Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-11-11 / 45. szám
1 november 1I. SZATMÁRI QAZDA 7-ik oldal Ä gazda «-»Vfcníbar havi Báni valója. A gazdaságban. Ameddig csak az időjárás engedi, az őszi mély szántásokat folytassák, mert akkor a tavaszi gabonát nem kell szárításba, hanem csak erősen megfogáséit talajba vetni és a tavaszi vetést hamarább befejezhetjük. Ä rétre és levegőre, ha nagyon átázott, a marhát ne bocsássuk. Ha a megszáradt dohány 'megpuhult,# simítást és a csomózást meg kell kezdeni. A kertben. Legfőbb munka a kert fölásása és meghagyázása. A szabadban telelő parajt, petrezselymet, kelt, ka!arabét a száraz fagyok idején szalmával betakarjuk. A szőlőben. A tőkéket befedjük, a lugasvesszőket lehúzzuk és szintén betakarjuk. Az uj szőlők ültetéséhez a föld megforg áfását elkezdjük. Az’ ültetésre való sima vesszőket megkezdjük és pincébe, vagy vermekbe elrakjuk. A pincében. A kierjedt uj torokat föl kell töltögetni. Az állatoik köriül. Az Őszi munkák befejezte után az igás állatokat soványabb kosztra fogjuk. A vemhes állatoknak jó tartósáról azonban gondóskodni kell. Az istállóra szorult állatokat naponként a szabadban jártassuk. A méhesben. A méhek körül mindén munka el van végezve. A kaptáraidat most már semmi szin alatt ki ne bocsássuk. Etetésnek helye már nincs. A kaptárait a széltől védelmezők alkalmazásával óvjuk. Az adónak a negyedik évnegyedre eső részletét november 15-ig meg ékll fizetni. Pótvásár Fehérgyarmaton. Miután a fehérgyarmati állatvásár a szomszédos Matolcs községben uralgott száj- és körömfájás miatt be volt zárva, a járvány megszűnte folytán a minisztérium megengedte, hogy hétfőn, folyó hó 13-án pótvásár tartassák Fehérgyarmaton. R korpa mint baromfteieség. A korpa nem nagy megbecsülésben részesül a baromfiudvaron, mert igen kevés számú baromfi tenyésztő használja. A korpának az a jó tulajdonsága meg van, hogy kedvezően befolyásolja a csont és toll képződést, s a többi takarmányfélékhez irányává nem lévén drága, könnyen vegyíthető bele az eleségbe. -Teljesen eltekintve a korpának saját tápértékétől, a tapasztalat szerint az a jó hatása is megvan, hogy előmozdítja az emésztést és igy elősegíti a feletetett többi eleség jobb kihasználását, így pl. olyon lágyeleség, amely egyrész korpából és négyrész zab vagy árpadarából áll, könnyebben emészthető, mint olyan, amely csak zab és árpadárából áll. Ennek következtében azután a korpával kevert eleségnek gazdasági értéke is van. Etethető egyszerű természetes állapotában, de sokkalta kedvezőbb a hatása s jobban is használódik ki ha előbb leforrázzák és néhány óráig állani hagyjuk etetés előtt és csak azután keverjük össze a többi eleségfélével. Ilyenkor ősszel a vedlés idején nagyon jó szolgálatot fog tenni a korpa- jetetés, mert csak a jó táplálással rövidíthetjük meg ezt az időszakot. Országos állatvásárok vármegyénkben. November 13.-án Nagybányán; 14.-én Szamoskrassón; 16.-án Ki- | rálydarókon; 17.-én Csengeren; 20.-án Mátészalkán és Misztótfaluban. 21.-én Szatmár-Németiben. Ä hortobágyi öntöző csatorna. Serényi földművelés ügyi miniszter leküldte Debrecen városának azt a szer- | zödési tervezetet, amely szerint a nagyhortobágyi pusztán háromezer katasztrális holdra menő öntöző mű létesülne. Az öntöző-csatorna Nagyhortóbágy pusztának az Ohat néven ismert birtok testéhez való részén lenne, mely a Tísza-folyóhoz legközelebb esik. Az öntözéssel a szikes talajrészeket akarják följavitani és igy az okszerű állattenyésztést előmozdítani. Debrecen városig nemcsak a 3000 hold területet bocsátja át az államnak hanem a mű létesítéséhez még 500000 koronát is fölajánl. A kincstár 50 évig korlátlan használatra vesztét a területet és tartozik két év alatt az öntözési lerve- zetet akként elkészíteni, hogy az átvett területre a Tiszából másodpercenként legalább 1200 liter vizet vezessen az öntözőcsatoma. Debrecen város által felajánlott félmilió koronát szivattyú telepek, az öntöző főcsatorna és a terület belső berendezésére fordítják. A több költ séget az állam viseli. A terület belső berendezése tekintetében azonban a kincstár szabadon rendelkezik és az ott termesztett takarmányok értékesítése tekintetében csak arra vállal kötelezettséget, hogy eladásnál egyenlő ajánlat mellett debreceni gazdáké az elsőség. Ha a terület elárasztása sikerülne, ez esetben a város újabb 3000 hold területet ad át a kincstárnak. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: erdődi Géres, Hirip, Nagymadarász; fehérgyarmati Cégény t. mátészalkai Nyircsászári; nagykárolyi ÉrendrédVeszettség: avasi Avasfeisőfalu; csengeri Csenger; Vetés; nagykárolyi Bőrveiy, Kálmánd: nagysomkuti Kisfentős; szatmárnémeti Szamoslippó.
