Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)
1911-07-08 / 27. szám
4-ik oidal SZATMÁRI GAZDA juiius 8. rének reformálása ellen nagyobb aggályaink nem lehetnek. Mindenesetre figyelemmel kisérjük az események fejlődését s annak minden fázisáról értesíteni fogjuk gazdáinkat. Csépiőgéptuiajdöiiös gazdáinkhoz. A szatmári kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatósága több ízben felmerült tévedések további elkerülése végett, felkérte egyesületünket, hogy az alábbi tájékoztatói közöljük gazdáinkkal. Tekintettel a cséplési időszak közeledtére, figyelmeztetjük cséplőgép tulajdonos gazdáinkat, hogy azon esetre, ha a f. évben a cséplési idény alatt pénztárunk területén, mely kiterjed Szatmár szab. kir. városra, Szatmár megyéből Felsőbánya és Nagybánya szab. kir. városból, továbbá a szatmári, erdődi, nagybányai, nagysomkuti, óvári és szinyérváraljai, Ugocsa vármegyéből a tiszántúli járásra — pénzért vagy természetben adandó részért saját segédszemélyzetével (gépetető, fütő, gépész, stb.) mások terményeinek kicséplését elvállalja, tehát a csép- léssel ipar-, illetve vállalkozásszerűen foglalkozik, Alkalmazottait, mint az 1907. évi XIX. t.-c. 1. §. 1. pontja alapján betegség és 3. §. 26. pontja alapján balesetbiztosítási kötelezettség alá esőket a hivatott t.-c. 12. §-a értelmében a munkábalépéstöl számított 8 nap alatt pénz- tárunknál jelentse be. A bejelentési kötelezettségnek e felhívás dacára való elmulasztása nemcsak az 1907. évi XIX. t.-c. 187. §-a szerint büntetendő, hanem jogot ad pénztárunknak arra, hogy az alkalmazottakat a hivátolt t.-c. 20. §-a alapján a mulasztó költségére a helyszínen hivatalból felvegye. Minthogy pénztárunk a múltban azt tapasztalta, hogy a bejelentések körüii mulasztások leginkább pénztárunk, mint az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztosító Pénztár helyi szerve és az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztár hatáskörének és illetékességének összetévesztéséből keletkeztek, tájékozásul közli a következőket: A gazdasági gépek mellett alkalmazottak biztosítási kötelezettségét a gépeknél alkalmazott biztosításra kötelezett személyzetnek a gép tulajdonosával szemben való alkalmaztatási viszonya dönti el. Ha tehát a gazdasági gépek tulajdonosa azokkal iparszerüleg és saját ! segédszemélyzetével (gépetető, fütő, gépész stb.) idegen j gazdaságnál bérben vállal munkát, alkalmazottait a Kerületi Munkásbiztositó Pénztárnál, ha azonban a segéd- szemelyzetet a gazdaság bocsátja rendelkezésére, ezeket nem a gazdaság, hanem a gép tulajdonosa az Országos Gazdasági és Cselédsegélypénztárnál köteles biztosítani. E hatásköri és illetékességi kérdést a magy. kir. ke- resk. m. 52798/VI. A f. 908. Sz. rendelete is ily értelem- ban világítja meg és magyarázza. A rendelet szövege a következő: »Rendelet a gazdasági gépek mellett alkalmazott személyzet, valamint a gazdaságban alkalmazott szegöd- ményes iparosok biztosítása tárgyában (K. M. 52798. VI. A. 908. — M. K. 1908. 1100.) Azok az egyének, illetőleg cséplőgéptulajdonosok, akik cséplőgépet leginkább (ha nem is kizárólag) abból a célból tartanak, hogy azzal főképen mások terményét pénzért vagy természetben adandó részért kicsépeljék, tehát akik ehez képest a csépléssel iparszerüen foglalkoznak és iparigazolvány kötelezettek, alkalmazottaikat az 1907. évi XIX. t.-c. értelmében az Országos Munkás- belegsegélyzö és Balesetbizt. Pénztárnál tartoznak biztosban:, önkén! értetődvén, hogy ha az ily géptulajdonosoknak s illetve vállalkozónak a csépléshez szükséges Cemélyzetet a csépeltető gazda gazdasági cselédeiből, illetőleg szerződésés munkásaiból bocsátja rendelkezésére, úgy a személyzet nem az Országos Munkásbetegsegélyző és Balesetbiztositó pénztárnál, hanem ugyancsak a gép tulajdonosa által az 1907. XIX. t.-c. 3. §-a értelmében az Országos Gazdasági Munkás és Cselédsegélypénztárnál biztosítandó.« Minthogy a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a csép- lögéptulajdonos munkaadó urak legalább 80°/o-a az általuk szegődtetett snem a gazdaközönség cselédségéből adott munkásokkal pénzért vagy természetben a- dandó részért idegen gazdaságban vállal, alkalmazottaikat a7. ilyen esetben föltétlenül a kerületi (munkásbiztositó pénztárnál kell bejelenteniök. Nem mentesiti azon körülmény sem a bejelentési kötelezettség alól, ha ilyen esetben az alkalmazottak másutt biztosíttattak, mert az 1907. évi XIX. t.-c. a kötelző kényszerbiztositást állapítja meg. Felkérjük és figyelmeztetjük tehát a t. cséplögéptu- lajdonos munkaadó urakat, hogy alkalmazottaik biztosítási kötelezettségénél a fentiek szerint járjanak el, nehogy kényszerítve legyen pénztárunk oly nagyszámú ki- hágási feljelentések és kiszállásokkal gyakorlati érvényt szerezni törvényben biztosított jogainak, mint az a mult- ! ban is történt. Esetleges felvilágosítással e kérdésben a pénztár ve- ; zetősége mindenkor készséggel szolgál s a szükséges ü- í zem be- és kijelentési, valamint munkába be- és kilé- 1 pés bejelentési lapokat is bocsát az érdekeiteknek rendelkezésére. Kelt Szatmárnémeti, 1911. juiius hó. Dr. Lipeczky Ágoston s. k. igazgató. Felhívás. Köztudomású, hogy a „Szatmármegyei Gazdasági Egyesület“ ötvenéves fennállásának évfordulója alkalmából 1911. évi szept. 21.—október 2-a közötti időben, Szatmár-Németi szab. kir. városban, általános gazdasági és ipari kiállítást lendez.
