Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-10-28 / 43. szám
2-ik oldal SZATMÁRI GAZDA október 28 Szatmári gazdanapok. Folytatás. Darányi Ignác elnök: Senki felírva nincs. Ha szóiani senki sem kivan, a vitát berekesztem. Azt hiszem, ki-' jelenthetem, hogy a tisztelt nagygyűlés gróf Károlyi Mihály határozati javaslatát egyhangúlag elfogadja. (Zajos helyeslés.) Már most következik a napirend szerint gróf Maj- láth József önagy méltóságának előadása »Város és falu« cimmel. I. Állami és társadalmi közéletünk rohamos hajszájában (euphonikus hangzatossággal haladásnak szoktuk nevezni) ott tartunk, hogy maholnap a mennyiség kérlelhetetlenül tapos le minden milyenséget. Hegel már évtizedek előtt hangoztatta büszkén: Die massen avanci- ren. (A tömegek törnek elő.) És mi, a generosa naiio hun garia »modern« unokái, kiknek őseiről Leo Grammatikus följegyezte, hogy fényűzéshez, kincsgyüjtéshez semmi hajlamuk sincs és csak a lélek erejével akarnak elleneiken túl emelkedni, ezen eszményi kiválóságról immár teljesen megfeledkeztünk. Nagyon törpe epigonokká laposodtunk. Másolásokkal bíbelődünk .Csaknem minden tettünkkel bevalljuk, hogy önálló, sajátlagos alkotásokra képtelenek vagyunk. És mégis ámítjuk magunkat, hegy haladunk, az idők követelményeivel számolunk és így méltók vagyunk arra, hogy haladottabb európai nemzetek kerek asztalánál illő helyet foglaljunk el. A száz év előtt való gazdasági élet főjellemvonása volt Magyarországon az egyszerűség és a kevés igény. Ma? A legőrültebb fényűzés, az igények tulcsavarása ejt mámorba es veszélyes bódulatba. Valamikor, nem is oly régen, földmi veséink az élethez szükséges élelmi és egyéb cikkeket maguk termelték. Még az építkezési anyagokat is a földtől kapták. Ha a városokban már nem is történhetik mindenben igy, ott is több időn át a természetben való gazdaság uralkodott. A városok lakói többnyiké falun dolgoztak. Néha falun is laktak. A városok végén kertek, erdők terültek el. Szükségleteiket bőven fedezhették. Azelőtt több munkáskéz foglalkozott mezőgazdasággal, mint a gazdaság más ágaival és igy nagyobb volt a lakosok száma faluhelyeken, mint a városban. Falun azok az intézmények, melyeket az egyes népek betelepítésük alkalmával létesítettek, bár lassan a jobbágyság/ állapottal átalakultak, de alapjukban meg nem szűntek, sőt a legújabb korig megmaradtak. A városokban is sokáig élt az ipart, kereskedelmet és forgalmat magában egyesitő céhrendszer. Minden szellemi áramlat, jó és rossz Francaország- ból veszi eredetét. A régi gondolkodást is — nemzet- gazdasági téren — alaposan megváltoztatták a francia physiokraták. De különösen később az angol Adam Smith tett nagy hatást korszakot alkotó munkájával. A laissez-faire, laissez-pas:-i?r-féle ideák, a gazdálkodó egyének korlátlan cselekedetének áldásos eredményébe vetett hit ezeket a régi módi gazdasági állapoto- i kát megváltoztatták, felforgattak.. Mi volt az az erő, a mely ezen változást előidézte? A kapitalisztikus érdekek mozgató ereje. Ez szüntette meg *a földmivelés terén a három nyomásos gazdaságot. Ez az erő tüntette el lassanként a céhrendszert. A kapitalizmus elsősorban a mezögazdafäagban jelentkezett a nagy terjedelmű birtoknál. Később már csak az iparban és kereskedelemben. Most már nem a tudása, szorgalma, képessége, ambíciója, müvésizi hajlama vagy érzéke volt a döntő erő, hanem oly emberek jutottak érvényre, vezető helyekre, kik szándékosan vagy az adott körülmények és főleg érdekük hatása alatt ösz- szeverődtek. A kapitalizmus, a kapitalisztikus vállalat Sombart szerint az a gazdasági forma, melynek célja egy dologi vagyont értékesíteni oly szerződéskötések által, melyek pénzértékü szolgálatokra és ellenszolgálatokra vonatkoznak. Vagyis a kapitalisztikus vállalat a tulajdonosiak nyereséggel akar termelni. lioalme mezőgazdasági gépgyár Részvény-Társ. Hazánk legrégibb gazdasági gépgyára MOSÓMBAN. Legjobb anyagból és elismert gondos kivitelben kaphatók: Sack-rendszerü acél-ekék, egy és két vasú ekék, különféle szerkezetben. Hengerek, szántóföld- és rétboronák dús választékban. Hírneves lolókerekes rendszerű MOSONI DRILL SORVETŐGÉPEK. Osborne amerikai kévekötő és marokrakó aratógépek, fűkaszálók. Mindennemű cséplőgépek, kézi és járgányhajíásra. Gabona- tteztitó- és szelelő-rosták, konkolyválasztók, szecskavágók, répavágó és darálógépek kitűnő szerkezetben és különféle nagyságban. Morzsolók, kézi és erőhajtásra. Hollingsworth lógereblyék. Amerikai ló és kézi-kapák. Francia ekék, kapálógépek szőlőműveléshez. Szőlőzuzók, prések és permetezők. Tejgazdasági gépek. Bizományi raktár: BÍRÓ LAJOS urnái Szatmár, Piac-tér, báró Vécsey-ház.
