Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-07-22 / 29. szám
Julius 22. SZATMÁRI GAZDA 3-ik oldal megvesztegetett mérnök kedvezése némely gazdának kárt okozott. Most már az uj tagositási törvény szerint a tagositási eljárást bármely Írni tudó földműves ember néhány soros kérvény- nyél maga is kérheti. A földmiveiésügyi miniszter egy pártatlan bizottságban megvizsgáltatja előbb, hogy a községben hasznos-e a tagosítás. Így tehát egyeseknek kedvező, igazságtalan tagosításról szó sem lehet. A tagositási költségeket a kincstár előlegezi. E költségeket nyolc év alatt kell visszafizetni, mindenkinek a birtok- mennyisége arányában. Így tehát a népre súlyosan nehezedő teherről sem lehet szó. A költségeknek 10—15%-át a kincstár fizeti. Most csak vizsgázott, tehát megbízható mérnök tago- sithat. Ennek a munkáját állami mérnökök ellenőrzik és ezek is hitelesítik. így tehát a mérnök senkit sem részesíthet jogtalan előnyökben. Ott, ahol eddig a legelőket oktalanul fölosztották s ahol most a legelő hiánya miatt állatot nem tarthatnak, ott közlegelőt is hasítanak ki. A közlegelőbe valamennyi birtoknak legföllebb 5%-át hasíthatják ki. Egyhangú megállapodásra azonban az érdekeltség nagyobb közlegelőt is teremthet. A tagositási még azért is ellenszenvvel fogadják, mert a gazdák egyik-másik darab föld iránt előszeretettel vannak s félnek attól, hogy a jobb föld helyett silányabbat kapnak. A valóságban úgy áll a dolog, hogy a mérnöknek egyforma földeket kell kiadni s ha már lehetetlenség egyforma jó földeket kiosztani, akkor az egyik darab jó föld helyett kétszer, háromszor akkora más földet kaphat a gazda. így tehát nem károsodhat, sőt előny éri. Ha a miniszter a tagosítást célszerűnek mondja ki, úgy a törvényszék a tagosítást csak akkor rendeli el, ha a tagosítást kívánók birtoka, holdszám szerint, a tagositandó terület egy negyedrészét kiteszi. Az állam, a törvény- hatóság, a község, az egyházak és a kiskorúak birtokát a tagositók birtokához számítják. Azok tehát, akik a néppel érintkeznek: a jegyzők, a tanítók, a papok, a telekkönyvvezetők iparkodjanak a község népéi a tagosítás előnyeiről meggyőzni s őket a tagosítás megkérésére rábirni. Most jelent meg a föld nevelésügyek miniszterének kiadásában a tagosításról szóló derék kis művecske, amely népszerű modorban igen vonzóan ismerteti a tagosítás előnyeit, az eljárás megindításának, folytatásának egyszerű módozatait. Kívánatos volna, ha ezt a könyvecskét a falu értelmes emberei egy egyszerű levelezőlapon megkérnék a minisztertől, aki azt ingyen szívesen megküldi. Takarmányrépatermelésünk növelése. A tengerihez és a burgonyához hasonlatosan a takarmányrépa is az olyan kultúrnövények sorába tartozik, amelyet közvetlen istállótrágyázás segítségével termesztünk s a mely ennek a trágyázásnak hasznos tápanyagait mindenkép jól kihasználni is képes. Bőséges arányú istáűótrágyázással elérjük azt, hogy a takarmányrépa igazán dús hozamot is szolgáltat be, mindamellett, ez a bőséges istállótrágyázás egymagában még nem biztosítja egyben a takarmányrépa megfelelő jó minőségét is. A modern gazdálkodásnak éppen az a célja ma, hogy a takarmányrépa is tartalomdus, főként cukortartalomban bővelkedő legyen. Minél több a takarmányrépa cukortartalma, annál értékesebb takarmánytápszert is szolgáltat ez a répa. Elsőrangú takarrnány- répafajták is csak akkor szolgáltathatnak takarmánytáp- erőben gazdagabb anyagot, ha célszerűen jártunk el megnövelése, nevezetesen pedig trágyázása során. Nagy segítségünkre vannak ma már a takarmány- répánál is a mesterséges trágyák, a melyek megválo- gatásával nemcsak a répamennyiségeket, hanem azok minőségét is elegendőképen fokozni képesek vagyunk. A takarmányrépát termesztő magyar gazdának tehát oda kell törekedni, hogy minél nagyobb hozamot cukor- tartalomban pedig minél dusabb tartalmat biztosítson a takarmányrépánál. A takarmányrépa helyes műtrágyázása tekintetében mindenkép követendő eljárásokkal ismertet meg bennünket Kerpely Kálmán a műtrágyák helyes alkalmazása című munkájában. Megtudjuk ebből, hogy a takarmányrépa megfelelő trágyaszere az istállótrágyán kívül a szuperfoszfát, a chilisalétrom, főként pedig a kálisó. A nitrogénben bővelkedő trágyaféle, a takarmány- répánál is jelentékenyen növelni fogja a termés meny- nyiségét de viszont tetemesen megakasztja egyben cukortartalmát, ha tehát nem csupán sok, hanem egyben édes takarmányrépaminőségek elérésére kívánunk súlyt fektetni úgy a nitrogéntartalmú trágyákkal mérsékelten kell bánunk ; viszont a foszfort és kálit tartalmazókat bővebben alkalmazhatjuk, mivel ezek hivatottak a nagyobb répatermelés mennyiségnek egyben minőségét is emelni és biztosítani. Hogy az egyes műtrágyatermékekből mennyit adjunk a takarmányrépának, azt az aiábbi számadatok mutatják. Mindenesntre annál szükebbre szabhatjuk az egyes műtrágyákat, minél bővebben állott egyben istállótrágya is rendelkezésül. A hol a takarmányrépa nitrogént igényel, ott ka- tasztrális holdanként adunk:
