ezen tanfolyam célja az, hogy önálló nagyobb bortermelők és gazdatisztek a legszükségesebb elméleti és gyakorlati borkezelési ismereteket elsajátítsák. A borkezelési tan­folyam helyiségeiben 1911. évi január hó 9-től január 21-ig terjedő időben délután tartatik meg. Azon eset­ben, ha ezen tanfolyamra annyian jelentkeznének, hogy valamennyien egy tanfolyamra nem1 volnának felvehetők, a szükséghez képest, később meghatározandó időben, több hasonló tanfolyam is fog tartatni. A tanfolyamra 7-ik oldal való felvétel végett a folyamodó nevének, lakhelyének és foglalkozásának közlése mellett, közvetlenül a pince­mesteri tanfolyam igazgatóságához Budafokra kell for­dulni, hol a jelentkezés sorrendjében történik a felvétel. Az újévi cselédváltozás és a száj- és kö­römfájás. Az újév beáltával nagy gondot okoz gaz­dáinknak a cselédek marháinak az uj gazdához való áthajtása, különösen mostan, amidőn az egész ország­ban a száj- és körömfájás óriási mérvben van elter­jedve. Szükségét látjuk erre vonatkozólag a m. kir. földmivelésügyi miniszternek 1904. évi 24500 sz ren­deletét miheztartás céljából szószerint közölni: »Gazdasági cselédek és alkalmazottak (gazdatisz­tek) hasított körmü állatainak a ragadós száj- és kö­römfájással fertőzött község vészmentes udvarából (majorjából, pusztájáról stb.) az átköltözködés (cseléd­változás) alkalmából az uj szolgálati (tartózkodási) helyre elszállítását a másodfokú hatóság a törvényha­tósági m. kir. állatorvos meghallgatása után ugyanazon törvényhatóság területén belül — a más törvényhatóság területére történő átköltözködés esetében pedig a ren­deltetési hely másodfokú hatóságának hozzájárulásával — megengedheti, a néikülözhetlenül szükséges óvin­tézkedéseket kifejezetten kikötve akként, hogy az át­költözködő gazdasági cselédek és alkalmazottak se terheltessenek eljárási költséggel. A községi elöljáróság az udvar vészmentességéről közvetlenül az elindítás előtt meggyőződést szerezni tartozik. Az eíhajtás vész­mentes utakon és más hasított körmü állatokkal való érintkezés kizárásával megállás, etetés és itatás nélkül egyfolytában történjék; a rendeltetési helyen pedig az ilyen állatok legalább nyolc napon át elkülönítve meg­figyelés alatt tartandók, amely célból az uj szolgálat­adó, illetve az uj tartózkodási hely községi elöljárósága az engedély közlésével figyelmeztetőleg, illetve ellenőr­zés céljából értesítendő. Vészkerületből ilyen (továbbtartás céljából elszál­lításra) engedély megadására nézve ugyanezen hatá- rozmányok tartandók be; a vészkerületbe tartozó vész­mentes község, illetőleg határrész az ilyen engedély megadása tekintetében a fertőzött községgel egyenlő elbánás alá esik.“ Hirdetmény. Felhivom a város közönségét, hogy az 1911. évi január hó 1—10-ig tartó népszámlálás ideje alatt az összeíró kiküldötteket támogassák, mert aki a számláló biztost vagy népszámlálási felülvizsgálót teen­dőinek végrehajtásában erőszak, vagy fenyegetés által akadályozza, vagy valamely intézkedésre kényszeríti, vagy pedig hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza, az 1878. évi V. t. c. 165. §.-ába ütköző hatóság elleni erőszak bűntettét követi el és 3 évig terjedhető börtön­nel büntetendő. Szatmár-Németi, 1910. december 29. Tankóczy, főkapitány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom