Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-02-04 / 5. szám

február 4. SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal és egyenlétesen lehet vele kapálni a mily rfiélységre a kapa késeket beállítjuk és oly tökéletesen, amihez fog- hatóan kézzel kapálni nem lehet és a mellett azon nagy előnye is megvan, hogy a megkapált vetés nem marad letapósodottan vissza, mint a kézi kapálásnál. Én 30 k. hold cukorrépát váltott pár ökröket használva, j 4 ökör fogattal, 8 férfi és 8 gyerek napszámossal vé­geztettem. Ugyanezen terület kézi kapálása 220 nap­számost igényel. Ezen géppel meg lehet kapálni a répát ötször-hatszor, mig kézi erővel ha háromszor kapálunk, az időből is, de a költségből is kifogyunk. Kevesebb téfület kapálására igen alkalmas eszköz a kézi planett kapa, amellyel egy férfi munkás Va kát. holdat tud mégkapálni. Nehéz munka az egyezés, a mihez sok kézi erő szükséges, 20 napszámot kíván 1 kát. hold. Újabban a répát 15—20 kiló maggal vetik, hogy a ki­kelés ne legyen hézagos és ez esetben a sorokat ke­resztbe kapálják a Laas kapával, miáltal a kiegyelési munka felényire redukálódik. Így munkálva a cukor­répa csak a kiegyeléshez kíván kath. holdankint 10 nap­számot, a kapáláshoz napszámos nem kell, csak a ki­szedés-fejelés marad hátra, amit kézi erővel végezhe­tünk csak. Csikós Mihály. ... . .................... .......................... ------;-----------------------------­hern yó szedését még e hónapban folytathatjuk. Kony­hakertben a mennyiben az idő megengedi megkezdjük az ásást és február végével a petrzselymet, sárgerépát vessük el, mert csakis akkor kapunk szép termést, ha lehetőleg korán veteményezünk. A melegágyakba a ve­tést be kell fejezni, azonban még plántálást ne csinál­junk mert az idő nem eléggé megbízható. Pincében ha a borok lefejtését már befejeztük, semmi különösebb munka nincs, a szellőztetésről azonban gondoskodjunk. Az istálókban figyeljük a takarmányozást nem­csak azért, mert a gazda szeme hizlalja a jószágot de mivel még messze van a tavasz és soha sem tudjuk meddig fog tartani a tél s ha csak egy marok takaf- mány megy egyszeri etetésnél egy drb. marhánál kárba az már egy istállóba oly mennyiséget tesz ki egy télen át, hogy annak hiánya könnyen zavarba hozhatja a gazdát. Mindennél, de különösen a takarmányozásnál ajánlhatjuk a legnagyobb takarékosságot, mert csak Így telelhetjük ki marháinkat jól S nagyobb anyagi áldozat nélkül. Mezőgazdaság jövedel­mezőségének fokozása. A gazda teendője február hóban. A gazdaságban még mindig folytassuk a trágya- j hordást és annak szétteregetését, siessünk vele külö­nösen a fagyosabb időben, hogy az általános olvadás beállta előtt elkészüljünk. Ismételten figyelmeztetjük gazdáinkat, hogy összes tavaszi talajművelő eszközeiket rendbe hozassák mert kedvező időjárás esetén február végén már igen gyakran szánthatunk s vethetünk. A faragóban végezzük be a már megkezdett munkákat, mivel már őszig kevés időnk lesz itt foglalkozni. Mag­tárakban a gabona rostálását, forgatását folytassuk, tiszta időben pedig nappalra nyissuk ki az ablakokat, hogy kellőleg kiszellöződjék- s a doh és penész el ne terjedjen. Gépek megrendelése már eszközlendő, mivel a gyárak idejekorán nem lesznek képesek szállítani, ha elkésünk a rendeléssel, pedig még azt is figyelembe kell venni, hogy mostanában a vasút is az állandó nagy kocsi hiány miatt késedetmesen szállít. A gépek vételénél a gazda körültekintéssel s óvatosan járjon el s forduljon tanácsért olyanokhoz, kiknek jártasságuk van e téren, másrészt pedig teljesen megbízhatók. A fa­hordás még folytatható, valamint — a mennyiben a cselédség rá ér — a fa feldarabolását ás megkezdhet­jük s boglyákba rakjuk. A gyümölcsösben, szőlőben szintén folytassuk a trágyázást s készüljünk elő a nagy tavaszi munkához; a gyümölcsösökben különben a fák tisztogatását és a (X.) A cikória (kátáng) gyökér beszállítása régért befejeződött s a termelők mindenütt arról győződtek meg, hogy ezen kereskedelmi növény minden tekintés­ben kielégítő, gyakran pedig meglepő jó hozamot biz­tosított. Ennek bizonyítékául beszéljenek a számok: Egy nagygeőci, ungmegyei földbirtokos, ki múlt 1910évbéh kísérletezett először cikóriával 160 mm. felüli termést ért el magy. holdanként (1200 öl) s dacára annak, hogy a megnövelése, — termelés ismeretlen volta miatt magas költséggel járt, mégis magy. holdanként 274 K 92 fill tiszta jövedelmet hozott. Voltak ámbár még Szabolcsmegyében is 140— 160 mm-ás termés eredmények, ami annál is örvende- tesebb tény, mivel a cikória cultura jövedelmezősége már 100—110 mm. átlag termés mellett is eléggé be van bizonyítva. Azonban voltak mindamellett oly területek is, a hol ezidén a termés esetleges mulasztások következté­ben a várt eredményt nem érte el. Igaz, hogy a kezdők ez idén legtöbb esetben már a vetésnél követtek el hi­bát, azonfelül nagy kárt okoztak az egerek is, mégis a csekélyebb hozam okát abban kell keresni, hogy a fiatal növényzet nem lett idejében megmunkálva, eset­leg nem lett eléggé ritkítva vagy gyomlálva, ennek következtében elgazosodott és nem egy esetben a pa­jor is pusztította. Egyes vidéken már tavaly jelentkezett a pajor (cserebogár), más vidéken pedig ez idén várható annak

Next

/
Oldalképek
Tartalom