Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-01-28 / 4. szám
SZATMÁRI GAZDA 5-ik oldal Mezőgazdaság jövedelmezőségének fokozása. A cikória (katáng) gyökér beszállítása régen befejeződött s a termelők mindenütt arról győződtek meg, hogy ezen kereskedelmi növény minden tekintetben kielégítő, gyakran pedig meglepő jó hozamot biztosított. Ennek bizonyítékául beszéljenek a számok: Egy nagygeőci, ungmegyei földbirtokos, ki múlt 1910 évben kísérletezett először cikóriával 160 mm felüli termést ért el magy. holdanként (1200 öl) s dacára annak, hogy a megmívelése, — termelés ismeretlen volta miatt — magas költséggel járt, mégis magy. holdanként K 274-92 fül. tiszta jövedelmet hozott. Voltak ámbár még Szabolcs megyében is 140—160 mm-ás termés eredmények, ami annál is örvendetessebb tény,mivel a cikória cultura jövedelmezősége márlOO—110 mm átlag termés mellett is eléggé be van bizonyítva. Azonban voltak mindamellett oly területek is a hol ezidén a termés esetleges mulasztások következtében a várt eredményt nem érte el. Igaz, hogy a kezdők ez idén legtöbb esetben már a vetésnél követtek el hibát, azonfelül nagy kárt okoztak ez egerek is, mégis a csekélyebb hozam okát abban kell keresni, hogy a fiatal növényzet nem lett idejében megmunkálva, esetleg nem lett eléggé ritkítva vagy gyomlálva, ennek következtében elgazosodott és nem egy esetben a pajor is pusztította. Egyes vidéken már tavaly jelentkezett a pajor (cserebogár), más vidéken pedig ez idén várható annak fellépése s hogy ez mily nagy kárt okozhat, azt minden gazda elléggé ismeri. A legjobb és legalaposabb védekezés ellene ha tavasszal a cserebogarat mindenfelé gondosan össze- fogdössuk, a talajban pedig legsikeresbben úgy írhatjuk, hogy „Kainit sót“ hintünk fel és azt alászántjuk. A cikória-gyökér-termelés szép hozama a házai mezőgazdaságra nagyon is ráfér, mert a nehéz megélhetési viszonyok, — magas bér és napszám mellett, a gazdának is igyekeznie kell, hogy mezei termékei után bevételeit fokozza. A cikória termelés ezért mindig munkát és fáradságot megháláló — jól jövedelmező — s biztos bevételi forrásnak tekinthető. Az 1910-iki termelési év tavasszal nagyon is nedves, nyáron pedig húzamosabb időn keresztül túl száraz volt, a cikória azonban mindannak dacára jól fejlődött, a mi azt bizonyítja, hogy a növény nagy ellenálló képességgel bir, az időjárás viszontagságait — sőt a jégverést is annélkül, hogy kárt szenvedne — elviseli. Hogy cikóriával jó eredményt biztosítsunk, ajánlatos a talajt már ősszel előkészíteni és a szükséges trágyát egyúttal jól alászántani. Ha azonban dohány január 28. ______________________ után következne cikória, akkor a trágyázástól — a talaj jól megmívelt volta miatt eltekinthetünk, mert az ily földek hozama kiváló jó szokott lénni. Ajánlatos továbbá az elgazosodott földeket tavasszal jól megboronálni, mig a gyakori és mély szántás mellőzendő, mert a talaj nem csak, hogy nagyon meglazulna, de téli nedvességéből is sokat veszítene. A géppel való vetés előtt és után — a talajt hengerelni okvetlen szükséges, épp úgy a fiatal növényzet „Planet“ egykerekű kapával való megmunkálása is nagyon ajánlatos, mivel az ezen eszközzel nagyon korán és gyorsan végezhető és igen előnyös. Az egyeselés szintén pontosan történjen és a mellett ne legyünk nagyon aggódók, mert minél nagyobb helye van a gyökérnek, annál jobban fejlődik. Elegendő fogat mellett és alkalmas, nem túl kötött — talaj esetében a kiszántása ekével, melyhez külön szerkezetű kés is van, nagyon könnyen történik. Még fel kell erhlitenünk, hogy cukorrépa és burgonyának legjobb előveteménye a cikória. Különfélék. Meghívó az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“ Igazgató-Választmányának úgyis, mint a „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége“ Végrehajtó- Bizottságának 1911. évi február hó 4-én (szombaton) d. e. 11 órakor a Köztelek székházának (IX., Köztelekutca 8.) dísztermében tartandó rendes ülésére. Tárgyak: 1. A múlt ülés jegyzőkönyvének bemutatása. 2. Jegyzőkönyv hitelesítésére két tag kiküldése. 3. Budapesti IX. országos gazdakongresszus előkészítése. 4. Német gazdák magyarországi tanulmányútja. 5. 1911. évi OMGE. tanulmányút rendezése. 6. Nógrádmegyei Gazdasági Egyesütet átirata. 7. Folyó ügyek. A köz- gazdasági szakoly javaslatai: a) Állásfoglalás az 1887. évi XLV. t-c. 3., 4. és 5. §-ainak módosításáról és ki- egészitésésől szóló törvényjavaslat tárgyában és tiltakozás az örökösödési illeték felemelése ellen, b) Gazdasági egyesületi székházak házadómentességének ügye. c) Állásfoglalás a szőlőkarók díjszabásának megváltoztatása és az abraktakarmány-tarifák kiviteli és belfor- galmi viszonylatokban való eltérő megállapítása tárgyában. Az állattenyésztésünk fejlesztésének eszközei. A földmívelés és növénytermesztési szakosztály javaslatai : a) A sortrágyázásról szerzett gyakorlati tapasztalatok, b) A lentermelés fejlesztés. A mezőgazdasági ipari, kereskedelmi és üzemi szakosztály javaslatai: a) A szakosztály megalakulása, b) Magyar termelők rendszeres észrevétele a berlini sörárpa- és komlókiállitásokon. c) Gőzektulajdonosok iparigazolványa. A műszaki hizottság javaslatai: a) A bizottság megalakulása, b) A bizottság idei munkaprogrammja. A tenyészállatvásár rendező-bizottság javaslatai: a) Állandó tenyészállatvásári telep be-
