Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-12-23 / 51. szám

december 23. SZATMÁRI QMDA 6-tk oldal.

képes, káros forszírozni, itt {el kell azt a legelői tömi s mesterséges kaszálót vagy takaimánytermelést megkísérteni. W megfelelő talajösszetéteiü s jóminöségü legelőket kellő beosztással, okszerű legeteftéssel kdl használni. a hőség és a szél elten fásítással védeni s a növényzetet trágyázással jobb fejlődésre bimi, gyomot', bokrot s káros növényeket irtani s nem pedig a legelemibb gondozás és ápolás nélkül használni ofyformán, amit még egy legprímább öntözött rét sem bírna ki. ugyanis a legelőt Igen sok helyen a szarvasmarha és a ló lekerülte után egész télen a birka járja. Sok helyen az alfokiön a természetes gyep rossz, de a talaj minősége jobb füvek termesztésének megfelelő, itt célirányos a gyep feltörése és fűmaggal való bevetése.

Fiz utóbbi időben a nagy területeken létesített te- esapolások folytán a legelőknek egy külön csoportjáról kell szólanunk, a lápi legeőkrőí. Németországban az el- szászi és keleti tengermelléki területekből a posványos s eddig teljesen hasznavehetetlen lápföldekből nagy mun- kával és szorgalommal prima legelőket és kaszálókat létesítették. Nálunk Magyarországon sok az ilyen lápi terület s igy mindenesetre nagy figyelemben részesiten- dök. IPJ tecsapol&sok után nagy bizalommal kezdték meg ezen lápföldek művelését, egy kimeríthetetlen Kánaánnak tartották, de elkövetkeztek lassan a csalódások.

Ezen területek sokkal jobban értékesíthetők és használhatók, ha legelőterül etek ké alakíttatnak át De nem úgy. a mint azt igen sokan próbálták, s gondolják, ho® meghagyták a vad lápot, a tarlót vagy az *■<- gart s azon vártak jó legelőt.

A lápi föM, máit teljesen laza összetételű talaj, ha legelővé akarjuk átalakítani, elsősorban is azt kívánja, hogy törnoritsiik, mivel igy jobban állja a szárazságot és a jósz%taposáSt Ezt a flömőritést a mennél gyakoribb szántással, levegőztetéssel, kapálással érjük él Néhány évig szükséges a legelő létesítése előtt a kapás növények termesztése, a gaz s káros növények irtása rniatt.

Okvetlenül szükséges egy jó legelőnek a létesítése előtt a föld letnágy ázása, mivel ez a trágya nem csupán javítja s érleli a lápi földet, hanem meghozza azon szükséges anyagokat, is, a melyek esetleg hiány- zanak.

Ab igy létesített legelő, ha tekintetbe veffék a vadon termo növényzetet, némi kis gondozással hosszú ideáig használható, ellentálló a szárazságnak s ha idő múltával felszántódik, a lápföldekböi igazi jó szántóföld lesz.

Kétszeres érdeket szolgálunk igy ezen tegelőiétesi- tési tervekkel a läpföJdön, nem csupán a legelő, hanem a mezőgazdaságét is. A fokozottabb igények s a mai viszonyok folytán gazdasági rendszerünkön úgyis változtatnunk kell s alkalmazkodnunk a fogyasztók (igényeihez és követelményeihez. Nem maradhat fenn a mai állapot, a midőn a magyar gazdák legnagyobb

része nem állattenyésztő, hanem csupán csak állattartói. Fejleszteni kell mennél precízebben a legelőgazdálkodást s ezzel karöltve mennél intenzivebbé tenni a mezőgazdaságot. T\> nepjes állattenyésztés a legeltetésnek törvényhozást utón vad szabályozása s a közi-egelöknek állami segély lyel való javítása s gondozása nélkül nem fog fejlődni, hanem hanyatlani s ezen legelőkérdés megoldásával megannyi szociális, hegyvidéki, szé- kety-. kivándorlási kérdésén nagy mértékben javítva vol- áia. Ezért választotttan ezen kérdést előadásom tárgyává s ajánlom az igen tisztelt nagygyűlés szives figyelmébe s tátnagatásába a fér; előkérdést.

Kérem a következő határozati javaslatom elfogadását:

A! gazd agy ülés kimondja, hogy :

Ai közlegelőkön a legeltetés rendtartását s a legelők gondozásának s javításának felügyeletét szakemberre volna szükséges bízni.

fii havasi legelőgazdálkodást előmozdító állantj intézkedéseket és segélyeket, kiterjesztvén az' ősz- szes magyarországi havasokra, fokozottabb mértékben óhajtaná folytathatni.

Hegység! legelőknél ezeknek fásítását s ligetes erdősítését tartja szükségesnek.

Dombvidék! növényeknél a káros növények, gyamok, bokrok irtását a legszigorúbban ellenőrizni.

' Síksági legelőknél a legelőjavitásokat, nenr megfejelő területei pedig a takarmáíiytermelést engedélyezni s elősegíteni.

Lápi földeken a talaj fizikai tulajdonságainak javítása céljából a legelő létesítéseket tartja helyesnek.

A gyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta.

Egyesületünk életéből.

A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 20-án látogatott választmányi és ezt köveftXeg rendesköZgyü- tést tartott.

A gyűlésre igen sokakat vonzott a tárgysorozat 82 a pontja, mely az egyesület jubileumi kiállítására vonatkozott.

A gyűlést Böszörményi Emil dr. afetnök vezette.

íetenvoltak: Böszörményi Emil dr. Fal ussy Árpád dr. atelnökök, Vitágossy Gáspár égyl. titkár, Damokos Andor dr. egyi. jogtanácsos. Bagoly Ferencz a tu- nyogi gazdakör elnöke., Danóczy Endre. Domahidy István, Jdkó Mihály, Jékey László dr., Jékey Zsigmondi, Kjein Mór, Korányi János, berencei Kovács Jenő, Kölcsey Gábor, Kftszner Albert, Luby Béla. Madarassy Dezső, Madarassy Endre, Madarassy László, MadarasSy Zoltán, Maróthy Sándor, Nagy Géza. Rátz Elemér. Bteí-