Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-10-21 / 42. szám
5-ik oldat SZATMÁRI GAZDA október 21. rozódtrtk a munkabérek. így Szatmármégyében, aboi ezelőtt 10 forintért vettünk egy szekér szénát, ma azért 50-—60 forinfpt kell adni. Azt látjuk, hogy az állattenyésztés óriási rezsivel és kiadásfia! jár. És akkor, a mikor súlyos viszonyok közt tartja fenn magát a gazda, midőn az állattenyésztés volna az, amelyből adóterheit, kiadásait fedezheti és akkor, amikor mindent elkövetünk az állííltenyésztésünk fejlesztésére: éppen ezt a nagy erőforrásunkat akarják most ketté vágni. (Úgy van, úgy van 1) Nem akarok bírálatába bocsátkozni a közös ügynek, annál kevésbé a közös vámterület kérdésének. Csak mint tételes törvényre mutatok rá, hogy a midőn a közös vámterületet Magyarország annak idején elfogadta, a teljes paritás alapján fogadta el, hogy ugyanazon jogok légyénél? biztosítva Magyarországnak is, mint — Ausztriának. Mert akkor, amidőn Magyarország Ausztriának sokszor kifogásolható iparcikkeit elfogadja és nagyon drágán megfizeti, ezzel biztosítani akarta magának, hogy e nagy mezőgazdasági állam érdeke ott is védelemben részesüljön és respeötáltasáfék. Rámutathatunk arra, hogy 40 esztendő Óta, Magyarország ezt a tétéles törvényt Ausztrával szemben soha meg nem szegbe, (Úgy van 1) hanem mint loyalis szerződő fél respektálta és most azt látjuk, hogy Bécs felől kapzsisági- gal jönnék felénk és mindent elkövetnek arra, hogy Magyarország legnagyobb erőforrását ketté vághassák, Magyarország állattenyésztését tönkre tehessék. Trieszttől kezdve Bukovináig körül vagyunk véve Ausztriától, úgy szólván egy erős kar ölel körül bennünket, el vagyunk zárva egészen a külföldtől és minden erővel igyekeznek azon, hogy bennünket a külföldből elszakítsanak, még csak azt sem teszik még, hogy az annabergí csatlakozást, amely kivitelünket nagy mértékben biztosítaná, megadják. Mesterségesén igyekeznek arra, hogy Magyarországot szegénynyé tegyék; úgy hogy igazuk van azoknak, akik azt hangoztatják mindig, hogy Magyarország csak Ausztriának gyarmata és Ausztria kizárólag Magyarországból él és innen veiszi Összes erejét. (Élénk helyeslés és éljenzők) Én abban a véleményben vagyok, hogy ez a kérdés. amikor Magyarország gazdáinak az érdekéről van sző, poiítffkai kérdés nem lehet. Itt minden magyar embernek egygyütt kell gondolkoznia, mert ez nemcsak a magyar gazdaflársadaflomnak, hanem az egész magyar nemzetinek életkérdése. Itt össze kell kapcsolódni a mi érdekeinknek és meg kell találni a gróf Károlyi Sándor levelében irt együvé tartozandóságnak érzetét, amely bennünket erőssé tud tenni, mert csak egy erős, együtt gondolkozó magyar gazda-társadalom tud a bécsi kapzsisággal szemben győzelemmel harcolni! Örömmel üdvözlöm gróf Károlyi Mihály indítványát és azl magám részéről elfogadom. (Hosszas, zajos éljenzés és taps.) Darányi Ignác elnök: Fel van írva Meskó Pál, a M. G. Sz. titkára. Meskó Pál: “risztéit Gazdagijülés! Ausztria olyan, j mint egy rósz asszony, leleményesen keresi az alkalma- j kai, hogy hogyan tudja megcsalni az urát; a legényben nem válogat, neki mindegy akár román, akár szerb, akár aigentiniai. (Derültség.) Ausztria azt szeretné, hogy Magyarország egy nagy népkonyha legyen, amelynek a sparhe|tjén neki főzzenek jó Ízletes csemegéket; a fizetést azonban rábízná arra a jó öreg nagy harangíaj (Éjlénk derültség és tetszés.) Midőn látja az ember, (ío- gyan tudják Ausztriában a törvényeket szellemükből ki-, íorgaiühi; önkéntelenül arra a gondolatra jön, vájjon a bécsi egyebemén nincs-e egy törvéngcsavarási tanszék, ahol ki tanítják a minisztereket, államférfiakat a törvény kijátszására. (Élénk derültség és éljenzés.) Sokan hallänak, L gazdagyülés arról az argentinjai húsról és csakugyan azt hiszik, hogy azért akarják behozni az argerttöniai húst, mert meg is akarják enni Sző sincs róla. Hiszen Bécsben azon mészárszékek elöfót, ahol argentinjai húst árultak katona banda Játszott, mindén szakácsáénak rózsabokrétát ígértek, még sem vásárolt senki. Az állatkertbe kellett kivinni a húst, 'de az oroszlán ott sem ette meg csak a farkasok. (Zajos dé- rüdteég.) Azért kell Ausztriának az argentinjai hús, hógy égy pár ezér tonna mindig ússzék a tengeren, hogy megfenyegessék a magyar g&zddt és letörjék a magyar málha árát. (Úgy van, úgy vart!) Ki érezné ezt legjobban? A kisgazda, aki a beá51itlani való marhát eladja. E kérdésben nekünk okvetlenül tiltakoznunk kelj, és most, midőn Bécsben a döntő tárgyalások folynak, azt -üzeni a szatmári gazdagyülés a magyar kormánynak, a főWmivelésügyi miniszter urnák, hogy ne engedjék a háít(ukon összetöretni a magyar nemzeti éfdékekek zászlaját. (Úgy van, úgy vanf) Azt a reményét fejezi ki ez a magyar gazdagyülés, hogy a magyar agrárlobogót Becsből ném gyászfátyollal fogják visszahozni, hanem a győzelem pártüikájával ékesitvel (Zajos helyeslés és éljenzés.) De eh ez szükséges, hogy összdtarteimk és e kérdésben biztosítsuk a földművelésügyi miniszter urat, hogy méí létté leszünk zárt sorokban. És legyen meggyőződve őnagyriuiífösága, hogy ha ezen a harctéren elesik, a magyar nemzet szivébe esik és azt hiszem, fogja magát olyan jól érezni, mint a bársony székben. (Zajos éljenzés, tetszés és taps.) És légyen meggyőződve, hogy abban a temetőben, amelyet a magyar nemzet szivében (találni fog, ott csakhamar be következik a feltámadás, és a legünnepeltebb ember lesz Magyarországon 1 Ajánlom a határozati javaslat elfogadását. (Hosszas, zugió éljenzés és taps.) (Folytatjuk.) *
