Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-11-18 / 46. szám
SZATMÁRI GAZDA november 1*. Mitői lesz aludnak szép fehér, stagy mája, A közönséges kukoriczaföméstől a lúd ugyan megkö- véredik és jókora nagy mája fejlődik,de korántsem lesz oly szép fehér és oly súlyú,mint ezt a külföldről szállított ludmájakon tapasztalni lehet. A németországi lud- hizlalók már régóta különféle anyagot kevernek aludeiedei közé, amit persze titokban tartanak nehogy más hizlalók meg tudják. Bajdamus Seek azonban munkájában a lúd máj- hizlalás titkát leírja. Ugyanis 5 kg. kukoriczakása közé 2 gramm antimonporr keverneks Így áztatják sós vízben. De nemcsak kukoriczát, hanem zab- és árpakását is használnak tömésre. A strassburgi és a szomszédvi- déki ludhizlalók azantimonadagolást pontosan betartják. Többet nem adnak, mert ez a ludat hányásra ingerii, a mi emésztési zavart okoz. Azért aztán a strassburgi fudmáj a legkeresettebb csemege, a mely nemcsak szép lehér hanem nem ritkán másfél kilogramm súlyú is. igaz, hogy tömésrea a jó fajtájú hamburgi iudakat használják. Betiltott sertéstáppor. Serényi Béla gróf földmive- lésügyi miniszter a „Viráli-féle sertéstáppor“ forgalomba hozatalát a belügyminiszterrel egyeíértőleg eltiltotta. (Sz.lBurgouya-kivite'önk örvendetesen emelkedik. A múlt esztendőben a kivitt mennyiség már 3 millió mmHnál több volt és ennek értéke meghaladta az 5 millió koronát. Igaz ugyan, hogy ennek a mennyiségnek és értéknek háromnegyed része Ausztriába került és csali egy negyed része jutott a vámkülföldre, de most úgy látszik, már ott is nagyobb érdeklődés mutatkozik a magyar burgonya iránt, amit persze legnagyobbrészt az Európa nyugati államaiban ez idén tapasztalható burgonyahiány idéz elő. Egyik francia lap azzal a lehetőséggel foglalkozik, hogy a mostani idényre magyar burgonyát kell importálni Francia-országba, miután Hollandia (a rendes forrás) az idén nem tud kellő mennyiséget szállítani. A cikk utal arra, hogy hazánkból aránylag olcsón beszerezhető a burgonya, és az áru kiváló minőségű, tehát a francia legkényesebb Ízlést is kielégíti. Mily takarmány kell a tejelő marhának télen. Nyáron át könnyű takarmányozni a teheneket, mikor a friss zöld here vagy lucerna áll rendelkezésünkre, de nehéz télen úgy etetni, hogy elegendő tejet kapjunk, mert bizonyosra vehetjük, hogy ha apasztjuk az adagokat, apadni fog a tejhozam is. Ha egyenletes tejelést akarunk elérni egész esztendőn át, akkar a szálas takarmány és gumós vagy gyökérnövények termesztését kell felkarolni, hogy megfelelő eleségre tegyünk szert, de abrakról is kell gondoskodni s az esetben a hiányt korpa, olajpogácsa stb.stb. beszerzése által pótolni.! Télen arra kell ügyelni, hogy ugyanannyi tápot kapjon a tehén fehérjében, zsírban és keményítőben, mint a mennyit mintegy 60 kg. zöldtakarmzányban nyújtottunk neki nyáron át. Egy pár téli takarmányösszeálli7-ik oldai j tást köziünk alábbiakban. Naponta és fejen térit adjunk j 5 kg. szalma, törek, polyva vagy szecskafélét, 4—5 kg. réti- vagy hereszénát, 15—25 kg. összeapritott répafélét (burgonyából a kissébb szám elég) 1 és fél kg. rozskorpát és ugyanannyi buzahéjat. Abrak lehet különben 1 kg. rozskorpa, 1 kg. napraforgómagpogácsa és 1 kg. pálmamagpogácsa, avagy 1 és fél j kg. buzahéj, 0.75 kg. napraforgómag- és 0.75 kg. pálma- magpogácsa. Különben a száraz etetést ajánljuk, mert a moslékoltatás nem egészséges s a tejminőségre is káros befolyással szokott lenni, esetleg moslék csömört kapnak az állatok, ha nem vigyázunk. Legfeljebb a poralaku abrakot adjuk, ha már nincs répa félénk, ivós alakban a tehénnek, de a többi szálastakarmányt legcélszerűbb jól összekeverve (rázva) nyújtanunk. Uj, friss fejőstehénnek mindig valamivel több abrakot adunk, mnit a régi fejősöknek. így írják ezt a szászök. Országos állatvásárok vármegyénkben. Novem- 20.-án Mátészalkán és Misztótfaluban, 21.-én Szatsnár- Németiben; december 4.-én Sárközön; 5.-én Nagy- ecseden ; 7. én Erdődön; 11 .-én Nagykárolyban ; 18.-án Fehérgyarmaton; 19.-én Hagymásláposón és Kraszna- bélteken. Sertésállományunk degenerálása. Lámpással keresik, Írja egy kiváló szakember, a sertésvész elleni biztos szérumot, de tenyésztőink csak mostanában kezdik megérteni azt, hogy tulajdónképen miért is csappant meg a magyarországi sertésállomány. A szakemberek megállapítása szerint ugyanis valamennyi sertéstenyészet e- gyetlen családnak leszármazottja, még pedig a mintegy. 150 év előtt Szerbiából importált mangalica törzste- gyésztésé. Az egymással rokon és vérfölfrissités nélkül továbbtenyésztett fajta a betegségekre inklinál, csontozata gyengül, szaporasága pedig épenséggel vigasztalan, mert alig van koca, mely 4—5 malacot vetne. Tényleg elérkezett az ideje, Angliából importált fajserté- isekkel, melyeknek eredetiben is némi mangolica vér van, a Lincoln fajtával felfrissítessék. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: erdődi Géres, Hirip, Nagymadarász; fehérgyarmati Cégény t.. mátészalkai Gebe 1., Kocsord, Nyirparasznya, Olcsva- apáti 1. Veszettség: avasi Avasfelsőfalu ; csengeri Csenger; Vetés; nagykárolyi Bőrvely, Genes, Kálmánd: nagy- somkuti Kisfentős, Nagynyires. Ragadós száj- és körömfájás: erdődi Királyda- róc 13 u', Krasznabéitek 7 u., Laphegy 4 u. nagykárolyi Esztró 1., nagysomkuti Kisbozinía 4 u., Szamos- ferricse 11 u. szinérváraljai Alsóhuta 5 u. és 1 1. Rühkór: nagybányai Alsófernezely ló. Sertésorbánc: csengeri Csengerbagos t.; fehér- gyarmati Kömörő, Szatniárcseke; mátészalkai Gebe 2. u.
