Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-01-07 / 1. szám

4-ik oldal SZATMÁRI GAZDA január 7. akkor,mikor ma minden külföldi állam kiviteli tilalom­mal védi állami méneseinek számfeletti anyagát. Amely anyag számra néha elég tekintélyes (pl. Bábolnáról 60 drb. volt 1910-ben eladásra előjegyezve, ez természe­tesen nem mind kanca). — Én tisztelt szerkesztő ur en­nek a két állami intézkedésnek megváltoztatását sürgős teendőinek tartom lótenyésztésünk fejlesztése érdekében. — Videant consules! Bodor Elek. GYÜMÖLCSÉSZET. Rovatvezető: Korponay Kornél. A rügyfuró. (Anthonomus pomorum) Tavaszszal, rügyfakadáskor figyeljük meg alma­fáink virágait és látni fogjuk, hogy mig azok egy része teljesen kinyillott, más részük úgy néz ki, mintha ki akart volna nyílni, de kinyilás közben, akkor a mikor a virág szirmai még egymásra hajolvák s a virág bel- .íég be van zárva, egyszerre kiszáradtak volna. ;nk egy ily barna, élettelen, félig kifejlődött vlrá- zünkbe s csípjük le a fonnyadt, vöröses virág- kát, s a kehely fenekén, ott, a hol a virág leg- nemeseob részei vannak, egy alig 3—4 miliméter hosz- szu sárgásfehér lábatlan kukacot fogunk találni. Ez a rügyfúró kukaca, s ennek rágása miatt nem nyillott ki a virág. Ezen kártevő rendesen csak almafáink virá­gait szokta tizedelni, ritkán található azonban körtefa­virágokban is. A körtefának szintén van egy rokon s nagyon hasonló ellensége az Anthonomus cinctus. A rügyfuró egy körülbelül 8—9 miliméter hosszú, erősen púpos potrohú, hosszú csőrü bogár, melyet könnyű a hátán keresztül vonuló ékalaku világosahb csikról felismerni. Rendes körülmények között vagy a fák törzsére, ^ laza, elhalt kéregroncsok alatt, vagy más közelben lé^ő védett helyen, a fa alatt lévő gazokban, esetleg a föld»en is aluszsza téli álmát s mihelyt tavasszal a ter- mésze. ébredésnek indul, ő is előkerül rejtekéből, fel- megy 3 fa ágain annak koronájába, felkeresi a zsenge fakadó világokat s minden egyes tojását más-más vi­rágba tojja. Ezért nem találunk egynél több kukacot egy virághan -.ern. A kukac elrágja a virág belső ré­szeit s igy az egészítvén termékenyülési képességét, ki sem nyílik, hanem elhervad, megbámul s lehullik. Ha később nymunk fel egy ily elszáradt virágot, abban már esetleg a 'kifejlődött bogarat fogjuk találni, mert a kukac az elpusztított virágban bábozódik be s ott is kél ki a bogár körülbelül két heti bábélet után. A kifejlődött bogár azonnal felkeresi rejtekhelyét s ott marad tavaszig, mig a napsugarak aknamunkájá­nak végzésére nem serkentik. Tekintve, hogy elszaporodás esetén ezen kártevő egész almatermésünket veszélyezteti, ne mulasszuk el annak pusztítását, a mi összeesik más kártevők elleni küzdelmeinkkel. Első sorban is tartsuk tisztán, keféltessük le gon­dosan a fák törzséről és vastagabb ágairól, de külö­nösen az ághónaljakból az élettelen, felesleges kéreg­réteget, a mohokat, mert ezek a legkényelmesebb tele- lőhelyeí minden kártevőnek. A törzs bemeszelése, ha azt a laza kéregrészek és mohok eltávolítása meg nem előzte, inkább károsnak, mint hasznosnak mondható, mert ezzel a laza kéreg alá meghúzódott élősdinek még kényelmesebb, szélmentes, meleg téli szállást biztosítottunk, a nélkül, hogy megakadályoztuk volna ezzel a tavaszi kibúvás lehetőségét. Az ily törzsmesze­lés csak arra való, hogy megnyugtassuk lelkiismeretün­ket s a kártékony rovarok megjelenése esetén büszkén hivatkozhassunk meszelésünkre s okolhassuk a jó Istent a sok férges és elpusztult virágért, gyümölcsért. Kisebb kertekben ajánlatos rügyfakadás előtt és annak kezdetén a fák alá lepedőket teríteni s a fák ágait rudakkal megveregetni. Csodálkozni fogunk azon, mennyi rügyfuró bogár hűl le majd a lepedőkre, ame­lyek létezésére a fák alatt járván nem is gondoltunk. 3 K. A zabtermés átlagainak fokozása. A zab termés átlaga országszerte nagyon csekély, nem több 12 és fél hektoliternél. Termése többnyire oly egyenetlen, hogy egy és ugyanazon határban az egyik gazdának 10, a másiknak csak 3 q termést ad. S ha az egyiknek megad 10 q-át, ez azt bizonyítja, hogy tud nagyon jól is fizetni, ha a talaj nagyon jól előkészíttetett részére és jó trágya erőben van. Azonban csak a legritkább helyen van jó trágya erőben a zabnak szánt talaj, mert a zab mindenütt messze az istálló trá­gya mögött következik, s olyan talajba lesz vetve, a mely évek óta nem kapott trágyát. A zabnak szánt földeket mindenek előtt már ősz­szel kell felszántani, mert Így a tél hidegének behatása alatt jobban beérik a föld, a téli nedvességet könnyeb­ben magába veszi s igy a szárazsággal szemben a belevetendő zab jobban van biztosítva, mintha a föld szántatlan maradna, melyről a viz nagyon könnyen le­fut és nem jut bele a talajba. Ha ilyen módon járunk el s a zabnak szánt földeket is megtrágyázzuk, akkor a zab okvetlenül jó terméseket fog adni. Csak persze az a baj, hogy a zabnak nem jut az istálló trágyából, mert azt inkább kapás növény, vagy búza alá adja a gazda. De hát nem is muszáj a zabnak való földet istálló trágyával megtrágyázni; van ma már olyan mű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom