Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-09-09 / 36. szám
5-ik oidal SZATMÁRI GAZDA szeptember 9. sokkal kevésbé inklinálnak valamely betegségre, mint a világosabb színűek. Hogy pedig a Large Black faj mangalica edzésére nem csak nálam vált be, nálunk az országban ezt igazolják az egyik főhercegi és egyíR nagyobb grófi uradalomban szintén e fajjal már eszközölt kísérletek eredményei, melyet az ottani uradalmi főtisztektől kapott levelek igazolnak. Én tehát azon gazdatársaimnak, kik mangalicát tenyésztenek eme vér frissítésére, ellentállóbbá való tételére, a szaporaság előmozdítására a Large Biackot vagy csep vér keresztezésre ily mangalica keresztezést nyugodt lélekkel ajánlani merem. A 'kiknek pedig Berkschier vagy más hús sertés tenyésztésre alkalmas területük van, mely a mi klimatikus viszonyainknak megfelel, ne riadjanak vissza ily sertések tenyésztésétől, mjert a könnyű és gyors nevelés, bő ma- lacoz"s s különösen városok, fürdők közelében a köny- nyü értékesítésben megtalálják tisztes polgári hasznukat, ha ez utóbbiaktól lefölözött tej, savó vagy ily féle hiányában a lucernát, herét, ez utóbbiakat télen szecskázva, forrázva nem sajnálják, fáradtságuk és befektetett tőkéjük kamatát számításukba megtalálják. A fő, hogy lelkiismeretes, megbízható cselédekről talár a tenyésztés kezdeténél gondoskodni és ezt is kellőleg ellenőrizni meg ne feledkezzenek, szem cflött tartva öreg gazdáink példa beszédét, hogy »a gazda szeme j hizlalja a marhát« de a sertést is ám. Ne hallgassanak tehát gazdatársaim az ijesztgetésekre, hanem ha véleményt kérnek bármely tenyész irány tervezetről, nézzék meg ki adta azt a véleményt, tenyésztette az már azt a fajt, tehát gyakorlati tapasztalatai vannak-e azon a téren e fajról és minő az a tapasztalat, szóval alaposan mérlegeljék, mert sokszor iüy laikus által adott tanács a gazdának érzékeny kárt okoz, ha elmulasztja e téren a kedvező konjukturákat kihasználni. Most minden kissé számítani tudó gazda hídja, j hogy kellő óvatosság és rendes tartás mellett a legjobban a sertés tenyésztés fizet, és ezt még a mostani drá- j ga takarmány iárak és magas korpa-árak mellett is álli- ! teán, hogy az állattenyésztés terén ma megfelelő viszo- nyok mellett ez a legjövedelmezőbb a gazdára nézve, j Tessék utánna számítani. Fekáltrágya hatása a szőlőre. Lapunk múlt évi 52. számában hosszasabban ismertettük az első szatmári műtrágya gyár tékái komposzt termékeit, közöltük a magyaróvári m. kir. mezőgazda- i sági vegykisérleti állomás által 1910. évi október hó 1-én kelt 4257. sz. alatt kiadott elemzési bizonylatot, mely szerint a gyár- által előálflitott fekáltrágya oly ősz- I szetételü, hogy különösen a szatmármegyei talaj viszo- I j nyokat tekintve, gazdáink biztos siker reményében hasz- j Hálhatják. Közöltük több kísérlet eredményét, valamint íelso- ! roltunk gazdaságokat, hol a fekáltrágyát a legnagyobb | sikerrel használták és használják, rámutattunk arra, hogy j különösen foszforban szegény talajunk mellett ezt az ! aránylag nagy foszfortartalmu trágyát nyugodt lélekkel ajánlhatjuk gazdáinknak. Ajánlottuk a szatmári gyár tékái komposztát szőlőbirtokosainknak is, mivel különösen a Szatmárhegyen, hol egy szekér istállótrágya 5 koronába kerül, nagyon is kifizeti magát e trágyát használni. Mivel a gyár múlt év nyarán, jobban mondva az ősz kezdetén tudott csak szállítani, ősszel nem trágyázhattuk meg a kisérletezésre kiszemelt szőlőket, hanem csak a tavaszon. Két szatmárhegyi kisebb szőlősgazdánál alkalmaztuk a nyers tékái kompasztot, minden tőkére 11/2 kgrot számítva. A trágyát a tőkének hegy felőli oldalára helyeztük, úgy, hogy ez a gyökérzettefl közvetlenül ne érintkezzék s oly mélyen legyen, hogy kapálás alkalmával a felszínre ne kerüljön, április elején történt mindkét szőlőben a trágyázás. Meg kell jegyeznünk, hogy mind két szőlőben maradt oly terület is, éppen az összehasonlítás céljából, — mely nem fekál- trágyával lett trágyázva. tft szőlő a kedvező tavaszi időjárás mellett szépen hajtott s fejlődött, általában jó közepes termésre van kilátás, de mag a fekáltrágyával trágyázott területen a vesszők erőteljesebbek, sőt a termés mennyiségénél is tapasztalható a hatás, addig a múlt évben istállótrágyázott területen a vesszők gyengébbek, a miből azt láthatjuk, hogy a jövő évi termő vesszők erős fejlődésükkel biztosit ják a jövő évi termést s nagyon természetesen mint erősebbek, nagyobb ellenállásra képesek mindenféle betegséggel szemben. Hogy a termés mennyiségénél nagyobb eredmény nem volt elérhető, annak oka az, hogy csak a tavaszszal történt a trágyázás. Minőségi különbségről szüret előtt több mint egy hónappal lévén, még nem beszélhetünk. Meg kell itt emlitenünk, hogy egyik szőlőben éppen az a rész lett fekál komposzttal trágyázva, mely a szőlő másik felétől nagyon el volt maradva, ma már ez utolérte az előbbit s gazdája jó reménynyel nézhet e te- rületrőJ is már az idei, de különösen a jövő évi termés eredményének. Ezekben tartozunk a kísérletezésről beszámolni s ismételten figyelmébe ajánljuk szőlős gazdáinknak az első szatmári műtrágyagyár fekál komposztját.
