Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-02-04 / 5. szám
február 4. SZATMÁRI GAZDA 7-ik oldal föl. A vagyonmérleg szerint a magyar állam vagyona 1909. december 31-én 8,154.872,703 korona volt: ezt a vagyont 6,032.893,184 korona adósság terheli, tehát az állam vagyon aktiv 211.979.519 K erejéig. Az állam vagyona igy oszlik meg: ingatlanvagyon: 4,632.104,334 K, hasznos jogok: 477.160,697 K, termesztmények, anyagok, szerek és eszközök: 549.421,914 K készpénz; 158.258,646 korona, értékpapirok: 317.313,665 K. állami követelések: 679.569,908 K, aktiv hátralék értékpapirosokban : 843,604 K. Az országos gazdasági munkás és cselédpénztár központi igazgatósága a következő hirdetményt adta ki. Az 1900: XVI. t. c. 8. §-a értelmében minden munkaadó köteles a szolgálatában álló minden egyes gazdasági cseled után az Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár javára évenkint 120-íillért a községi elöljáróságnál (városi tanácsnál) adó módjára befizetni. A 120-filiért még abban az esetben is egész összegében kell megfizetni, ha a cseiéd a munkaadónál nem is egész évben, hanem például csak egy hónapig szolgál. Éppen ezért a 120-fiiléres hozzájaruiasi díj fizetése céljából köteles a munkaadó minden cselédváltozást a községi elöljáróságnál (városi tanácsnál) haladék nélkül bejelenteni. A 120-filiéres hozzájárulási dijat azon cselédek után akik már az előző évben is ugyanazon munkaadónál j szolgálták, legkésőbb április hó 1-ig, a változott és j újonnan felfogadott cselének után pedig a szolgálatba- \ lépéskor azonnal meg keil fizetni. Az elöljáróság köteles a 120-filléres hozzájárulási dijat a munkaadóktól még abban az esetben is elfogadni, ha a vonatkozó összeírás bármely okbói nincs az elöljáróságnál, köteles továbbá annak átvételéről nyugtat adni, melynek hátsó oldalán névszerint íeitűmeiendok azon gazdasági cselédek, a kik után a befizetés történt. Felhivatnak a munkaadók, hogy a 120-filíéres hozzájárulási dijat pontosan befizetni s a cselédváltozásokat haladék nélkül bejelenteni el ne mulaszak, mert ha e törvényes kötelességeiknek pontosan eleget tesznek, a gazdasági cselédeiknek balesetei folytán felmerült költségeket megtéríti, ellenben, ha ezeket elmulasztják, baleset folytán sérült cselédeik (illetőleg ezek örökösei) az illető munkaadóktól éppen olyan baleseti segélyezést követelhetnek, mint a minőtől a pénztárral szemben elestek. Hús ára Szatmárou és Budapesten. Még mindig tart a budapesti husinség feletti jajgatás, még mindig szidják, ha nem is oly nagy mértékben mint ezelőtt, a bőrkabátosokat, pedig ha a bpesti húsárakat nézzük, hát könnyen megállapíthatjuk, hogy a hús ára olcsóbb Budapesten, mint a vidéken, pl. Szatmár-Né- metiben. A szatmári mai húsárakat feleslegesnek tartom itt közölni, mert közismertek gazdáink előtt, de bemutatjuk, hogy mi volt a húsára Budapesten január 28-án : (Kg.-ként.) Marhahús. Helybeli első minőségűnek hátulja K T52—168, eleje 1T2—128, 11. rendű eleje 1T2—1 "28, hátulja 128—148. A vidéki első minőségű hátulja 1*16—1 '24, eleje 096—112. 11. rendű hátulja 076—112, eleje 0 70—0 90. Borjú. Helybeli ölésü, 160—164, vidéki 1T0—1 ‘40. Juh-hus. Helybeli I. rendű 100—112, II. rendű 0'84— T04. Sertéshús. Helybeli, elsőrendű, szalonnával 162—164, másodrendű szalonnával 156—1’60. Vidéki, szalonnával, első minőség l-50—152, másodminőség 128—1’48. Szalonna nélküli első minőség 1-74—178, másodminőség 170—172. Ha ezekhez az árakhoz még vesszük azt, hogy a fővárosban kimért hús minőségileg magasan áll a vidéki hús felett, akkor láthatjuk, hogy a fővárosi nép ma olcsóbban él mint mi. Háziipar tanfolyamok vármegyénkben. Egyesületünk e télen újból 4 háziipar tanfolyamot rendezett be; még pedig Csengerben a szövést, Berenden és Szatmárcsekén a kosárfonást, míg Érendréden a gyékényfonást kultiválva; ugyancsak az egyesület vármegyénk 8—10 községében összesen 80 népies előadást fog rendezni szintén e télen, megismertetve ezek által gazdáinkkal azokat a tudni valókat, melyeket minden gazdától ma meglehet követelni. Úgy a tanfolyamok, mint az előadások iránt szokatlan érdeklődés mutatkozik, mely mindenesetre igazolja azok életre valóságát és szükséges voltát. Felhívás lenmagtermesztésre. A győri és győr- szigeti olajgyár évenkint mintegy 200,000 mm. lenmagot dolgoz fel, amely mennyiség legnagyobb részét külföldről, főleg Argentiniából kénytelen beszerezni, pedig a lentennelés igen kifizetné magát a magyar gazdáknak, mert a rostált lenmag métermázsáját a gyár 30 K-val veszi, a lenszalma ára métermázsánkint 4—10 K közt váltakozik, aszerint milyen hosszú. Aki erről többet szeretne tudni, legjobban teszi, ha egyenesen a győri lenmaggyár igazgatóságától kér felviiágositást. Kinek van szüksége gazdasági mezei munkásokra? Vettük a következő értesítést: Az iránt van szerencsém megkeresni tek. Címedet, szíveskedjék az egyesület tagjait alkalmas módon (talán az egyesület értesítője, vagy lapja utján) értesíteni, hogy községünkben 1911. évre messzebb vidékre is elszegődni hajlandó gazdasági mezei munkások nagy számban kaphatók, akik aratást, cséplést, hónaposságot, cukorrépa vagy bármiféle munkát elvállalnak. A megkeresések „Községi Munkásotthon intézősége Békéscsaba“ cimre küldendők. Állatkivitel Horvátországba. Száj és körömfájás miatt hasított körmü állatoknak Szatmár vármegye avasi, csengeri, erdődi, fehérgyarmati, mátészalkai, nagybányai, nagykárolyi, nagysomkuti, szatmárnémeti és szinérváraljai járásaiból, valamint Nagybánya és Nagykároly r. t. városokból tilos Horvátországba.
