Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-10-28 / 43. szám
7-ik oldal október 28. SZATMÁRI QAZDA utóda az 1848 előtt létezett úrbéres községinek. Ebből folgóan a politikai község még abban az esetben sem : felelős a kegyúri terhekért, ha az 1848 előtt volt cario- ! niea visítatíoróí felvett jegyzőkönyvet az úrbéres községi I magára nézve kötelezöJeg aláirta. Hol a drágaság? Äz osztrák és magyar jutagyárak egyesülete a mai naptól kezdve a zsákok árát 3, a fo- ! nalak árát '2 és fél fillérrel emelte fel kilogrammonként, j — A magyar márványban.!) ák kartellje a bútor és építési célokra szolgáló márvány lapok árát október 1-től kéz- ! dodő érvénynyel 25 százalékkal fölemelte. — Ä kávé- 1 árak az utóbbi napokban állandóan emelkedő irányzatot mutatnak. Mig a múlt esztendei hamburgi jelzések Santosra nem haladták meg az 57 márka 57 márka 50 ! pfenniget, ez idén decemberre 64 márkán felül, márciusra és májusra 63 márka 25 pfenningen jegyeztettek, j — A cukorárak szintén emelkedőben vannak. De ki beszél ezekről az áremelkedésekről? Senki, mert a drágasági hecc intézői csak akkor lármáznak, ha a gazdákon üthetnek. Magyarország sertéstenyésztésének jövője. Hazánk sertéstenyésztésének nemcsak az a baja, hogy a sertésvész felényire apasztotta állományunkat, s ennek következtében még ma is igen sok gazda van, aki a sertés- vésztől való félelem miatt nem mer sertéseket tenyészteni, hanem az is baja, hogy a magyar mJanglica bár páratlanul kitűnő zsirsertés, de szaporasága, fejlődő képessége és hízodalmassága igen rossz. Mig más orzá- gokban egy koca 16—20 malacot nevel fel évente, a melyek 10—12 hónapos korukban 100—150 kg. étetsulyt érnek el, addig a magyar mangalicák csak 60 kg. súlyt értitek el. Ez az (oka annak, hogy a manga- j Lica sertés tenyésztőije még ott is csak alig hajt jövedelmet, a hol a sertésvész nem szedi a maga áldozatait. Eleken a bajokpn ma már elégkönnyen lehet segíteni. A sertésvesz ellen elég biztos védelmet nyújt a Hutyra-féle védő oltás, s csak csupán az a fontos dolog, hogy a védő ojtás akkor alkalmaztass/ék' a mikor a sertésvész fellép. Tehát már az elsjo meg- bietegülésnél állatorvoshoz kell fordulni, s azonnal, a mint az a sertésvész jelentőségét konstatálja, táviratilag kell megrendelni Budapestről, a járványtan! in- teaetből az ojtó anyagot, s azzal valamennyi sertést be kell ojtanii akár érintkezett az a beteg sertéssel, akár nem. Ha már több drb. sertés elhullott s ha ennek kö- vtetkeztében a faika nagy része már fertőzve van, akkor az ojtás megkésett, eredménytelen lesz. A csekély szaporaságnak, a IqjsSju fejlődésnek is mag van a maga orvossága. Vannak ma már olyan nemesített mangalica sertések, amelyek évente éppen 15— 20 darab malacot szülnek és nevelnek fel, mint akármelyik angol sertés, s a melyek olyan gyorsjan fejlőd1- nek, hogy egy éves korukban 120—160 kg. élősúllyal bimak, s e mellett a mangalica sertés minden tulajdonságát megtartották, tehát úgy edzettségét és hizó képességét, mint nagy zsirtermelő képósdégét, de e mellett törzsük hosszú hengeres, a maron és háton rendkívül széles, hizodalmasisjáguk pedig jóval nagyobb. Ezé a sertésé Magyarországon a jövő. Nem telük bele 10— 15 év, hogy ez fog mindén más sertést kisjzoritani az országból, mert nincs sertés, amely a mi viszonyainkhoz mérten jobban megfelelne. Ma még alig egynéhány tenyészet van az országban, a mely felesleges számban ilyen anyaggal rendelkezik, aminő pl. Jeszenszky Pál és KovácSy Béla sertéstenyészete Dorogon, Satorkőpuszta, Esztergommegyében, ahonnét most fognak eladásra kerülni 3—4 hőnapos malacok, amelyek nagyobb súllyal bimak, mint a minővel a közönséges malacok 6—8 hónapos korban. Országos közgazdasági érdek, hogy ezek a Sertések mennél hamarább, általánosan terjedjenek el az országban. Óvás! A Brády-féie gyomorcseppeket kedve'tségülí miatt sokan utánozzák és több hamisítványuk van forgalomban. Ezéket a visszaéléseket megakadályozandó, a Brády-féle gyomorcseppek ezentúl csak rózsavörös kartonban kerülnek forgalomba, melyen a máriacelli Szűz Máriát ábrázoló védjegy és a »C. Brády« aláírás (látható. Ennélfogva más csomagolású csöppeket, mint hamisítványokat utasítsunk vissza. Vármegyénk állategészsége. Lépfene: avasi Avasujfalu csenged Csenger; mátészalkai Nyírcsászári; nagykárolyi Érkörtvélyes, Nagymajtény; szinérváraijai Papbikó; Nagykároly. Veszettség: csengeri Csenger; ‘.Vetés ; mátészalkai Olcsvaapáti; nagykárolyi Bőrvely, Kálmánd: nagy- somkuti Kisfentős szatmárnémeti Szamoslippó Szárazberek. Ragadós száj- és körömfájás: erdődi Királyda- róc 13 ír, Krasznabéltek 7 u., Laphegy 4 u. Piská- ros I., Szakasz 1. fehérgyarmati Matolcs 14 u, Uszka30 u. mátészalkai Nyirmegyes m.; nagysomkuti Szamos- ferricse 11 u. szinérváraijai Alsóhuta 5 u. és 1 1. Rühkór: nagybányai Alsófernezely ló. Sertésorbánc: csengeri Csengerbagos t.; erdőd; Nagymadarász mátészalkai Fábiánháza. Sertésvész: csengeri Ura; nagybányai Alsófernezely, Láposhidegkut 2 u.; nagysomkuti Kolcér, Kováss Nagynyires : Nagysomkut 4 u. ; szatmárnémetii Dobrácsapáti ni. szinérváraijai Apa, Barlafalu, 16 u., Papbikó 2 u., Patóháza 12 u. Felsőbánya 2 u.; Nagybánya 3 u.; nagykároly t. Felelős szerkesztő: Vllágossy Gáspár eggl. titkár. Segédszerkesztő: Riszdorfer Imre. Főmunkatárs: Böszörményi Emil dr.
