Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-10-08 / 40. szám

október 8. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal két az által, hogy képeiket a közgyűlés termében lelep­lezte. Azonban ez ünnepség elmúltával is mindennapi ün­nepinek itt és és pedig az által, hogy itt körünkben üd­vözölhetik a vidéknek, sőt az egész országnak gazda­társadalmát. Mert hiszen ide mindennap sokan, az or­szág sok részéről jönnek, meglátogatni ezt a kiállítást s nemcsak tanulni jönnek, hanem meggyőződni arról, hog^ mit lehet egyesülés által elérni. (Élénk helyeslés.) De, t. uraim, mindazon ünnepélyeket, amelyek ed­dig lefolytak, betetőzte a mai nap, amelyen itt a gazda- társadalom összegyűlt, összegyűlt pedig; a »Szatmár- inegyei Gazdasági Egyesület« és a »Magyar Gazda Szö­vetség« együttes, lelkes mozgalma utján. És a magyar gazdatársadaJom ma nemcsak arról győződhetik i tt meg, hogy mit lehet teremteni a magyar gazdatársadalomnak, hanem arról is, hogy a magyar gazda-társadalom együtt él, együtt gondolkozik és együttesen kitart, (ügy van! ügy van!) T. Uraim ! Én ma is abban a szerencsés helyzet­ben vagyok, hogy a földmivelésügyi kormányzatot, a Nagy méltóságú földmivelésügyi miniszter urat, gróf Serényi Bélát képviselhetem. (Élénk éljenzés.) Rendkívüli kitüntetésnek tartom azt, hogy ily két fényes egyesület közös munkájánál jelen lehessek. (Élénk éljenzés.) — öexeilentiája, a földmivelésügyi miniszter is véghetetlen sajnálatát fejezte ki, hogy meg nem jelenhetett, de az lehetetlen volt, mert egyéb teendői akadályozták. Én meg vagyok bízva őexcellentiája ,gr. Serényi, Béla ne­vében, hogy átadjam az ő legmelegebb üdvözletét s sze- renesekivánatait gazdatársainak, úgy az egyesületnek, mint a »Magyar Gazda Szövetséginek; — s midőn üd­vözletét küldi, kéri a mindenható Istent, adja áldását munkájukra! (Zajos éljenzés.) Tudom, hogy ma itt különböző vélemények fognak megnyilvánulni. De tudom, hogy mindazok a gazdatár- sad alom érdekében történnek. Méltóztassék meggy ő­ződve lenni, hogy az itt kifejezésre jutó véleményeket és nézeteket én mind közölni fogom a földmivelésügyi miniszterrel, és méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a miniszter mindezeket a legnagyobb jóindulattal fogja venni és igyekezni fog tőle telhetőleg ezen óhajoknak vagy véleményeknek a lehetőségig sikert és eredményt kivívni. Méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy Öexcellentiájának legmelegebb óhaja az, hogy működése mindig karöltve történjék a magyar gazdatársadalommal és úgy tartja ,-— amiket én is, — hogy csak az együttes működés által lehet nagy célokat és nagy eredményeket elérni. (Zajos éljenzés.) Most pedig t. uraim, midőn bezárom szavaimat, méltóztassanak megengedni, hogy magyar szivem őszin­teségével forduljak az Egek jóságos Istenéhez és kérjem, ápdja meg magyar gazda-társadalmunkat, áldja meg munkájukat és vezesse sikerre zászlójukat! (Hosszas élénk éljenzés.) Darányi Ignác elnök: Bejelentem, t. nagygyűlés, hogy a Nm. földmivelésügyi miniszter ur részéről még Szomjas Lajos min, tanácsos ur is ki van küldve. (Élénk éljenzés.) Már most méltóztassanak megengedni, hogy elnöki megnyitó beszédemet megtartsam. (Halljuk! Hajijuk!) Mindenekelőtt .üdvözlöm a »Magyar Gazda Szövet­ség» nevében, félszázados dicsőséges jubileuma alkalmá­ból a «Szatmámiegyei Gazdasági Egyesület»-et (Zajos éljenzés.) Kegyelettel emlékszem meg én is mindazokról, akik 50 hosszú éven át gazdáink érdekében itt lelkesen I működtek, őszinte rokonszenwel emlékszem meg az itteni fényes kiállításról és azokról, akiknek e munká­ban érdemük van. őszinte vonzalommal és tisztelettel üdvözlöm a «Szatmármegyei Gazdasági Egyesület» nagyérdemű elnökét, einöktársamat e gyűlésen, régi barátomat, kihez rváltozhatlan tisztelet és barátság (csatolt mindenkor: gr. Teleki Géza Őexcellentiáját. (Zajos éljen­zés.) Nem különben üdvözlöm ezen egyesület kiváló álelnökeit; fáradhatatLan titkárát, kik a kiállitás érdeké­ben oly lelkesen működtek közre. (Hosszas éljenzés.) De nem lehet gazda-gyűlés anélkül, hogy összes gazdáink, de különösen kisgazdáink nevében ne üdvözöljük a meg dicsőült. gr. Károlyi Sándor méltó vezér-társát, gr. Dessewffy Aurél őexcellentiáját, aki sohasem hiányzott ott, ahol a gazdák érdekeit támogatni, védelmezni, előmozdítani kellett, (Úgy van!) és aki kereskedelem-po­litikai kérdésekben is mindenkor oly szilárd álláspontot foglalt el gazda-közönségünk érdekében. (Zajos éljen­zés.) De hézagos volna a felszólamlásom, hogyha nem üdvözölném ezúttal azt a férfiút, aki idősebb társegye- süfietünknek nagy érdemű elnöke, gr. Károlyi Mihály ö- méltöságát; üdvözöljük őt azon alkalomból, hogy bale­sete után újra felgyógyult és újra ami soraink élére állott. Szivemből kívánom, hogy munkáját mindenkor a siker áldása kisérje! (Hosszas éljenzés.) Nehéz, nagyon súlyos viszonyok közt jöttem én egyszer Szatmár-Németibe. Jöttem: akkor, mikor áthi­dalhatatlan ellentét látszott fenforogni e város érdeke, e város jövője és az ármentesi tő-társulat közt. Azon nagy nehézséget sikerült egyesült erővel legyőznünk, és akkor én jutalmul és az önök bizalmából itt pol­gárjogot nyertem, és úgy érzem, hogy amikor ide jöt­tem, csak haza jöttem. (Élénk éljenzés.) Most is, t. uraim, nehéz viszonyok hoztak bennün két ide. Az osztrák i pari körök önzése és kapzsisága (Zajos felkiáltások: Abcugl) nem akarja bevárni az 1917-ik esztendőt, hanem már addig is időközben visz sza akarja csinálni ezen kiegyezésből azt, ami a ma­gyar mezőgazdának javára szolgál. (Úgy van! Úgy. van!) Az ipari vámokat, amelyeknek adóját mindnyájan fizetjük, fenntartják, sőt az ipari vámokat kartellek, megegyezések utján mesterségesen fokozzák. De ami vám-védelmünket, a mezőgazda és a kisgazda vám- i védelmét mesterségesen, törvényellenesen leszállítani akar

Next

/
Oldalképek
Tartalom