Szatmári Gazda, 1911. (3. évfolyam, 1-51. szám)

1911-06-17 / 24. szám

junius 17.

SZATMÁRI GAZDA

3-ik oldal

mák bűzös levegőjében tölti el, s ami talán a legfontosabb, heti keresetéből okszerű gazdaságos befektetéseket eszközölhet, megtanulhatja mint kell takarékosa lenni. Feltétlenül hasznos tehát a munkáskert úgy szociális, hygienikus mint morális szempontból is tekintve, s nem kárbaveszett idő szerintünk, ha újabban is foglalkozunk részleteiben is ezen intézménnyel.

A szocializmus tanítja, hogy a munkás, az ipari és gyári munkás törpe birtokosból változik át történeti, politikai és szociális okok következtében. Visz- szavezetik ezen okokat a jobágyság idejére, a latifundiumok keletkezésére, az extentiv gazdálkodási rendszerre, s a gépi erőnek fokozott mértékben elterjedésére a mezőgazdálkodásban, amely minden téren feleslegessé teszi az eddig nélkülözhetlen munkás kezet, okul hozzák fel adózási rendszerünket, amely még nem progresziv, nem sújtja jobban a nagyobb birtokost, nehéz terheket rakván akisbirtokos és törpe birtokosra,

Természetes, hogy ezen ténylegesen meglevő o- kok következménye az, hogy a munkás elszakad az anyaföldtöl, ellenségévé válik a birtokos osztálynak, szaporodik a munkás tábor s erősödik a munkás társadalom.

Hiába erősödik azonban a tábor, mert az a tény, hogy a munkás az anyaföldtől elszakadt, ellenség lesz, olyan ellenség, amelyet természeti okok miatt megszüntetni nem lehet, erőszakkal leverni lehetetlen. Érzi a munkás, hogy az anyaföldhöz neki semmi joga nincsen, abból ő semmi cimen nem húz jövedelmet, mert a gyár, a műhely olyan elválasztó vonal közte, az ember s az anyaföld között, amit ő a maga erejéből megszüntetni nem bir.

Üdvözölnünk kell tehát azt a törekvést, amely ezeken az állapotokon segíteni akar.

A gyáripar fejlődése a munkásviszonyok rosz- szabbodását mindig maga után vonja, a birtok és hajléktalanná vált mezíei lakosság nagy központokba tömörül , ebből aztán számos közgazdasági közegészségi és erkölcsi hátrány keletkezik, de mivel a fejlődés ezen az utón halad s ennek útját vágni nem lehet.

Főbaj itt a lakáskérdés, s a munkáskertek hiánya. A munkás kertek hasznosak és fontosak, nemcsak mint a jnunkáslakások kiegészítői, hanem különállóan is, mint a munkáslakások előkészítői és pótlói. Előnyük az, hogy úgyszólván semmi költségbe sem kerülnek, s minimális anyagi befektetéssel aránylag messzeható eredményük van.

Az egész világon felkarolja a munkás kertek létesi- sitését az állam, a város, sőt magánvállalkozás is. A városok, gyárak perifériáján levő parlagi földek csekély áldozattal, egy kis jóakarattal átalakithatók munkáskertekké. Kis terület egészséges egy-egy munkásnak melyből iparkodással és családja segítségével veteményes kertet varázsolhat, kutforrását az egészségnek, az erkölcsi emelkedésnek és az anyagi boldogságnak.

A munkáskertek intézményének történeti fejlődése van, az üdvös intézmény megalapítói, lelkes apostolai külföldön pl. Franciaországban a katholikus papok, kivették részüket a katholikus egyletek, az állam, a város is közrehatottak a mostani szép eredmény eléré- 1 seben.

Franciaország a szülőföldje ezen intézménynek, a- hol is 1909-ben 260 munkás csoport állott fenn 15145 j munkáskertel, amelynek anyagi és erkölcsi hasznát 75 ezer ember élvezi.

Franciaországban Versaille-ban 136 kert; Secaux- ban 90 kert; Bordeaux-ban 104 kert; Reims-ben 75 j kert; Rouen-ben 260 kert virágzik, rengeteg munkás j családnak biztosítva szükségletét és lakását is.

Sziléziában Waldenburgban 4500 munkásnak van j saját kertje, amelyből tekintélyes jövedelme származik,

Németországban a Schreiber egyletek, Lip- i csében 5000 kertet létesítettek; Kiéiben, hol az intézmény városi kezelésben van 4000 kert áll fenn 200 ha.

1 területen s a városnak 77.000 korona jövedelmet hoíj évenként, Frankfurtban 11 év óta állanak fenn az un.

! kiskertek, 709taggal, 111 kerttel, ahol is burgonyatermelő kert 92, munkáskert 70, ingyenes kert 30 áll fenn. Minden nagyobb gyár, avagy más üzem, amely nagy számú munkással dolgoztat, tudja, szükségességét a mun kés kerteknek s felállítja azokat.

Nálunk Magyarországon Debrecenben lett felállítva legelőször a munkáskert. Figyelemre méltó jelenség nálunk az a körülmény, hogy a Máv. pályafelvigyázóinak munkáskerthez hasonló földet is adnak a melyen családjával gazdálkodik s házi zöldség szükségletét kielégítheti.

Debrecenben Szánthó Győző gyárigazgató létesítette saját erejéből az első magyar munkáskert-telepet 1908- ban 15 hold területet bérelt ki a város külterületén 150 kertre osztotta fel, amelyek száma röviden 240-re emelkedett, bérletekkel ezután is olyan sokran jelentkeztek, hogy még további 80 kertre való terület megszerzésére volt szükség, amelyek most kerültek művelés ; alá. Az összés kert 6 telepre van osztva, mindegyiken ! van gyermek játszó tér, a városhoz közel eső kertek évi bére négyszögméterenként 2 fillér, további 11/2, legtávolabbi 1 fillér. A kertek nagy részében burgonyát termelnek, sőt vannak olyan kertbérlők is, akik már valamit el is tudnak adni.

1910 év márcziusában megalakult a »Közhasznú Munkáskertek Egyesülete« Debrecenben, egyúttal átvette a 240 virágzó munikáskertet. A jelenlegi kertbérlök a legkülönfélébb foglalkozású emberek, többnyire azonban .ipari munkások. Egy telepen már vízvezetéki berendezés is van, van az egyesületnek mintakertészete, faiskolája s munkáskertészeti iskolája, hol a bérlők vasárnaponként elméleti oktatásban is részesülnek. A telepek a következők: 1) Árpád, 2) Attila, 5) Csokonai Lilla telep (Hadházi-utón), ,4 Délibáb telep, (Mester-utcában) 5) Petőfi-